Lehet ma Magyarországon munkát találni hátszél nélkül?

Nem. Realista vagyok. Bár tény, egoista is.

Pontosabban fogalmazva olyan egoista, aki elfogadja, hogy az. Hiányzik belőlem az álszentség. Beismerem, hogy magamat tartom a legfontosabbnak önmagam számára, és minden más csak másodlagos. (Persze minden ember egoista, főként viselkedését tekintve, csak 99,9%-uk nem ismeri be még magának sem ezt. Én mindössze annyiban különbözök az átlagtól, hogy elfogadom és bevallom, hogy ilyen vagyok.)

Ha ismered azt a szót, hogy egoizmus, és nem csak dobálódzol vele, akkor rájöhetsz, hogy eszem ágában sincs álláskeresői tanfolyamot indítani a gyakorikérdéseken. És máshol sem.

Írtam már, hogy ha mankóval tanulsz járni, akkor egész életedben sánta maradsz. De mások úgy mondják ezt, hogy "segíts magadon, és az Isten is megsegít".

Nekem szimpi az "egoista" :-))) Tapasztalataim szerint, a vállaltan egoista emberek sokszor többet törődnek másokkal (már azért is, mert így ők is jobban érzik magukat), mint azok, akik olyan baromira érzékenynek állítják be önmagukat... Nem azért, de az ide beírókat sem sz@rta le, válaszolt többször is, pedig ugye egoista :-)

Bár nincs mindenben igaza, sajnos mostanság nagyon sok ember kerül önhibáján kívül lehetetlen helyzetbe a munkaerőpiacon..! :-((((((((

Szerintem azok az emberek, akiknek szerencséjük volt, vagy ismeretséggel rendelkeznek, esetleg beleszületnek a "tuti"ba van egy olyan fellépésük, amivel el tudják adni magunkat, és képesek kaméleon módjára alkalmazkodni, átváltozni olyanná, amit az adott helyzet megkíván.

Tehát csúnyán mondva a maguk módján qrválkodnak a pénzért, előléptetésért, nem esik nehezükre.

Ezenkívül pontosan a pozitív tapasztalatok miatt 120%-kal vetik bele magukat az új ötletekbe, vakmerőek, bevállalósak, +-an állnak a dolgokhoz és bátrak a munkában.

Őket az állatok urával, az oroszlánnal tudom összehasonlítani.

A többi "átlagos" ember, akik közül sokan dolgoznak pénztárosként, takarítóként, árufeltöltőként, eladóként, stb. hasonló munkakörökben, ők azt hiszem gazelláknak érezhetik magukat a sok vérszomjas fenevad között.

Általában tisztességes emberek, akik nem képesek, vagy tudatosan nem akarnak senkin átgázolni, vagy rafináltnak lenni, egyszerűen csak csinálják, amit szeretnek, ha van rá módjuk, vagy megalkudva olyan helyen dolgoznak, ahol épp módjukban áll.

Nem mernek nagyot álmodni, nagy dolgokra vágyni, mert egyrészt gyerekkorukban nem láttak hasonlót a szüleiktől, másrészt nem látnak maguk körül sikeres embert.

Az ember általában a hozzá hasonlókat vonzza maga köré.

És a gyerekek, a hitelek miatt nem tudnak váltani.

Feljebb lépési lehetőséget általában a fiatalabbak kapnak.

Szóval a kör azt hiszem bezárult.

Örülnek, hogy van munkahelyük, nemhogy milliókat vegyenek fel egy kétséges vállalkozás céljából, ami érthető, mert ha belebukik, akkor mihez kezd?

Nem beszélve arról, hogy a munkaadók annyira leterhelik az embereket, hogy miután ledolgozza a munkaidőt, ellátja a családot, eleget tesz a kötelezettségeknek, már csak arra van ereje,hogy bezuhanjon az ágyba.

Ez a 22-es csapdája.

Én nagy átlagban ezt gondolom, amit leírtam.

(Nem biztos, hogy igazam van.)

És még egy megjegyzés.

Szerintem a "74"%-os válaszoló büszke lehet az elért teljesítményére, de nagyon csúnya dolog másokat lekezelni amiatt, mert neki sikerült valami.

Rettentően arrogánsnak tartom.

Mindenki elmondhatja a véleményét, az egy jó dolog, csak nem mindegy, hogy hogyan.

100% ban egyetértek. az ilyen embereket meg sajnos nem lehet meggyőzni, úgyis neki lesz igaza. remélem olvassa ő is, amit azóta írtunk. de azt is remélem, hogy csöndben marad, mert nincs kedvem új vitát kezdeni.

egyébként az sem olyan biztos, hogy ő olyan sok mindenre büszke lehet. vannak olyan emberek,akik többszörösére nagyítják a valós tényeket. nála is ezt érzem, valószínűleg csak az arca, meg a szája nagy.