Szomszédaink tényleg annyira utálnak minket?
Munkám során rengeteg romániai, vagy szlovák magyarral találkozom. Az esetek 95%-ban végtelenül kedvesek és barátságosak. Legyen az egy idős házaspár, vagy egy üzletember. Olyan nehezen tudom elhinni, hogy Szlovákiában utálnak minket, vagy esetleg Romániában.
Mondjuk van, ami arra utal, hogy utálnak. Pl. lenne egy ritka autó, amit Pozsonyban találtam meg interneten. Az egyetlen eladó Európában. Írtam egy e-mailt az eladónak. Gondosan lefordítgattam szlovákra a mondandómat, kérdeztem, hogy beszél e esetleg magyart, vagy angolt és még válaszra sem méltatott.
Tudom, hogy mindenhol vannak kedves és bunkó emberek, de nem igazán tudom eldönteni, hogy hogyan is lehet ez manapság a szomszédainkkal.
Te utálod a román szlovák és többi szomszédainkat? Ahogy látom kérdésedből nem úgy tűnik, de ugye tod h hazánkban is vannak szélsőjobbos emberek akik utálják a szlovákot, románt és stb. Na most ezekben is vannak ilyen nacionalista emberek akik a magyarokat utálják ok nélkül, de az ő számuk kevés.
Nálunk is utálják a szlovákot, román, zsidót, de vajon miért? Szerintem nincs ok rá csak jó gyűlölködni. Trianon pedig nem ok arra h még mindig utáljuk a szomszédokat.
Igen, és ennek semmi köze ahhoz, hogy "me itthon is utálják őket fordítva".
Itthon még nem hallottam róla, hogy megverték volna őket azért mert a saját nyelvükön kommunikáltak volna.
Egyáltalán nem utálnak minket. Az átlagember a szomszéd országokban nem a magyarokkal kel vagy fekszik. Szélsőségesek mindenhol vannak, de velem a szlovákok szinte mindig barátságosak.
12 éve vagyok kamionos, Romániát pl. keresztben - hosszában bejártam, kamionnal és turistaként is. Szlovákiát, Szerbiát szintúgy. Soha egy szóval nem bántott senki. Ha volt gondom - mert azért akadt - az mindig az ott is élő norvégokkal volt kapcsolatos. Persze azt is tudom, hogy más odautazni és más kisebbségként ott élni, utóbbi esetben jobban felszínre kerülnek a problémák.
A kommunikáció során én úgy járok el, hogy köszönök a helyi nyelven, aztán érdeklődöm, hogy tudjuk - e angolul vagy németül folytatni. Általában értékelni szokták az igyekezetemet a szlovákok. A románokkal román - olasz keveréknyelven beszélek. Inkább még örülni is szoktak, hogy próbálkozom. Bunkók meg mindenhol vannak, itthon is könnyen előfordulhat, hogy nem válaszolnak egy megkeresésre.
Én 1984-ben voltam Kassán, 16 éves diákként.Vásárolni akartam egy ékszerboltban egy nyakláncot.Az istennek nem akarta az eladónő érteni, hogy mit akarok.Mikor látta, hogy vásárlás nélkül nem tágítok, gyönyörűen, folyékonyan megszólalt magyarul.Tudni kell, mivel Kassa magyar város volt, szinte mindenki tud magyarul.Ha akar.Azóta mióta a szocializmus nem nyomja el a nemzeti érzelmeket, rosszabbodott a helyzet.
Németországban kb 11-12 éves gyerekek hallották,hogy idegen nyelven beszélünk.Megkérdezték, english, spain?
Az egyik velünk lévő csaj válaszolt nekik, hogy ungarn.
Erre az egyik kiköpött oldalra, és utálkozva elvonultak.
Hangsúlyozom, hogy 11-12 évesek voltak.Igen utálnak minket, majd mindenhol.Sajnos sok esetben tehetünk is róla.
Ha már a németeknél járunk őket pl nem szeretem. :) De akit kifejezetten utálok, az az osztrák. Végtelenül bunkó népség. A torokból ordító hahotázásukkal, mindig ordibálnak és látszódik rajtuk hogy rettentő lenézőek. (félreértés ne essék, ezek csak a nagy többségre jellemzőek az én tapasztalataim szerint) A franciákra igaznak tartom azt az előítéletet, hogy arrogánsak és emiatt távolságtartóak is rettentően. Az olaszokat és spanyolokat viszont megint bírom. :) Bohém, laza emberek jellemzik azt a vendégréteget. :) Visszakanyarodva a szomszédainkhoz, a horvátokkal és szlovénekkel is túlnyomó részt pozitív élményeim vannak. Az ukránok, hát azok fura emberek nekem :) Nem tudok véleményt alkotni róluk. Szerbekhez meg nem igazán volt még szerencsém.
Ha már Pozsonyt említettem, ott mennyire beszélnek még magyarul?
Pozsonyban élek és dolgozom. Ahogy jössz mész a városban, üzletekben, viszonylag gyakran hallani magyar beszédet. Nemrég voltam kórházban, minden műszakban volt legalább egy ápolónő, aki beszélt magyarul. Én úgy 5-10%-ra becsülöm a magyarul jól beszélők arányát.
Aztán egy csomó olyan ember van, akinek az egyik vagy másik szülője magyar, általában érti a nyelvet, valamennyire talán beszéli is, de nem használja talán már évtizedek óta, nehezére esik magyarul kifejeznie magát. Van olyan kollégám, akivel szoktam egy pár mondatot magyarul beszélni, de a végén szinte mindig angolra váltunk. A legalább egy pár szót magyarul tudók arányát úgy 30-40%-ra saccolom.
Nem gondolom, hogy a szlovákok utálnák a magyarokat. Persze itt is van egy pár szélsőséges arc, de a nagy többségre nem jellemző, hogy bármi bajuk lenne a magyarokkal. Azt viszont nem szeretik, és ezt abszolút meg is értem, ha a magyar nemzetiségű honfitársaik nem tudnak megszólalni vagy csak nyökögnek szlovákul.
Én se tudok szlovákul, alig egy pár hónapja tanulom a nyelvet. Épp a fentiek miatt (nincs a képemre írva, hogy magyarországi magyar vagyok) először az angollal és a némettel szoktam bepróbálkozni, és csak utána a magyarral.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!