Véleményetek szerint voltak politikai összefüggései annakidején a Labancz Anna gyilkosságnak vagy pedig nem és tényleg az az ember volt a tettes akit Asperján György a könyvében megnevezett?

Régóta van bennem egy ,az akkori rendszerben rejlő momentum, ami az elkövető személye kapcsán nem hagy nyugodni.Nem közvetlen politikai kapcsolat,de szerintem az ügy megoldása szempontjából semmiképpen nem lehet kihagyni.

Asperján György tökéletesen zárt bizonyítási láncolatot állított fel a könyvben a cselekmény indítékát és az elkövető személyét is nevén nevezve.

Az sikkadt el meglátásom szerint,hogy az általa megnevezett elkövető édesapja az 1957-ben megalakult Munkásőrség tagja volt, valószínüleg az átlagosnál magasabb beosztásban. Ez utóbbit onnan gondolom,hogy 1970. április 19. napján lövészet-vezetőként vett részt a munkásőrség lőgyakorlatán, vagyis tapasztalt, régi megbízható elvtársa volt a rendszernek.Ilyen közeli rokononi kapcsolatra tekintettel az író által megnevezettt L.J.-ről - talán legfelsőbb utasításra - a rendőrségnek le kellett szállnia.(szerintem ez szigorúan titkos minősítésű szóbeli utasításban érkezett a BAZ-megyei Rfk vezetőjéhez, erröl egyik beosztott sem beszélhetett) Meggyőződésem, hogy L.J. volt az elkövető,de az akkori nagyon szigorú pártállami rendszer nem engedhette meg magának,hogy egy munkásőr fia gyilkosság miatt akasztófára kerüljön.Ne felejtsük el, hogy a Munkásőrség volt az MSZMP ökle, még csak 13 éve létezett,az új gazdasági mechanizmus meg éppen csak beindult.A teljes állampártnak nagyon kínos lett volna ,ha az igazság kiderül.Egy szegény ápolónőt meg ugyan ki siratott...

L.J. az akkori rendőri kihallgatási módszerekkel nagyon rövid időn belül megtört volna .

L.J. a saját tanúvallomásáról felvett jegyzőkönyvben rögzítve említette, hogy az apja 1970.április 19-én (vasárnap)a rudabányai lőtéren lövészetet vezetett.(A Labancz Anna gyilkosság 364.oldal 4. bekezdés)Mivel ebben az időszakban csak a néphadsereg,karhatalom,rendőrség, határőrség hivatásos állományú tagjai - meg a hivatásos vadászok - rendelkezhettek legálisan lőfegyverrel-a vasárnapra is tekintettel-úgy vélem, hogy a munkanapokon egyébként dolgozó munkásőrök hajtottak végre lövészetet.Véleményem szerint kizárható, hogy bármelyik másik fegyveres szerv ,vagy testület tagjai gyakorlatoztak volna a kérdéses lötéren.Ennek alapján állítom,hogy L.J. apja munkásőr volt, bár semmilyen egyéb kutatást nem végeztem ebben a körben, az interneten adatot erre vonatkozóan nem találtam.

Amennyire tudni lehet az ügyben többször megszüntették - vagy felfüggesztették-, majd folytatták a nyomozást.Az utolsó bizonyosnak tűnő megszüntetés 1990-ben volt.Az ügyre vonatkozó elévülési szabályok szerint így az 2010-ben évülhetett el, vagyis amikor a könyv megjelent-2006-ban-az abban írtak alapján a tényállás tisztázása érdekében - esetleg L.J.újabb kihallgatása foganatosításával - még folytatni lehetett volna a nyomozást.(Az általa hivatkozott hazugságvizsgálat eredménye irreleváns,sokmindent hallhatott, ismerhetett meg 1970 és 2006 között.)Lehet, hogy jogilag is beazonosíthatóvá vált volna az elkövető és nem kerülhetett volna sor az írót marasztaló polgári perre.

Csak úgy lehet vele a rendőrség, hogy inkább maradjon ismeretlenes az ügy, mint kellemetlen helyzetbe hozzák az eredetileg-megkötött kezű -nyomozókat, vagy azok emlékét...Bár Anna emléke örök...

12/14-hez

Azt nem tudom, hogy L.J. életben van-e, de az biztos,hogy 2019-ben a Miskolci Egyetem ünnepségén az Aranydiplomája átvételén nem jelent meg.(A teljes felvétel az interneten megtalálható)

Nemrég elolvastam újra a neten számos olyan cikket, amely az Asperján György könyvének megjelenése után kirobbant botrány idején íródott. Ezekben többször megszólaltatták L. J.-t is. Enyhén szólva érdekes dolgokat mondott akkor is... Pl. az egyik, Blikkben megjelent cikkben (L. bebizonyítja: nem ő gyilkolt 36 éve) azt mondta, hogy: "Mi barátok voltunk, sosem tudtam férfi-nő viszonyt elképzelni közöttünk"... miközben a könyvben is olvasható, rendőrségi tanúvallomásáról készült jegyzőkönyvben maga mesélte el azt, hogy 1966 szilveszterén, amikor Ózdon buliztak, együtt aludtak és a saját problémái miatt nem sikerült együtt lenniük (Anna odaadta volna magát neki), majd még találkozgattak. Bár elmondja azt is, hogy mint nő nem jelentett számára semmit (amit én nem hiszek el), de 1970 februárjában elment a Megyei Kórházba és meghívta Annát a gyöngyösi lakására, amit a lány nem fogadott el. Barátok mióta szoktak levetkőzni meztelenre egy ágyban illetve nehezen hihető, hogy csak beszélgetni akart Annával, amikor meghívta Gyöngyösre.

A következő idézet a cikkből: "1970. április 19-én hajnalban, amikor meggyilkolták, szüleimmel és a testvéremmel voltam. Borozgattunk, alibit igazoltak.". Khm khm... igen, úgy igazoltak neki alibit, hogy látták elmenni lefeküdni, majd másnap reggel találkoztak vele újra. Hogy közben aludt-e végig éjszaka vagy nem, azt nem tudhatták. Ez az alibi bizony így gyenge lábakon áll.

Ebből számomra az jön le, hogy L. most is ködösít, nem mondja el a valóságot, az egykori tanúvallomásának is ellentmond. Ez csak tovább erősíti azt a gyanút, hogy ő lehetett az igazi tettes.

Egyre inkább az az érzésem, hogy tényleg létezhetett egy felsőbb utasítás, amely „érinthetetlenné” tette L. J.-t, akár szóban érkezhetett a BAZ megyei rendőri vezetőkhöz vagy esetleg valamilyen szigorúan titkos állambiztonsági levéltárban van még nyoma, amely jelenleg nem publikus. Másként aligha magyarázható racionálisan az az elképesztő dilettantizmus, amivel futni hagyták a férfit. Azért a borsodi nyomozók sem voltak akkora hülyék, sejtették, hogy ő lehet a tettes, nem véletlenül nyomoztak még utána „fű alatt” egyes rendőrök, akkor is, amikor már hivatalosan nem tehették. Elég ritka a kriminalisztikában, hogy ennyire egyértelmű bűnjelek és teljesen életszerűtlen tanúvallomás után valakit már ne is vizsgáljanak, hanem elengedjék. Ha valaki erre nekem akár csak részben hihető magyarázatot ad, annak megemelem a kalapom!

Arra én is kíváncsi lennék, hogy pl. a munkahely mit adott elő arról, hogy vajon miért jöttek érte a rendőrök, miért kellett tanúvallomást tennie. Igen, az általa megnevezett tanúkat pedig ha kihallgatják, akkor hamar a végére járhattak volna a sztorinak, mivel a hazugságok lelepleződtek volna (pl. Szepesi Rozália, aki elmondta később egy rendőrnek, hogy soha életében nem feküdt le L. J.-vel, magyarul valaki mástól származtak a vérnyomok és neki nem volt semmi érdeke hazudni). Az is kérdés számomra, hogy az akkori technikai színvonalon meg lehetett-e állapítani azt, hogy egy telefonhívást honnan indítottak? Így lehetett volna kideríteni azt, hogy tényleg az L. J. anyja által vezetett postahivatalból kezdeményezték a hívásokat, amely újabb komoly bizonyíték lett volna ellene. Tudtommal ugyanis a délutáni telefonálót (aki Annának sértő dolgokat mondott) és az estit (aki Kovács Katalin beosztása után érdeklődött a nővérszállón) sem tudták beazonosítani a nyomozás során.