Ha nem hiszem el ezt a hihetetlen történetet, akkor már egyből náci vagyok?

Édesanyám tegnap azt mesélte nekem, hogy a bátyja (aki 20 éve halott) nála járt, megfenyegette egy pisztollyal, és elvette a nyugdíját.

Anyám nem volt deportált. Csak öreg, és demenciás.

Aushwitz úgy szabadult fel, hogy mikor a szövetségesek már nagyon közel voltak, a németek elmenekültek. A túlélők a csendre figyeltek fel...

Én azt hiszem, te nem náci vagy, hanem megvezetett. Ugye fel sem tűnt, hogy így fogalmazol: "Nincs nekem bajom azzal, hogy néhány agybeteg emberke történeteket talál ki". Tehát a kurucinfo helyből igaz.

Nem, kedves barátom, ha alaposabban hajlandó lennél azokat a dolgokat megismerni (sok időbe telik ám), akkor láthatnád, a történet szürreális, de nem lehetetlen. A leírói pedig hasonlóan sokszor szürreális és lehetetlen dolgokat állítanak. Tehát e történetről mindössze annyi állítható, hitelessége nem kideríthető ennyi adatból. Aki többet mond, torzít valamilyen irányban.

Aki jól tud megvezetni (nyersebben: becsapni), az úgy fogalmaz, mintha a dolog hiteles lenne, de nem az. Úgy állít be, hogy azt gondold, amit ő szeretne. De legfőképpen azt érezd. És te érezel. Pedig nem kellene mást tenni, mint több cikküket elolvasni, összevetni egymással. Már ez önmagában elég. De ha kétségeid vannak, keresel hiteles szerzőket a témában, és összeveted. Nagyon kevés munkát kell befektetni, hogy észrevedd, folyamatosan becsapnak. No persze egy kemény feltételnek teljesülni kell: higgadtnak, objektívnek, és főleg folyamatosan elemzőnek, összehasonlításra késznek kell lenni. Akkor nem lesz baj.