2065-re tényleg elbontják a csernobili atomerőművet? Ha igen miért bontják el?

Az atomerőműveket az üzemidejük végeztével általában lebontják. Kevés példa van még rá, de ez az elképzelés. Jórészt azért, mert az épületben levő radioaktív anyagokat* így lehet biztonságosan elhelyezni, ez az egyetlen módja, hogy biztosítsuk, hogy a leállított erőmű hosszú távon se jelentsen veszélyt a környezetre és az emberekre.

Csernobillal ugyanez a helyzet, csak annyival súlyosabb, hogy ott a 4. blokk egy robbanásban súlyosan megsérült épületben van, amit befedtek egy majd 30 évvel ezelőtt épült, ukmukfukk összetákolt, azóta szintén düledező szarkofággal. Ha semmit sem csinálunk vele, akkor előbb vagy utóbb összeomlik, tovább szennyezi a környezetet és veszélyezteti a környéken élőket.

Akármilyen romantikus dolog is a katasztrófaturizmus, egy felrobbant atomerőművet nem éppen turistalátványosságként érdemes kezelni.

Az általad javasolt új szarkofág egyébként már épül. Jelen tervek szerint 2017-ben készül el. A célja éppen az, hogy zárt munkakörnyezetet hozzon létre az alatta levő régi szarkofág és végső soron az erőmű lebontásához.

Az 1-3 blokkok lebontásának kitűzött dátuma 2064. A 4. blokk bontása sokkal tovább fog tartani. Gyanítom, hogy egyelőre senki nem tud rá még becslést sem adni, hogy pontosan meddig. Előbb fel kell mérni, hogy mi van egyáltalán a szarkofág alatt.

* Az üzemidő végeztével ez jobbára a reaktor felaktiválódott szerkezeti elemeit és a reaktortartályt körülvevő - biológiai védelemként szolgáló - betont tartalmazza. Üzemanyag ilyenkor már nincs a telephelyen.

Ajánlott olvasmány:

[link]

[link]

[link]

De van. A reaktor belső szerkezeti elemei felaktiválódnak. A reaktor körül levő beton kis mértékben, de szintén felaktiválódik, és valószínűleg valamennyire a grafit is. Emellett a teljes hűtőkör és (forralóvizes blokk lévén) valamennyire a turbina is felületi szennyezettséggel bír.

Egy atomerőműben vannak e mellett víztisztító rendszerek, ioncserélő oszlopok, meg egy rakás különféle eszköz, ami többé vagy kevésbé de radioaktív. Ezekkel mind kezdeni kell valamit.

És mondom még egyszer: ez nem csak Csernobilra igaz, hanem minden atomerőműre.

Alapvetően 2 megoldás létezik: az egyik a leszerelés, a másik, hogy több száz éven keresztül gondoskodsz az épület őrzéséről, állagmegóvásáról, szigeteléséről (hogy ne folyjon bele az eső) stb, és vársz, hogy lassan lebomoljon minden ami radioaktív odabent. Ennek is költsége van, ugye.

Ha egyiket sem csinálod, akkor a helyi erők szét fogják lopni az erőművet, és az nagyon nem szerencsés.

Ezért nem:

[link]

Az általános szakmai konszenzus nagyjából az, hogy apránként, a kevésbé aktív részektől az aktívabbak felé haladva érdemes lebontani a már nem használt erőművet, úgy hogy nagyjából az üzem vége után 50 évvel, amikor már a primerköri részek sem kezelhetetlenül sugároznak, "elfogyjon" az egész, és vissza lehessen adni a telephelyet más felhasználásra.

A csernobili telephely kicsit speciális, azt biztosan nem fogják még sokáig másra használni, de az őrzés és az állagmegóvás problémája ott is ugyanúgy felmerül. Jobb lebontani.

Úgy gondolom, fent világosan leírtam, hogy miért nem. Nem tudok többet hozzátenni.

Az 5. és 6. blokkok valóban nem jelentenek radiológiai kockázatot. Nem tudom, mi a helyzet a lebontásukkal, nem olvastam róla sehol. Bizonyára azért nem, mert egy üres épület lebontása nem jelent különösebb szakmai kihívást, míg egy atomerőműről nem mondható el ugyanez. Azt viszont érdemes észben tartani, hogy a lakatlan, fűtetlen, magára hagyott épületek nem bírják sokáig. Pripjatyban már dőlt össze épület.

[link]

Érthetetlen nekem,hogy egy fiatalember mért teszi ki életét veszéjnek. Talán épp azért mert fiatal. Korosabban nem tenné.

Nem tudsz róla,hogy egy magyar riporter épp azért halt meg korán,mert ott készített riportot.

"Oké a 4-es blokk tényleg veszélyes azt bontják le! De a többi blokkot miért nem lehet úgyhagyni ahogy van?"

Te melyik részét nem érted annak, amit leírtak?

Egy reaktorblokkban csak magában az RBMK reaktorban jó néhány tonnányi nagy és közepes aktivitású radioaktív anyag van. Ha nem foglalkozunk vele és ott hagyjuk, az köszöni szépen jól el lesz magának, amíg esetleg valami véletlen miatt be nem jut a talajvízbe ( ismerjük a régi rendszerben készült betonok minőségét, ez az egyik problémája a régi szarkofágnak is) onnantól kezdve több száz akár, ezer vagy tízezer négyzetkilométer ivóvízbázisát tettük tönkre és ez még csak a jobbik eset. HA beüt olyasmi, mint a Kistim tragédia vagy a Karacsáj-tó esete, akkor akár ugyanekkora terület válthat lakhatatlanná és művelhetetlenné, de adott esetben akár Ukrajnán kívüli problémát is okozhat.

Ez nem egy sima széntüzelésű hőerőmű, ahol leállítás után a legnagyobb veszélyforrás a salak :D