Kíváncsi lennék arra a tényre, hogy Ti mit gondoltok az ezen a Földön élhető élet minőségéről?
válasza:Látom, aggódsz az emberiség jövője miatt.
Szép dolog, hogy ilyen hatalmas gondokkal is foglalkozol.
De talán nem kellene túlzásba vinni.
Próbálj meg ÉLNI, csak úgy lazán.
:D
válasza:Hát nem tudom, szerteágazó filozófiai kérdésekről mennyire lehet itt megfelelő válaszokat adni.
- Dolgozni annyi, mint a megélhetéshez szükséges javak előteremtéséhez kialakult munkamegosztásban részt venni. Leegyszerűsítve: különben éhen halsz.
- sokféle folyamat zajlik a mi (és mások) társadalmában, a folyamatoknak úgy lesz végük, hogy a körülmények hatására átalakulnak. Egy konkrét folyamatra esetleg több is mondható.
- minden kérdést lehet a fenti szempontokból vizsgálni, legfeljebb nincs értelme, mert érdektelen.
- kevés embernek jut eszébe. Az embereknek van más dolguk is. Ha valakinek az a munkája,vagy ráérő idejében szeret ilyenekkel foglalkozni, megteszi. A többi meg nem. Egyébként a "jó irányba haladunk" megmutatja pesszimista és passzív egyéniségedet: mintha valami szekéren ülnénk, és vinnének, mi meg kérdezősködünk - nem, az irányt mi magunk szabjuk meg. Ha rossz, akkor nem nőttünk fel a feladathoz.
- az embert a körülményei formálják. Vannak veleszületett tulajdonságai, amelyek kedvező esetben kibontakoznak, más esetben meg nem. És ugyanez a helyzet a rossz tulajdonságaival is. Olyan pedig nincs, hogy valaki semmilyen befolyás alatt nem áll. HA egy lakatlan szigeten van, akkor az üresség és társtalanság hat rá, ha pedig nem, akkor a körülötte lévők. Továbbá mindenütt van időjárás, más élőlények és környezet. Ha nem, akkor ott nem lehet élni.
válasza:Az élőlények egyik alapvető célja a legkisebb energiabefektetéssel a legjobban kihasználni a környezet adta lehetőségeket. Így élnek túl. Mindegyik azt a képességét használja, amit az evolúció adott neki. Ez egy egyensúlyi helyezetet teremt a Földön, mivel ha az egyik faj túl sikeres, az (akár földtörténeti léptékben) előbb-utóbb visszaüt, és visszaáll az egyensúly.
Az ember nagyon hatékonyan tudja felhasználni a természeti javakat, és jelenleg valóban az egyensúly felborítása felé haladunk. Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy rossz irányba tartunk. Viszont mivel emberek vagyunk, nem gondolkodhatunk másként, csak emberként, vagyis azért küzdünk, hogy mi is a legkevesebb energiabefektetéssel érjük el a legtöbb értéket. Emiatt eltávolodtunk a természettől, és a gazdaságra bízzuk a természet kiaknázását.
Hogy ez mennyire élhető és milyen az élet minősége, az relatív és szubjektív. Maga az emberi társadalom is egy egyensúlyi helyzetben próbál maradni, mert csak így maradhat fenn. A jelen gazdasági és társadalmi rendszerek hosszú idő alatt alakultak ki, ezek megváltoztatása szinte esélytelen. Ennek a rendszernek az alapja a munkamegosztáson alapuló emberi munka. Nem igazán lehet ebből kitörni, követni kell, amit a történelem ránk osztott, ahogy az állatok is követik, amit az evolúció és az élővilág egyensúlyra törekvése rájuk osztott.
Ettől függetlenül lehet ezt élvezni, lehet teljes életet élni, ha nem vagyunk túl pesszimisták, és nem filozofálunk túl sokat. :))
válasza:A kőolajos válaszolónak üzenném, hogy mind kettő jó észrevétel és a gondok innen fognak fakadni. A kőolajas téma nagyon jó meglátás, én ezen indultam el anno mikor a kapitalizmus lényegét akartam megérteni. Szerintem nem csak a kőolaj, ilyenek a nemesfémek, a drágakövek, stb. Ha azt nézzük, hogy a jótékony hatása milyen azon kívül hogy megszépíti a viselőjét a másik ember szemében, mert biztos vagyonos, lényegében nincs semmi vagy csak nagyon kevés használható fel igazán jó célokra, önmagában csak emberek döntöttek úgy hogy AZ értékes és mivel kevés van belőle (gondolták anno) ezért legyen ez egyfajta mérce az árukereskedelem megreformálásához. De a dolgok idáig fajultak. Felébredt az emberben az a tulajdonság, hogy irigység és kapzsiság, hatalom a másik felett. Ezek mind emberi tulajdonságok de a mai világban hihetetlenül dominálnak. Sajnos. Képzeljétek el milyen lenne ha mondjuk, az érték számunkra a jövő lenne, maga az élet? És tekintenénk a napfényre vagy szélre, édes vízre mint energiaforrásra, és a természetünkre mint egy gyönyörű világ amiben élnünk kell, és mi lenne ha ezen dolgoznánk ahelyett hogy kizsigereljük az erőforrásainkat. Más világ lenne. De viszont a jó hír, hogy ma még meg lehet ezt tenni, hogy az ember tudjon egy olyan világot teremteni magának ahol ezeket a dolgokat meg tudja tenni. Venni egy szép birtokot kiépíteni egy életmódot, harmónia béke stb..és attól függetlenül lehetnek az embernek barátai is. :)
A betegség is érdekes téma, én ezt a tudásunk és agykapacitásunk és találékonyságunkkal tudnám összehasonlítani. Röviden annyi hogy túl nagy a jólét ahhoz képest hogy őseinknek mennyit kellett küzdeni olyan dolgokért melyeket ma gépek és a védett otthonok, élelmiszer üzletek nyújtanak. Bizony akkor immunisabb volt az ember a betegségekre (nem is volt ennyi mérgező szer, és a levegő és a vizek is jobbak voltak tény és való) és az esze sem úgy járt mint a mai embernek. A mai embernek már nem kell gondolkodnia, nem kell tudnia hogy egy hűtő hogyan működik vagy egy mikró vagy akármi ami olyan dolgokat old meg amit őseinknek meg kellett valahogy. És ami a legfontosabb hogy nincs meg a kényszer arra hogy ezt megtanulja. Magyarul "butulunk"! Olyan tudományokban fejlődünk melyeket egy két ember vagy emberek bizonyos csoportja talál fel, a többi meg csak használja. Érdekes téma ez a végletekig lehetne folytatni. De ennek ellenére én nagyobb jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a hajlandóság lesz egyre kevesebb az emberekben, hogy tudást szerezzenek, mivel minden adott. és ebből nagyobb gond lesz mint abból, hogy amit művelünk a természettel és magunk körül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!