Létezik demokrácia kapitalizmus nélkül vagy fordítva?
Mi az összefüggés a demokrácia és kapitalizmus
között?
Figyelt kérdés
2009. máj. 10. 13:54
1/6 anonim válasza:
Nem,csak akkor ha nincs kapitalizmus.Mivel a demokrácia (démosz:nép)azt jelenti hogy népuralom.Az az ami 89-ig volt.Össze függés? Az csak annyi hogy addig érezheted magad valakinek(démosz) ,amíg a következő rablóbandát megválasztod.Természetesen a (démosz)demokrácia nevében.
2009. máj. 10. 14:09
Hasznos számodra ez a válasz?
2/6 A kérdező kommentje:
Ez eléggé Marxista felfogásnak hangzik, a demokráciát pedig lehet ezer más módon is definiálni. Ha azt vesszük, hogy egy társadalmat pl. a megválasztott képviselők és a szabadságjogok demokratikussá tehetnek, a kapitalizmusnak a demokrácia ilyen definíciójában nem válik előfeltételévé? Inkább a kapitalizmus szót helyettesíteném a piacgazdasággal.
2009. máj. 10. 15:47
3/6 anonim válasza:
Ez attól függ, mit értesz kapitalizmuson és mit demokrácián. Egy biztos: a két fogalom logikailag nem függ össze. A demokrácia olyan rendszert jelent, ahol a lakosság többsége választási folyamaton keresztül beleszólhat abba, hogy kik gyakorolják a legfőbb hatalmat. A kapitalizmus olyan rendszer, amelyet a termelőeszközök magántulajdona és az árszabályozó piacoknak a gazdasági koordinációban játszott nagy szerepe jellemez. Logikailag ezek együtt és egymás nélkül is létezhetnek, hogy léteztek-e egymás nélkül, az pedig a történelemből ismerhető meg. Ha az indiai Kerala állam, amit sokáig kommunisták vezettek, és erősen szocializált gazdasága volt, szocialistának nevezhető, akkor példa a demokratikus szocializmusra (hasonló példa a skandináv szociáldemokrácia: az amerikaiak ezeket szocialista országoknak nevezték, mert a gazdaságban az állami szektornak többsége volt). Vagy ha az antik demokráciát a demokráciák közé soroljuk, akkor az is egy példa arra, hogy egyik létezhet a másik nélkül, mert az archaikus gazdaság nem kapitalista (a piacok nem árszabályozók, mert az árrendszer tradicionális, a termelőeszközök pedig részben közösségi tulajdonban voltak, ill. a dolgozók nagy része nem szabad bérmunkás, hanem rabszolga volt). A demokrácia nélküli kapitalizmusra rengeteg példa van, pl. dél-amerikai diktatúrák, Franco Spanyolországa stb.
2009. máj. 10. 21:16
Hasznos számodra ez a válasz?
4/6 anonim válasza:
Franco Spanyolországa nem nemzeti-szindikalista volt?
2009. júl. 12. 21:24
Hasznos számodra ez a válasz?
5/6 anonim válasza:
"Franco Spanyolországa nem nemzeti-szindikalista volt?"
Kapitalizmus = termelőeszközök magántulajdona + árszabályozó piacok a domináns koordinációs mechanizmusok. Franco Spanyolországában az első két évtizedben bizonyos mértékű állami ellenőrzés megjelent ugyan a gazdaságban, de ettől még a kapitalizmushoz volt legközelebb. A nemz. szind. egy mozgalom neve, nem egy rendszeré.
2009. júl. 13. 02:22
Hasznos számodra ez a válasz?
6/6 anonim válasza:
Ha még mer valaki a kapitalizmusról nemcsak szubjektivet mondani.
Szóval logikailag különböző fogalmak! A kapitalizmusnak mégis szüksége van egy saját maga által kreált demokráciára ami csak a kapitlizmusban müködhet, müködtethető. Igen, de nem fogadja el az állam szabályozó szerepét? Miért a piac (milyen piac?) szabályozó szerepére hagyatkozik, amit szintén (ma már multinacionális szinten) ellenőrzése alatt próbál tartani, miközben szabadnak nevezi. A ma prosperáló vállalkozások az adófizetők és saját maguk által "befizetett" járulékokat is versenyen kivül, a demokratikusan megválasztott kormányokon keresztül tudják visszaforgatni,leosztani. Csak azt az elméletet (játéklmélet pl.) támogatják amely igazolja fejlődésnek mondott virágzásukat. Mivel hitelt felvenni nagyobb kockázat. Marx óta nem született, (születhetett!) valódi kritikája a kap.-nak, mert állandó válságban nem lehet pozitiv véleményt kialakitani. Maga a tőke (Das Kapital), a pénz mozgása követhetetlenné vált. A gazdaság a termelés szervezése öncélú, mert a piac felvásárlókápessége a bérek nyomottsága miatt, beszükült. A médiákban futó elemzések csak találgatások, a tőzsde szerepe irracionális, nem tükrözi a valós gazdasági folyamatokat. E kitérő nélkül is látszik hogy a kapitalizmusnak nagy szüksége van a demokráciára, miközben belső fejlődése éppen ennek az ellenkezője. Lehet hogy 300 év alatt egy nem létező szocializmus vagy kommunizmus is nagyobb fejlődést eredményezhet.
A DEMOKRÁCIA MEGVAN A KAPITALIZMUS NÉLKÜL IS, DE A KAPITALIZMUS DEMOKRÁCIA NÉLKÜL DIKTATÚRA LEHET CSAK!
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!