A románok, szlovákok, szerbek, horvátok tényleg el akartak szakadni Magyarországtól 1918-ban?

1918-ban már igen.

A szlovákok egy jelentős részét csak Benes beszélte rá, de '18-ra már ennek nem volt sok jelentősége.

A horvátok már a 19. század közepén is el akartak szakadni. Saját koronatartományt akartak a Habsburg Birodalmon belül. Akárcsak a szerbek.

A románok akkoriban önálló Erdélyt akartak, amiben elfogadják őket negyedik nemzetként, 1914-ben viszont megelégedtek volna az autonómiával is.

1918-ban viszont már olyannyira el akartak szakadni, hogy a fegyverletétel után nem is vacakoltak sokat, 1918. december 1-én ki is mondták Gyulafehérváron Erdély elszakadását Magyarországtól és csatlakozását Romániához.

"Mondjuk azt azért említsük meg, hogy Eu-ban, sőt a világon sehol nem adtak ebben az időben autonómiát a kisebbségeknek"

Kisebbségeknek így definíció szerint nem.

Viszont az Orosz Birodalmon belül létezett külön Kongresszusi Lengyelország és Finn Nagyfejedelemség is.

Írországnak is volt önkormányzata az Egyesült Királyságon belül.

És valószínűleg a románok azt is elfogadták volna autonómiának, ha külön tartományt kapnak a birodalmon belül.

"mindenhol a cél a beolvasztás volt, ami pl Nyugat-Eu-ban elég sikeresen le is zajlott."

Ez ilyen formában nem igaz.

Nyugat-Európában az egységes, állami alapra szerveződő nemzettestek már a középkorban és a kora újkorban létrejöttek, amikor még kisebbségpolitika, meg eleve nacionalizmus sehol sem volt.

Nem a beolvasztás volt a cél, hanem a kulturális, vallási és jogi uniformizálás, még jóval a nacionalizmus előtt.

"Ilyen haladó kisebbségi törvények sehol nem voltak mint itt."

Ez tény. De egyeseknek mindig több kell.

"Az autonómia meg egyenes út lett volna az elszakadáshoz"

Egyértelmű. De 1914-ben még csak ennyit akartak.

Igen, az autonómia megadása is az elszakadáshoz vezetett volna, de akkor legalább még mi húzhattuk volna meg az idővel így is, úgy is leszakadó területek határait.

Egyébként igen, a románok, szerbek, szlovákok számára az elszakadás egyértelműen kedvezőbb helyzetet eredményezett 1918-ban, mint bármiféle autonómia Magyarország keretein belül. A többség ezt választotta volna önként is.

A horvátok rosszabb helyzetbe kerültek Jugoszláviában, mint amilyenben korábban Magyarországon voltak, de ez nem jelenti azt, hogy ne akartak volna különválni. Ők egy, a Monarchia délszláv területeiből, Zágráb fővárossal létrehozandó új államalakulatot szerettek volna létrehozni, nem egy szerb dominanciájú Nagy-Jugoszláviához csatlakozni.

A ruszinok mellett még a szlovákok keleti ága (Szepes, Sáros, Zemplén megye) volt magyar érzelmű, egy népszavazás esetében ők valószínűleg a Magyarországhoz való tartozás mellett voksoltak volna.

Igen, el akartak szakadni. Nem telepítette be őket senki, most is ott vannak, ahol voltak.

És ugyanezt akarta az európai nagyhatalmi szövetség, és az USA is, mert akkoriban francia hatásra az etnikai alapú határokat preferálták. Ehhez jött még, hogy új európai erőegyensúlyt akartak, mert közben létrejött a Szovjetunió. És ennek igen lényeges eleme volt egy olyan ütközőzóna, ahol sok kis ország van, nehezebb az összefogás erre is meg arra is, de főleg egymás között.

Sok egyéb dolog befolyásolta, hogy pont ott lettek a határok. A környezetünk általunk történő kizsigerelése, ami miatt egyre jobban utáltak (feljebb többféleképpen is levezették ezt) és a mohóságuk is nőtt. A belpolitikai feszültség, a belső marakodás se használt. Erdély esetén nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fő dirigens az a Franciaország, amely szimpatizált a románokkal, és egyben ellensúlyozta a görögök angol befolyását (ott lehettek Romániában, és szemmel tarthatták a déli részeket).

Vagyis az elszakadás megvolt, és sok külső tényező lényegesen felerősítette.

"Kisebbségeknek így definíció szerint nem.

Viszont az Orosz Birodalmon belül létezett külön Kongresszusi Lengyelország és Finn Nagyfejedelemség is.

Írországnak is volt önkormányzata az Egyesült Királyságon belül.

És valószínűleg a románok azt is elfogadták volna autonómiának, ha külön tartományt kapnak a birodalmon belül."

Az írek az önkormányzatot csak az 1900-as évek elején kapták meg, a pontos dátumra sajnos nem emlékszem, de ott is voltak fegyveres felkelések.

A finn és lengyel látszatfüggetlenségről meg annyit, hogy ezeknek a nemzeteknek korábban volt önálló államuk, míg a szlovákoknak és románoknak nem.