Mi lett azoknak a Magyar állampolgároknak a sorsa akiket 1944-ben és 1945-ben a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak?

A kinti sorukra vagy kíváncsi? Nagyapámat 4 évre vitték el málenykij (ócseny málenykij) robotra. Karámok közt éltek mint az állatok, csontsovánnyá fogytak, általában csalánból főztek nekik levest, heti egy nap volt tartalmasabb, mesélte hogy nemegyszer a fakarám kérgét rágták éhségükben. Valami földmunkát végeztek, és mindig az volt a téma hogy jövő hónapban hazaengedik őket.

Miután hazatért, kétszer tették földönfutóvá, de olyan szinten hogy a két kezével épített házba idgeneket költöztettek központilag, őket pedig elzavarták, földjét elvették.

A rendszerváltás után kapott két hektár erdőt, meg 300.000 Ft kárpótlási jegyet.

Nagyon nehéz pontos számokat mondani. Sokakat vittek el mindenféle tárgyalás, vagy vád nélkül, ez volt az ún. "málenkij robot", egy kis munka, aztán valahol belső Oroszországban találták magukat. Ha valaki rosszkor volt rossz helyen, ment az utcán és nem volt meg a létszám, megfogták, betették a foglyok közé és annyi. Olyan is akadt, aki zsidóként megjárta Auschwitz - ot, hazajött 40 kilósan, de rögtön kapott egy beutalót a Gulágra is.

Másik kategória a katonáké, ott több adat van. Összességében kb. hatszázezernyi a fogságba esettek, elhurcoltak száma. Kb. a harmaduk sosem jött haza. De a hazajöttek közül is sokan leromlott állapotban, betegen, munkaképtelen állapotban tértek vissza.

A Rubicon történelmi magazin legutóbbi számában van róla egy megemlékező cikk. Érdemes még a nemrég elhunyt Rózsás János könyveit, visszaemlékezéseit elolvasni.

"Aki meg hazajött, -illetve a leszármazottaknak- azoknak fizetjük a kártérítést, nyugdíj-kiegészítést! Hurrá!!!... de jól megy nekünk!"

Gondolom a zsidóktól nem sajnálod.

A "74%-os" vagyok!

-"Gondolom a zsidóktól nem sajnálod."

Igen, tőlük is, mint bárkitől! Addig amíg a saját gyermekemnek nem tudom megadni a normális, -emberhez méltó- körülményeket, -lakhely, táplálkozás, iskoláztatás- addig nem fogok senkit utólagosan (főleg nem a leszármazottaikat) kárpótolni! Függetlenül attól, hogy mely embercsoporthoz tartoznak!

-#6-nak: Lehet, hogy az apád lehetnék, -de ez most lényegtelen-, elégedj meg annyival, hogy az én apám ledolgozta azt, amit te nekem kívánsz! Mindentől függetlenül: Nem tudom elfogadni azt, hogy én feleljek az elődeink bűneiért!

A kérdezőnek meg annyit: A kérdésben a "magyar" szó kisbetűvel írandó, mivel jelzős szerkezetben van! :P

apám lehetnél??

lütyő!

ez inkább fordítva lenne igaz!

En zsido vagyok - ebbol kovetkezoen a nagyapam is.

A II. VH-ban munkaszolgalatra vittek (aki nem tudna, azok voltak a "musz"-osok, akiknek fegyver NELKUL kellett harcolnia Hitler oldalan az oroszok ellen, pld ugy, hogy rahajtottak oket az aknamezokre, igy "tisztitvan meg" a teruletet).

Nagyapam atelte, aztan jott a dicso Voros Hadsereg es "felszabaditotta". Ez azt jelentette, hogy mivel Hitler oldalan "harcolt", vittek egybol Sziberiaba mint hadifoglyot.

Szerencseje volt, harom ev utan hazajott - persze betegen.

Ami pedig a "karteritest" illeti - nem erte meg, hogy egy fillert is kapjon, az udulesbe elobb halt bele. Mi meg sosem igenyeltunk karteritest, fogalmam sincs, hogy jarna-e nekunk.