Miért utálják a határon túl élő magyarokat a határon túl élő nem magyarok?

Igen egyetértek - valaki tömören - kisebbségi komplexus-

sal magyarázta ezt a kérdést. A történelmi Magyarországon

jelentős számban éltek kisebbségek. Legtöbben valamilyen

szláv népcsoporthoz tartoztak. Ezenkívül jelentős volt

a német és román ajkúak száma is. Ezen felül sok más

népcsoport is keveredett országunkban. A XV. századig

biztos hátrányt jelentett, valamely kisebbség tagjának

lenni a többségi magyarsággal szemben. Később a magyar

önállóság elvesztésével, az éppen aktuálisan felettünk uralkodó nemzetek politika csinálói gondoskodtak arról,

hogy az országban levő feszültség ne a regnáló hatalommal

szembe feszüljön, hanem a másodrendű magyarság és a har-

madrendű kisebbség súrlódásaiban oldódjon fel. A fenálló

feszültség nem a szlovák és magyar, illetve román és magyar között áll fenn, hanem ilyen vagy olyan identitá-

sú személyek között. Lehet, hogy genetikailag ki lehetne

mutatni azt, hogy egy véres szájú szlovákban több magyar vér folyik, mint egy magát echte magyarnak vallóban. Az tény, hogy a törökök kiűzetése után az Alföldet jelentős

számban szlovákokkal népesítették be, akik évszázadok alatt magyarrá asszimilálódtak. Ezen nemzet lélekszám

vesztés ugyanolyan rossz érzéssel tölthette el a helyben megmaradt szlovák identitásúakat, mint minket magyar identitásúakat a Trianon utáni nemzet fogyatkozásunk kapcsán. Nagy rá az esély, hogy szlovák - magyar gyülölkődésben genetikailag javarészt két szlovák feszül egymásnak.

Szlovákiában a magyar ellenesség jobban kitapintható,

mint Magyarországon a szlovák kisebbséggel szemben fennálló ellenérzés. Szerintem mindkét országban a hétköznapi emberek szintjén nagyobb feszültség van a

cigány kisebbség és a többségi nemzet tagjai között,

mint bármely más kisebbség között. Ebben hibás az állam,

amelyik nem megfelelő integrációs politikát folytatott,

de maga a kisebbség is, melynek jelentős hányada nem is akart és jelenleg sem akar a többséghez integrálódni.

Én szerbiai vagyok, és errefelé nem nagyon tapasztaltam utálatot velünk, magyarokkal szemben. Persze kivételek mindig vannak, de elenyésző számban. Abban a városban, ahol én születtem a lakosság 85%-a magyar, meg a környező városok is nagyobb számban tartalmaznak magyar ajkú lakosságot. Ismerek nem egy és nem kettő olyan szerb nemzetiségű egyént, akinek a vérvonal szintjén semmi köze sincs a magyarokhoz, és mégis megtanultak magyarul.

Személyes tapasztalatom konfliktus terén nem sok volt, szinte semmi...

Több mint egy éve bekerültem egy teljesen szerb közösségbe, akkor még a szerb tudásom a nullával volt egyenlő, és senki sem utál, vagy bánt emiatt. Sőt, nagyon segitőkészek!