Ha valakinek elege van ebből az országból, akkor melyik országba mennyen?

#5 vagyok,

Ajjaj, elnézést, azt gondolom, hogy az utolsó... mondjuk ugy hogy nem sajat tapasztalatbol beszél.

Az elsö, hogy nincs olyan hogy "külföld" v "nyugat", nagyon különbözö országok vannak, pl, Németorszagon belül is akkora kulturalis, nyelvi különbsegek vannak, amiröl MOn nem is álmodunk.

Valóban Budapest közbiztonsága nem olyan rossz, 7 év Berlin után a két várost ebböl a szempontbol hasonlónak érzékelem. És: alapjában véve mindkettö nagyon jó város - csak Berlinben még mindig könnyebb megkeresni annyit, hogy türhetöen éljen az ember.

Ha van egy kis kalandvágy benned, mindenképpen csináld meg, hogy kimész pl. Angliába dolgozni, mondjuk pár hónapra - félévre.

Fiatalon sokan csinálják, hogy alacsonyrendü melókkal világot látnak.

Felszolgálás, esetleg youth-hostel-recepciós, de ezekböl legtöbb helyen meg lehet belöle élni fiatalon (és a keleteuropai viszonyitasi alaphoz nem is rossz szinten). Egy barátom 2004ben PSzF-es diplomával a zsebében töltött egy nyarat Londonban végülis csak takarítási melót talalt (nem tudott angolul) de igy is nagyon élvezte, és még azóta is azt az angoltudását kamatoztatja!

Ez jó arra, hogy világot láss, és beleszagolj milyen is 'máshol' - Kb. csak nyerhetsz vele, hiszen sokat javul az Angolod, nagyon kitágul a látótered, önbizalmad is nö. (Nnajó, itt kicsit magambol indulok ki: én élvezném.)

Ez más országban, pl NOban is müködhet, de szerintem az ember elsösorban angolul tanuljon meg jól, aztán jöhetnek az extrák!

13 év Bécs után (16-29 életév) azt gondolom, Ausztria kulturálisan valóban közelebb áll hozzánk (mint berlin), sajnos ebben az is benne foglaltatik, hogy nem tul nyitottak a 'gyüttment'-ekre. Most ezt ne ugy értsd hogy Bécsböl direkt kiutálnak, de valódi osztrákokkal azért kicsit nehezebb barátkozni. Pl. Tirolba meg NEM próbálnék meg bevándorolni...:)

Németország szerintem nyitottabb hely, pláne Berlin nekem(is) nagyon bejött - de nem olyan gazdag mint Bécs, München, Hamburg, nincs annyi munka, és igy pl. olcsóbb is, könnyebb elindulni. Nagyon különleges hangulatu város, teljesen beleszerettem.

Angliában nagyon régen éltem, diákként 10 honapot, európában talán az a legnemzetközibb ország (persze nem egy eldugott velszi falut kell budapesthez hasonlitgatni). London egyike bolygónk három globális penzügyi központjának, ez érezhetö is a sebességén, sajnos az árakon is... én csak pár honapra mennék oda, ugy látszik már megöregedtem:)

Norvégia jelenleg a leggazdagabb európai ország (olaj), de nem ismerem, állitolag lazák, az biztos, hogy nagyon más társadalom mint a miénk. Leginkább pozitív értelemben, de... nem minden fog tetszeni. NEM EU, vizumkenyszer van, nem tudom mennyire szigoruak, az biztos h kevesebb a napfeny mint pesten, röhögjetek ki de ez nekem mar berlinben is problema volt:-(

Svájcban alig voltam, de bevandorlas szempontbol nincs jó híre, sztem a Te poziciodban kár eröltetni - nagyon gazdag, nagyon versenyképes(!!) gazdaság, de nem éppen befogadó társadalom, kicsit az a hírük, hogy

"talán a fiad már svájcinak érezheti magát, de te sosem", most nem szo szerint kell érteni. De ez NOban, skandináviában, pláne GB-ben nincs így.

Kis gyakorlati probléma: nem EU, csak már beígert munkahellyel kapsz vizumot(talán), és azért ott már van elég szerelő.

A lényeg:

Hála istennek, ma már nem kell véglegesen dönteni, hogy melyik országban él az ember, föleg nem a Te korodban. Ugy értem, azért azt kevesen bírják, hogy kétévente költözgetnek. Bár az EU ban ez is lehetséges (gonoszeuircsukki;).

Magyarországnak (The Former Republic of Hungary;) pont olyan emberekre van szükségük, akik kicsit világot láttak, nyelveket beszélnek... En most eppen szinte egyedul vagyok azzal, hogy visszaköltöztem ide, de egyre több ilyen madár lesz, mert az elmult 5 évben annyian mentek már ki.(Kivéve ha a jelenlegi politikai irány tul sokáig maradna fönn...).

DE:

Mielött akárhova elindulsz, informálódj !!! Pl. keress rá az interneten (angolul) miket is irnak a hasonlo helyzetben élö fiatalok az adott városról, mennyire van munka, mennyire lehet megélni, milyenek az emberek(de ez nagyon szubjektiv).

(Ugyanaz a fenti barátom évekkel késöbb Zürichnek indult neki, pont a legnagyobb válságban, pár hónap alatt mindenhonnan lepattintották: no vízum, no perfekt némettudás, no chance, de ezt elöre megmondtuk volna neki...).