Miért van az, hogy az individualista kultúrák/országok sikeresebbek, mint a kollektívek?
Pl. hogy az USA erősebb volt, mint a SZU, vagy az NSZK erősebb volt, mint az NDK.
Az individualista társadalmakban mindenki a maga dolgával törődik, míg a kollektív társadalmakban, akár akarják akár nem, együtt dolgoznak a közös cél érdekében, mint a hangyák.
Milyen logika alapján sikeresebbek az individualista társadalmak, ahol mindenki egoista?
Nincs olyan, hogy "kollektív kultúra". Olyan van, hogy kollektivista kultúra.
Az meg, hogy melyik "sikeresebb", attól függ, mit értesz sikeren. Gondolom, gazdagságot értesz. Akkor most elárulom, hogy a magyar kultúra sokkal individualistább a japánnál, a szingapúrinál, a dél-koreainál, vagy a taiwaninál, és mégis, az utóbbiak gazdaságilag sikeresebbek Magyarországnál. Ennyit a kérdés első feléről.
"az USA erősebb volt, mint a SZU"
Hát ennek nem túl nehéz megérteni az okát. Oroszország elmaradott ország volt mindig is. Ennem megvannak a történelmi, földrajzi, politikai okai, amelyekkel köteteket lehetne teleírni.
1913-ban, az utolsó békeévben a cári Oroszo. GDP/fő értéke $1488 volt, az USA-é $5300. Tehát az orosz érték az amerikai 28%-a volt. Ezután jött a háború, amint az USA csak gazdagodott, míg Oroszo.-t rengeteg pusztítás érte. Ráadásul 1918-1921-ben Oroszországot a polgárháború pusztította tovább, konkrétan ez még a világháborúnál is borzalmasabb volt. 1928-ban a szovjet GDP/fő $1370, az amerikai $6570. Az orosz az amerikai 21%-a. Ezután Oroszo. gyors fejlődésnek indult, miközben az USA-t válság sújtotta. 1933: az USA GDP-je $4780, a SZU-é $1493. Az orosz az amcsi 31%-a. Jönnek föl. Igen ám, de aztán a II. világháború ismét végigpusztítja Oroszországot, miközben az USA csak gazdagodik tovább. 1946: a szovjet GDP $1913, az amerikai $9200. Az arány: 21%.
Ezután az oroszok ismét fejlődésnek indultak. 1975: szovjet GDP $6135, amerikai $16300. A szovjet érték az amerikai 38%-a.
Ezek után pedig a szovjet fejlődés lassult, mert kiderült, hogy a szovjet gazdaságirányítási rendszer egy bizonyos komplexitás fölött már nem hatékony. Arra jó, hogy egy szegény agrárországot teleépítsen acélművekkel, de a kompjúter-korszakban már nem elég hatékony. A piacgazdaság rugalmasabb. 1989: szovjet GDP $7112, amerikai $23060. A szovjetek leszakadóban, már csak 31%-on.
A piaci koordináció egyszerűen hatékonyabbnak bizonyult az államinál a magasabb fejlődési fokokon.
"Az individualista társadalmakban mindenki a maga dolgával törődik, míg a kollektív társadalmakban, akár akarják akár nem, együtt dolgoznak a közös cél érdekében, mint a hangyák."
Ez mese habbal, amivel egy közgazdász nem tud mit kezdeni. Nem az a kérdés, hogy ki kiért dolgozik, vagy mik a közös célok, hanem az a kérdés, hogy mennyire hatékony a munka, az idő, az anyagok stb. felhasználása. Erről megint köteteket lehet teleírni, hogy egy szocialista gazdaságban milyen koordinációs zavarok léptek fel. Kapitalistában is vannak koordinációs zavarok, csak összességében kevesebb.
"Milyen logika alapján sikeresebbek az individualista társadalmak, ahol mindenki egoista?"
Semmilyen alapon, mivel nem létezik ilyen szabály.
Inkább az történik, de ez sem mindig igaz, hogy a fejlettebb társadalmakban az emberek jobban individualizálódnak. Ezt nem nehéz megérteni: ahol mindenki paraszt, ott az emberek egyforma életmódot folytatnak, hasonlóan gondolkodnak, egységes kultúra van. Egy magasan fejlett társadalom, ami tele van mérnökökkel, programozókkal, közgazdászokkal, filmrendezőkkel és brókerekkel, bonyolultabb. Az egyéni élethelyzetek sokfélék, a különböző élethelyzetek különböző gondolkodásmódokhoz vezetnek, és létrejön a modern "egyéniség" élménye, az emberek "egyedinek" érzik magukat, ugyanakkor kevésbé szolidárisak a többivel.
Szépen összehasonlítottad a kettőt, de azért hozzá kell tenni, hogy a kollektív államnál tartunk, ott volt a 3. birodalom, ami nem csak gazdaságilag fejlődött, hanem a tudományban is.
Kezdetlegesen ugyan, de volt helikopterük és sugárhajtású gépük is.
Köszönöm szépen a válaszokat.
Azért tettem fel a kérdést, mert egy ideig nem jártam a fórumon és meg akartam mérni, mennyi még itt a netnáci, netkomcsi, netkádárista.
Természetesen én egy jogállamban élő kapitalista demokrata vagyok, aki elítél mindenfajta kollektivizálódást. Látom még mindig a kollektivisták és a valóságtagadók alkotják itt a többséget.
Biztosan tök jó lehet az USA-nak, ha onnan indult ki a gazdasági világválság.
Biztosan jó lehet az, amikor az egyik napra a másikra szűnnek meg a munkahelyek.
Biztosan jó az, hogy a bűnözés ellen nem nagyon tudnak mit tenni.
Biztosan jó az, hogy emberek halnak éhen.
Logikus.
ma 15:07
Tudod az a baj, hogy a "kollektivista" szót rosszul használod.
Ugyan létezik ilyen fogalom az értékszociológiában, de arra a kollektivizmusra meg igaz az, amit írtam (Taiwan kollektivistább, mint Magyarország, de gazdagabb is).
A kádárizmus, nácizmus, kommunizmus stb. pedig nem "kollektivizmusok". Pontosabban a nácizmus pl. az, meg bizonyos szempontból a kommunizmus is nyilván az, de nem ez velük a probléma. Az, hogy vannak a jó individualisták és a rossz kollektivisták (meg a fogtündér és a mikulás), az egy nagyon primitív politikai mítosz, amit a Rand-féle szekta hívei szoktak mondogatni. Javaslom, ne tömd a fejed "objektivista" marhaságokkal, mert ha rászoksz, nehéz lesz visszaokosodni :)))
Amúgy meg igaz, hogy sok a kádárista és sok a valóságtagadó, de a gyk-n törpe kisebbséget képeznek az értelmesebb, műveltebb válaszolók, más fórumokon, vagy odakint a valóságban, sokkal több értelmes embert találhatsz.
kérdező: nem feltétlenül jó az ha valami individualista, nem feltétlenül rossz az ha valami kollektivista....
tudod a világ nem fekete-fehér, de nem baj, te lásd csak továbbra is annak...felment a gondolkozás alól
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!