Volt olyan gyarmat aminek jót tett az, hogy gyarmat?

Ez sohasem ilyen egyszerű. A gyarmat javainak kitermeléséhez és elviteléhez meg kell teremteni egy technológiát, ami addig ott nem volt. Ez jó is, rossz is. Jó, mert elindít egy fejlődést. Rossz, mert - a helyi viszonyok miatt - generál egy óriási gazdasági, ebből következően szellemi, kulturális ollót. Minden ilyen helyen nagyon gyorsan kitermelődött egy helyi szupergazdag réteg, amely kiszolgálta a gyarmatosítót. a többi viszont korábbi átlagánál mélyebbre süllyedt. Ez okozza az igazi konfliktust. A gyarmat megszűnésével a helyi oligarchia nem szűnik meg, csak most már a saját helyi módszereivel tartja fenn hatalmát. Ez elképesztő pusztítással jár. Szinte minden afrikai országgal ez a helyzet, a népirtó hadjáratokat is ez magyarázza. Viszont - mivel megadták nekik a függetlenséget - nehéz ebbe utólag beavatkozni.

Az aránytalan fejlődés és durva mesterséges beavatkozás mindig ilyen eredményeket szül. Ezért, bár technikai értelemben akár elképesztő fejlődés is lehet, valójában megoldhatatlan társadalmi feszültségeket és pusztulást generál. Nincs más eset.

Az afrikai gyarmatok többségének gazdasági mutatói, szervezettsége jobb volt.

Rend volt, mert rendet tartottak a gyarmattartók. Nézd meg ma: éhínség, káosz uralkodik és egymást érik a törzsi háborúk.

A gyarmati rendszer idején megszállt és kizsákmányolt területek jobban prosperáltak. Ha nincs a kolonizáció, Afrikában még mindig kőkorszaki szinten élnek.

A brit kézen levő afrikai gyarmatok fejlődtek.És fejlettebbek mint a volt francia gyarmatok.

A volt francia gyarmatok most a legszegényebbek Afrikában.

"Az afrikai gyarmatok többségének gazdasági mutatói, szervezettsége jobb volt."

Az lehet, csak most egy roncstársadalom van a helyén.

A gond az, hogy törzsközösségben élő emberekből nem fogsz tudni városlakó iparosokat faragni. A fehér ember azonban - abban a hitében, hogy felsőbbrendű - ráerőszakolta a civilizációját ezekre a kultúrákra, mégpedig teljesen öncélúan, kihasználva őket.

Olyan szempontból viszont ellentmondásos a kérdés, hogy valóban fejlődött az infrastruktúra, ami nem csak gazdasági szempontból meghatározó, és aki fejlődőképes volt, az jobban megtalálhatta a számítását, mint a törzsi világban.

Egyébként nem igaz, hogy minden egykori gyarmat helyén etnikai villongások voltak, léteztek teljesen jól működő, békés társadalmak is, amiket szétzúzott a gyarmatosító gépezet, és azóta is egy kifosztott roncstársadalom van a helyén. Továbbá önkényesen, sok esetben vonalzóval szabták meg a határokat, különböző népeket egyesítve ezzel, más népeket szétválasztva egymástól. Arról pedig, hogy ma mit tesz a kontinenssel az nyugati civilizáció, jobb nem beszélni, és amúgy is más lapra tartozik.

"Ha nincs a kolonizáció, Afrikában még mindig kőkorszaki szinten élnek."

A fekák maguktól találták fel a vasércfeldolgozást, több növényt háziasítottak mint Európában összesen és a nyugat-afrikai királyoknak páncélos nehézlovasságuk volt. Csak ezeket gondosan elpusztították a gyarmatosítók és azóta is romtársadalomban, életképtelen országokban élnek.

Ez összetett kérdés, mivel a gyarmatosítás lényege a helyiek kizsákmányolása, de a gyarmatosítónak a gyarmat fejlődése is célja. Honkong, a dél-afrikai országok, Malajzia hatalmasat fejlődtek a brit fennhatóság alatt, de a közép-ázsiai országok is sokat fejlődtek a kánok megbuktatása, az orosz terjeszkedés után. És a gyarmattartók rendet tartottak az országban, mely elengedhetetlen a gazdaság fejlődése szempontjából.

Jó példa erre Haiti, Gáza, Zimbabwe, Algéria, Sierra-Leone és egyéb afrikai országok összeomlása a gyarmattartók kivonulása után. Sajnos sok ország nem tudott élni a szabadsággal, de akadnak pozitív példák is (például a balti államok, Dél-Korea, Botswana, Katar).

"A fekák maguktól találták fel a vasércfeldolgozást, több növényt háziasítottak mint Európában összesen és a nyugat-afrikai királyoknak páncélos nehézlovasságuk volt. Csak ezeket gondosan elpusztították a gyarmatosítók és azóta is romtársadalomban, életképtelen országokban élnek."

Néger nehézlovasság. Hmm. Erről még nem hallottam.

Megtennéd, hogy megosztod velem az ide vonatkozó forrásokat, szakirodalmat, hogy utána tudjak nézni.

Köszi.

"Az lehet, csak most egy roncstársadalom van a helyén."

Már a gyarmatosítás előtt is roncstársadalmak voltak azok.

[link]

301. oldal 5.sor

wiki (mali empire szócikk):

Contemporary historians present during the height and decline of the Mali Empire consistently record its army at 100,000 with 10,000 of that number being made up of cavalry.

While spears and bows were the mainstay of the infantry, swords and lances of local or foreign manufacture were the choice weapons of the cavalry.

Imperial Mali's horsemen also used chain mail armor for defense and shields similar to those of the infantry.

[link]

[link]

[link]

"Már a gyarmatosítás előtt is roncstársadalmak voltak azok."

Súlyos tévedés! Törzsi jellegűek voltak többnyire, technikailag kevésbé fejletlenek, de egészséges társadalmak. Erre odatelepült a nagy "mindentudó", magát felsőbbrendűnek tekintő fehér ember, elvitte a férfiakat rabszolgának (még meg is ideologizálták, a néger miért NEM ember), aztán amikor a 60-as évek elejére a többségük elhagyta Afrikát, mesteséges, életképtelen államokat hagytak maguk mögött, amelyekben ráadásul többnyire minidiktátorok vették át a hatalmat.

Sajnos sok országban a mai napig benne van a nyugat keze a konfliktusokban. Vagy szerinted a milíciák az őserdőből szerelik fel magukat gépfegyerrel?