Tényleg ilyen rossz a helyzet Magyarországon? Ennyire brutális a társadalmi feszültség?

Igaz, nem vagyok az ismerősöd, de pl. nekünk nagyon-nagyon nehéz megélnünk ebben az országban. Az ok? Egyszerű: semmilyen szinten nem tudott támogatni minket egyikünk családja sem (és a jövőben sem számíthatunk semmire). Ezt úgy értsd, hogy semmilyen: tehát nincs anyunál lakás 235 éves koromig, meg legalább hétvégente anyunál ebédelés - 1 Ft sem, egy zsömle sem, azaz szó szerint SEMMILYEN segítséget nem kaptunk. Azért írom le ilyen részletesen, mert egy fősulis ismerősöm panaszkodott, hogy az anyukája nem tudja támogatni semmiben; én persze együttérzően elkezdtem kérdezgetni, hogy mégis mi a pontos helyzet... Kiderült, hogy még mindig az anyukájánál lakik, aki eltartja:) Hogy nem tudja támogatni, az annyit jelentett, hogy nem tud neki plusz pénzt adni, így diákmunka, stb...

Hozzáteszem, nem vagyok irigy, nincs ezzel semmi baj, ez sokkal természetesebb, mint az a helyzet, amiben mi voltunk/vagyunk. Csak kifejtettem, miért érzem szükségesnek részletezni, hogy mit értek a nulla szülői támogatás, nulla családi háttér alatt.

Tehát most ott tartunk, hogy érettségi után egyből munkakeresés - annyi idősen, "annyi sok tapasztalattal" örültünk, hogy legalább eladónak felvettek valahova -, azóta is dolgozunk, hol 10-12 órát, hol 9-et, hol bejelentve, hol nem, vagy csak félig (hála a korrupt, adócsaló, "semmi pénz nem elég", kizsákmányoló, harácsoló magyar vállalkozóknak).

Van, hogy hónapokig minden rendben, de ha csak az egyikünknek valamiért megszűnik a munkahelye, akkor hónapokig hétről hétre élünk. Szerinted ez milyen hatással van az idegeinkre? Még szerencse, hogy ki nem állhatjuk az alkoholt, különben már valószínűleg beálltunk volna mi is a sorba, a megkeseredett vagy beletörődött, reménytelen alkoholbogarak közé...

Így még küzdünk: próbálunk tanulni, csiszolni az angolt, újra elkezdeni a németet és arra gondolunk, hogy amint lesz elég tudásunk és pénzünk, elmegyünk ebből a hálátlan, számunkra - az általunk vélt érdemelt szinten - élhetetlen országból.

Különben rajtam nem látszik a feszültség, nem sok ruhám van, de azok jók és vigyázok rájuk, ezért viszonylag divatos a megjelenésem:D Jó a kedvem, próbálok mindenkivel normális lenni, akik bunkók velem, azokkal is - esetleg egy kis humorral fűszerezve tudtukra adom, hogy nem tartom helyesnek a viselkedésüket. De belül azért szomorú vagyok: nem érzem, hogy azt érdemlem, hogy sokszor azért ne tudjak aludni, azért forgolódjak éjjel a stressz miatt, hogy hogyan fogom tudni kifizetni és melyik lejárt számlámat a lakás bérleti díja mellett. Hja, és nem iszunk, nem dohányzunk, nem járunk sehova. Legnagyobb luxus: néha egy csoki, egy üdítő és a sajt, persze nyilván ezek sem nagy mennyiségben.

Ezekhez vedd hozzá, hogy nekünk még nincsenek gyerekeink és nincsen devizahiteles lakásunk. Szóval szerintem igen, ennyire brutális a helyzet. Sokan ezt nem érzik - a szerencsésebbek -, de mások túlságosan is. És akkor a közbiztonságról még nem is beszéltünk. Az is egy olyan dolog, hogy aki jobb környéken él, az nem tudja elképzelni, hogy máshol esetleg mások a körülmények, nagyon mások...

Bocs, hogy teleszemeteltem a kérdésedet, lehet nem is arra válaszoltam, csak ahogy megláttam, ez így kijött belőlem lefekvés előtt, bocsi még 1x!:)

Sajnos igen!!!

Akinek jó állása van,van pénze akkor nem.

Aszüleimnek nagyon nehéz.Mindkettö rokkantnyugdíjas és betegek.Nem is kicsit....

Az egyikük nyugdíja nem elég a gyógyszerekre.E`s még élni is kell.....

Pedig mindkettö dolgozott amíg le nem robbantak.....

A helyzet rossz. Rossz a Kádár-rendszer létbiztonságához képest is, rossz ahhoz képest is amilyen lehetne, ha el nem kúrják.

Viszont annyira azért talán nem rossz, mint amennyire itt az internet mutatja. Részben éppen azért, mert az interneten mindenki kiadhatja magából a feszültséget.

Ha továbbra is ez a tendencia lesz, akkor hamarosan valóban sokkal rosszabb lesz a helyzet, de könnyen lehet, hogy akkor sem lesz "forradalmi".

Még mindíg van annyi kenyér, és cirkusz a népnek, hogy ne legyen tömeges megmozdulás.

"Tényleg ilyen rossz a helyzet Magyarországon? Ennyire brutális a társadalmi feszültség?"

Ilyen? Ennyire? Ezeknek a szavaknak nem sok értelmük van, ha nem tartozik hozzájuk mértékegység.

Amúgy meg nem értem teljesen az efféle kérdéseket. Akik ilyeneket kérdeznek, azok sosem olvasnak híreket? Nem tudják, mi történik mondjuk Görögországban, Spanyolországban vagy éppen pár napja mi történt Angliában? Elárulom, hogy ott kézzelfogható a társadalmi feszültség, miközben itt csak beszélünk róla.

"Nagyon sok fórumon olvasom(itt a gyik-en is), hogy sokan Kadhafi pártján állnak."

Mind a tinikre, mind a kádárista öregekre jellemző, hogy amikor csak lehet, kifejezik szembenállásukat a demokráciával és a kapitalizmussal, és bárki oldalára odaállnak (szóban), aki a jelenlegi rendszerrel szemben áll. Nagy cucc.

"Itt valószínűleg párhuzamot kell vonni, hogy mi történt a magyar lakossággal a rendszerváltás idején. Tényleg ennyire rossz lett a helyzet? Ennyire elkeseredtek az emberek?"

A rendszerváltástól máig a lakosság kb. fele jobban járt, kb. harmada rosszabbul, mint rendszerváltás nélkül. Akik rosszul jártak, azok általában a rendszerváltáskor 40 év felettiek voltak, akiknek gyakran leértékelődött a szakmája, vagy munkanélküliek lettek. Ők most már többnyire nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok vagy munkanélküliek. Rengeteg idejük van internetezni, tele is van a kádárista dumáikkal az internet.

Aki dolgozik és akinek még fiatal családja van, az nem ér rá ennyire.

A másik csoport, amelyik nagyon ráér internetezni, az a tizenévesek. Ők pedig mindig "lázadnak" a "rendszer" ellen.

Természetes, hogy az internet olyan véleményekkel van tele, amelyeket jobb körökben nem vesznek komolyan.

"Sok ismerősöm van, de egyik sem él ennyire rosszul. A neten pedig olyan a hangulat, mintha Afganisztánban élnénk.

Egyszerűen olyan mértékű düh van az emberekben, amit nem tapasztaltam eddig."

A tapasztalat az, amit magad körül látsz. Az internet nem tapasztalat, hanem álarcosbál.

Kedves kérdező.

Te itt élsz a mi "banánköztársaságunkban"? Magyarországot csak így hívják Európa más országaiban...

Te vagy nagyon gazdag vagy, és mindened megvan, sosincsenek pénzügyi gondjaid, nyaralgatsz, és éled világod, a felső elithez tartozol, vagy pedig nem élsz az országban.

Nekem nincsenek olyan ismerőseim, akik jól élnek! Csak akiket a válság tönkretett. Tönkrement vállalkozások, elveszített munkahelyek, visszavett autók, árverés alatti ingatlanok, nem fizetett számlák.

Kérlek szólj az ismerőseidnek, küldjenek nekem pénzt... ha ők jól élnek, megengedem, hogy támogassanak engem és a családom! Nekünk kevés van...

12:01

"Egyébként azt vettem észre, hogy neten ez fordítva van: itt az emberek szerint a tisztességesen élő, mégis jól kereső ember olyan, mint az indián síugró."

Minél inkább nincs valakinek pénze, munkája, családja, baráti köre és értelmesebb hobbyja, annál többet fogja internetes fórumokon verni a nyálát. Ez a helyzet. És nem kell azzal jönni, hogy dehátvannakkivételek, mert természetesen mindig vannak kivételek, de ettől még az összefüggés általában igaz.

Hétközben délelőtt ki ér rá internetezni? Az, aki önálló vagy gazdag, így nincs főnöke, vagy a munkanélküli, vagy a nyugdíjas, vagy a (nem túl szorgalmas) diák. Melyik kategória mennyire gyakori?

"De miért nem tud egymásról a társadalomnak ezen két rétege?"

A társadalom "két rétege"? Úgy érted, a síró-rívó-panaszkodó "réteg" és a nem-síró-rívó-panaszkodó réteg? Szerintem mindenki tud a panaszkodó rétegről, aki fellépett már pár percre az internetre, és belenézett 1-2 blogba vagy fórumba.