A Nobel-díj átadás az egyik legnagyobb zsidó ünnep?
Az egész világon a legrangosabb kitüntetésnek tartott Nobel-díjat azoknak adják oda, akik az előző évben a legnagyobb hasznot hozták az emberiség számára.
A földön körülbelül 1,4 milliárd muzulmán él, akik ezzel a népesség 20%-át teszik ki. Ebből a népből összesen nyolc olyan egyed született 1895 óta, akik Nobel-díjat birtokolhatnak.
Irodalom:
* 1988 - Najib Mahfooz.
Béke:
* 1978 - Mohamed Anwar El-Sadat
* 1994 - Yaser Arafat (terrorista)
* 2003 - Shrin Ebadi
* 2005 - Mohamed ElBaradei
* 2006 - Muhammad Yunus
Fizika:
* 1999 - Ahmed Zewail
Orvostudomány:
* 1960 - Peter Brian Medawar
* 1998 - Ferid Mourad
A zsidók száma ezzel szemben csupán 13,2 millió fő, ami 0,2%-os részesedést jelent a világ népességéből, mégis sikerült besöpörnünk 166 darab Nobel-díjat. Ami mellesleg azt jelenti, hogy eddig összesen 643 goy-nak adtak.
Irodalom:
* 1910 - Paul Heyse
* 1927 - Henri Bergson
* 1958 - Boris Pasternak
* 1966 - Shmuel Yosef Agnon
* 1966 - Nelly Sachs
* 1976 - Saul Bellow
* 1978 - Isaac Bashevis Singer
* 1981 - Elias Canetti
* 1987 - Joseph Brodsky
* 1991 - Nadine Gordimer World
* 2001 - Imre Kertesz
* 2005 - Harold Pinter
Béke:
* 1911 - Alfred Fried
* 1911 - Tobias Michael Carel Asser
* 1968 - Rene Cassin
* 1973 - Henry Kissinger
* 1978 - Menachem Begin
* 1986 - Elie Wiesel
* 1994 - Shimon Peres
* 1994 - Yitzhak Rabin
* 1995 - Joseph Rotblat
Kémia:
* 1905 - Adolph Von Baeyer
* 1906 - Henri Moissan
* 1910 - Otto Wallach
* 1915 - Richard Willstaetter
* 1918 - Fritz Haber
* 1943 - George Charles de Hevesy
* 1961 - Melvin Calvin
* 1962 - Max Ferdinand Perutz
* 1972 - William Howard Stein
# 1977 - Ilya Prigogine
# 1979 - Herbert Charle s Brown
# 1980 - Paul Berg
# 1980 - Walter Gilbert
# 1981 - Roald Hoffmann
# 1982 - Aaron Klug
# 1985 - Albert A. Hauptman
# 1985 - Jerome Karle
# 1986 - Dudley R. Herschbach
# 1988 - Robert Huber
* 1989 - Sidney Altman
* 1992 - Rudolph Marcus
* 2000 - Alan J. Heeger
* 2004 - Aaron Ciechanover
* 2004 - Avram Hershko
* 2004- Irwin Rose
* 2006 - Roger Kornberg
* 2009 - Ada Yonath
Gazdaság:
# 1970 - Paul Anthony Samuelson
# 1971 - Simon Kuznets
# 1972 - Kenneth Joseph Arrow
# 1975 - Leonid Kantorovich
# 1976 -! Milton Friedman
# 1978 - Herbert A. Simon
# 1980 - Lawrence Robert Klein
# 1985 - Franco Modigliani
# 1987 - Robert M. Solow
# 1990 - Harry Markowitz
# 1990 - Merton Miller
# 1992 - Gary Becker
# 1993 - Robert Fogel
# 1994 - John Harsanyi
# 1994 - Reinhard Selten
# 1997 - Robert Merton
# 1997 - Myron Scholes
# 2001 - George Akerlof
# 2001 - Joseph Stiglitz
# 2002 - Daniel Kahneman
# 2005 - Robert Aumann
# 2007 - Leonid Hurwicz
# 2007 - Eric Maskin
# 2007 - Roger Myerson
# 2008 - Paul Krugman
Orvoslás:
* 1908 - Elie Metchnikoff
* 1908 - Paul Erlich
* 1914 - Robert Barany
* 1922 - Otto Meyerhof
* 1930 - Karl Landsteiner
* 1931 - Otto Warburg
* 1936 - Otto Loewi
* 1944 - Joseph Erlanger
* 1944 - Herbert Spencer Gasser
* 1945 - Ernst Boris Chain
# 1946 - Hermann Joseph Muller
# 1950 - Tadeus Reichstein
# 1952 - Selman Abraham Waksman
# 1953 - Hans Krebs
# 1953 - Fritz Albert Lipmann
# 1958 - Joshua Lederberg
# 1959 - Arthur Kornberg
# 1964 - Konrad Bloch
# 1965 - Francois Jacob
# 1965 - Andre Lwoff
# 1967 - George Wald
# 1968 - Marshall W. Nirenberg
# 1969 - Salvador Luria
# 1970 - Julius Axelrod
# 1970 - Sir Bernard Katz
# 1972 - Gerald Maurice Edelman
# 1975 - Howard Martin Temin
# 1976 - Baruch S. Blumberg
# 1977 - Roselyn Sussman Yalow
# 1978 - Daniel Nathans
# 1980 - Baruj Benacerraf
# 1984 - Cesar Milstein
# 1985 - Michael Stuart Brown
# 1985 - Joseph L. Goldstein
# 1986 - Stanley Cohen [& Rita Levi-Montalcini]
# 1988 - Gertrude Elion
# 1989 - Harold Varmus
# 1991 - Erwin Neher
# 1991 - Bert Sakmann
# 1993 - Richard J. Roberts
# 1993 - Phillip Sharp
# 1994 - Alfred Gilman
# 1995 - Edward B. Lewis
# 1994 - Martin Rodbell
# 1997 - Stanley Prusiner
# 1998 - Robert Furchgott
* 2000 - Paul Greengard
* 2000 - Eric Kandel
* 2002 - Sydney Brenner
* 2002 - H. Robert Horvitz
* 2004 - Richard Axel
* 2006 - Andrew Z. Fire
Fizika:
* 1907 - Albert Abraham Michelson
* 1908 - Gabriel Lippmann
* 1921 - Albert Einstein
* 1922 - Niels Bohr
* 1925 - James Franck
# 1925 - Gustav Hertz
# 1943 - Gustav Stern
# 1944 - Isidor Issac Rabi
# 1952 - Felix Bloch
# 1954 - Max Born
# 1958 - Igor Tamm
# 1959 - Emilio Segre
# 1960 - Donald A. Glaser
# 1961 - Robert Hofstadter
# 1962 - Lev Davidovich Landau
# 1965 - Richard Phillips Feynman
# 1965 - Julian Schwinger
# 1969 - Murray Gell-Mann
# 1971 - Dennis Gabor
# 1973 - Brian David Josephson
# 1975 - Benjamin Mottleson
# 1976 - Burton Richter
# 1978 - Arno Allan Penzias
# 1978 - Peter L Kapitza
# 1979 - Stephen Weinberg
# 1979 - Sheldon Glashow
# 1988 - Leon Lederman
# 1988 - Melvin Schwartz
# 1988 - Jack Steinberger
# 1990 - Jerome Friedman
# 1995 - Martin Perl
# 1995 - Frederick Reines
# 1996 - David Lee
# 1996 - Douglas Osheroff
# 1997 - Claude Cohen-Tannoudji
# 2000 - Zhores Alferov
# 2003 - Vitaly Ginzburg
# 2003 - Alexei Abrikosov
# 2004 - David Gross
# 2004 - H. David Politzer
# 2005 - Roy Glauber
A zsidó oldal még hozzáteszi ezt is:
We have fewer Jews today than we did before the Holocaust. Had it not happened, we estimate that there would be approx. 26-32 million Jews alive today.
There would probably be cures for cancer and AIDS, too.
Tehát ha nem lett volna nácik és "Holokauszt", akkor most sokkal több zsidó élne és ezért valószínűleg már felfedezték volna a rák és aids ellenszerét is. Hát nem bájos?
A válasz írója 63%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 00:10
Zsidó családba születtek.
válasza:"A földön körülbelül 1,4 milliárd muzulmán él, akik ezzel a népesség 20%-át teszik ki. Ebből a népből összesen nyolc olyan egyed született 1895 óta, akik Nobel-díjat birtokolhatnak. "
Abból az 1,4 milliárd muzulmánból körülbelül 400 millió olvasni sem tud, a másik 500-600 meg ha nem is analfabéta, de nem is valami tanult. Természetesen még mindig ott van a maradék, ezért nyugodtan mondhatsz olyan muszlim vallású tudósokat, akik a munkásságukért megérdemelték volna a Nobel-díjat, de nem kaptak.
válasza:Ha ez van, akkor miért aggaszt téged?
Miért foglalkozol a zsidókkal?
Állítólag úgyis bedől a jelenlegi rendszer és Izrael (meg az összes héber) el fog tűnni, vagy újra táborokba zárják őket.
Ha így lesz, akkor miért foglalkozol ezzel?
válasza:vagy zsidó-mániás:)
esetleg egy
MOSZAD-ügynök-provokátor
egyenesen Tel-Avivból:)))
válasza:egyrészt egy kicsit javítanék egy korábbi dolgot, hogy volt egy ilyen állítás, hogy a zsidók aránya úgy összeségében nem volt olyan jelentős az egyetemeken itthon a Num. Clausus előtt, csak a jogász, orvosi, mérnök szakokon.
Na most ez az arány 30% felett volt összesítve is, és azon belül volt még kiugró a jogász, orvos és mérnök. Szóval azért ez így is elég jelentős, főleg ha azt nézzük, hogy az össznépességen belül itthon ekkoriban olyan 6%ot nem haladták meg.
Az okok meg már nagyjából fel voltak sorolva. A zsidóság a már említett történlemi okokból nagyon nagy arányban a nagyvárosi polgárság valamelyik rétegéhez tartozott, tehát ezt a réteget elég magas százalékban zsidók alkották (itthon még jellemzően pl. svábok voltak hasonlóan). Korabeli egyetemisták pedig kb. szinte csak ebből a rétegből kerültek ki, mert nekik volt lehetőségük rá.
A másik, hogy a zsidó kultúrának az egyik alapja a tudás és a gyerek tanítattása - szokták erre mondani, hogy azt soha nem lehet elvenni.
Valaki írta azt is, hogy a yesivák azért nem olyan nagyon gondolkodásra tanító dolgok, kb. mint a Korán iskolák. Ez nem igaz,és ez azért lényeges, mert a hagyományos zsidó tanulási mód, hozzáállás, ami a yesivákban is van, szerintem elég rendesen hozzájárult az eredményhez.
A zsidóságban nincsenek dogmák, a zsidó kultúrában nagyon nagy hangsúly van azon, hogy saját véleményed van, saját utakat keresel, de persze ezért te is vállalod a felelősséget (ellenben ugye a térítő jellegű vallásokkal, amik viszont egy minél homogénebb nyájat próbálnak kialakítani, és ezért az egyéni utakat sokkal kevésbé bátorítják, cserébe a felelősség is úgymond a közösséggé). A zsidó vallásos nevelés alapja a vitatkozás, hogy a tanulók párokban vagy kisebb csoportokban adott szöverészletekről vagy akár csak szavak használatáról vitatkoznak, különböző szemszögekből nézik a dolgokat, különböző érveket sorakoztatnak fel egymással szemben, különböző dolgokkal kapcsolják össze (más idézetekkel, hogy pl. de Rabbi Akiva ebben és ebben azt mondta a valamire vonatkozóan, hogy.., és akkor ezt ebben a kontextusban úgy is lehet értelmezni, hogy..; de az meg azért nem jó, mert pl. Rashi meg azt írta a ... tal kapcsolatban, hogy... és akkor az meg ellentmondana ennek az értelmezésnek). Az ilyen fajta hozzáállás pedig az új ismeretek szerzéséhez, hogy járjuk körül, nézzük több szempontból, vizsgáljuk meg, mire lehet még alkalmazni, ez nagyon alkalmas a tudományokra.
Nem véletlen, hogy pl. matematikában, ami nincs itt felsorolva, mert nincs belőle Nobel-díj, szintén elég erősen ott vannak, főleg pl. ha megnézzük a nagy magyar matematikusokat, akik elég elismertek világszerte, akkor is nagyon nagy arányban találunk zsidókat.
válasza:Azért én ezzel a „yeshiva-szellemi műhely” gondolattal továbbra is vitatkoznék.
Egy ortodox yeshiva ugyanis igencsak egyoldalú vallási fundamentalista világkép alapján tanít
+ az itt felhánytorgatott „szellemi aránytalanság” lényegében teljes mértékben az asszimilációra törekvő nem vallásos zsidókhoz kapcsolódott.
Akik lényegében elmenekültek a vidéki yeshivák vallásos idilljéből…
És örömmel hagyták maguk mögött a teljesen céltalan, értelmetlen régi hagyományokat/babonákat.
Fiddler on the roof - Tradition ( with subtitles )
http://www.youtube.com/watch?v=gRdfX7ut8gw
lényegében felszabadultak…
és éltek ezzel a szabadsággal… ez áll a páratlan dinamizmus mögött
+ az, hogy csak bizonyos területeken érvényesülhettek
Pl. a monarchiában a közigazgatásban, a hadseregben, ill. a politikai életben sok babér nem termett számukra, és ezen a ponton lényegében három terület maradt:
• Az üzlet
• A tudomány és
• A kultúra
Ami egyébként nagyon jó SZINERGIKUS kapcsolatban volt egymással… Hiszen a modern gazdaság innovációra alapozott gazdaság, a kultúra pedig szintén szerves kapcsolatban áll a fogyasztással és ezen belül a gazdasággal.
PS. Yesivából nem nagyon kerültek ki innovátorok…
válasza:hát pedig hosszú évszázadokon keresztül nem nagyon volt más iskola, csak a yeshiva, és mégis elég sikeresek voltak akkor is.
Értelemszerűen később már a közoktatás és ezzel együtt a tudományok fejlődésével ahhoz, hogy valaki kiemelkedjen, és mondjuk tudós legyen, komolyabb világi iskolákat is végeznie kellett, de az a szemlélet, kritikus hozzáállás, egyéni látásmódot és megközelítést bátorító környezet, ami a tudományokban olyan komoly sikereket hozott, az a yeshivák oktatási módszerében gyökerezik, azok vitték tovább generációkon keresztül ezt a fajta megfelelő hozzáállást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!