Miért volt szükség a történelem folyamán a pénz rontására?
Közgazdaságtani szempontból érdekelne a dolog. A római birodalomban, az újkorban a 17 században, de a 18 században is nagy pénzrontások voltak, arról nem beszélve, amikor a dollár ezüst és arany helyett papírrá vált, és később az aranyfedezet is megszűnt.
Tehát van egy ilyen pattern, hogyha jó pénz van, akkor azt valamiért a hatalom lerontja és tönkreteszi, tehát a dukátokat már nem bocsájtja ki, az ezüstkrajcárt felváltja a réz, és jön a papír.
Mi akadályozza meg mondjuk Magyarországot, hogy azt mondja, új pénzrendszert vezet be, és elkezd arany és ezüstpénzeket verni, hogy ez legyen a fizetőeszköz, aminek tényleges értéke van.
Emellett másik kérdésem, hogy mi szükség van aranyfedezetre, miközben nem mehetek oda a bankhoz, hogy a pénzt beváltsam aranyra? Tulajdonképpen értéke nincs a papírnak, csak annyi, hogy az emberek elhiszik azt, hogy ez ennyit ér. Miközben valójában tüzelni jó csak
válasza:"az ezüstkrajcárt felváltja a réz, és jön a papír."
Ez nem a pénz vásárló értékének értékcsökkenése, csak a pénz, mint érték jelképező eszköz egyszerűbb, modernebb eszközre cserélése.
A történelmi korokban nem nagyon léteztek hamisítást nehezítő megoldások. Az aranypénzeknél sem feltétlenül ért annyit az érme anyaga, mint amilyen értéket képviselt a közforgalomban érmeként. Csupán annyi jelentősége volt az anyagának, hogy a hamisítást elkerüljék vele. Az aranyat, ezüstöt viszonylag jól lehetett azonosítani és megmunkálni, így nem volt más, amivel helyettesíteni tudták volna, akik a csalással próbálkoztak volna. Ezért jó megoldásnak tűnt a cserekereskedelem kiváltására, mert egyszerűbb egy marék aranyérmét cipelned magaddal, mint 5 marhával menni a kocsmába. A piacon eladtad a marhát és elcserélted őket pénzre és csak a pénzt vitted a kocsmába.
Ahogy fejlődtek a technikák, egyre olcsóbban ki tudták hozni a pénz gyártását és az egyre fejlettebb technikákkal lehetséges volt olyan minőségben érméket és bankjegyeket előállítani, amiket mások nem tudtak könnyen lemásolni, hogy csalni tudjanak vele.
A pénz, mint közvetítő értékmérő nem a hordozójának az értékét képviseli, hanem amit kaphatsz érte. Ahogy a bankjegy kifejezés is mutatja, a bankjegy lényegében egy elismervény a banktól, hogy neked van náluk annyi pénzed (korábban aranyban, marhában, cserépedényben vagy akármi másban kifejezve), ezért annyi pénzt bárhol beválthatsz bármi másra. A bank által kiállított bankjegy (pénz) vásárló értékét a kiállító bank garantálja azáltal, hogy amit te tőlük kaptál bankjegyet, azt mástól is ugyanúgy el fogják fogadni és ugyanolyan értéken veszik át.
Miután a magán bankok által kiállított mindenféle saját pénzek helyett a nemzeti bankok átvették a nemzeti valuták kibocsátását, a történet egyszerűvé vált, mert országonként (általában) egyetlen egy egységes pénz van érvényben, aminek az értékét az állam garantálja. Maga a pénz anyaga csak azért fontos, hogy biztosítsa, hogy az a papír fecni, fém vagy műanyag darab valóban eredeti, így tényleg el fogják majd fogadni és nem dobják vissza, hogy hamisítvány.
Az infláció és vásárló érték romlása egy teljesen külön, jóval összetettebb, általános gazdasági történet, de annak semmi köze nincs magának a pénz anyagának értékéhez. Ott pont az okozza a gondot, hogy a pénzt kibocsátó bank/állam több pénzt gyárt, mint amennyi valós érték áll a pénz mögött a gazdaságban, emiatt egységnyi pénz kevesebbet ér. Pénztől függetlenül, ha neked csak egységnyi munkaerőd van és képtelen vagy adott mennyiségű munkánál többet elvégezni egy nap, de mégis 5x annyi helyre ígérkezel el dolgozni, így aztán egyik munkát se végzed el rendesen, mert túlvállaltad magad, akkor lecsökken a munkaerőd értéke, hiába próbálod többnek mutatni, mint a valós értéke. Nagyjából ez történik a pénz vásárlóérték vesztésénél is.
Ez tévedés. Minél nagyobb arany vagy ezüst tartalma volt a pénznek, annál értékesebb volt. Hiába hívták tallérnak a réztallért, ha a rézdénárokkal súlyban mérték őket, és a beváltásnál 150 helyett, 20 krajcárt kaptak értük. Vagy másik számítás szerint, amíg 2 forint 50 dénár volt az értéke a rendesnek, a Ferdinánd féle réztallért csak 50 dénáron fogadta el egy kassai kereskedő.
De korábban is van példa, hiába nevezték dukátnak az aranyukat a törökök, ez 23 és fél karát volt, 3,43 gram tiszta tömeggel, míg a magyar dukát 23 és 3/4 karát volt, és 3,52 gram tiszta tömege volt. A magyar dukátot 100-104 2/3 krajcár között számították, míg a török dukát 100-102 2/3 krajcár között volt számítva.
Ezekből látszik, hogy nem attól volt értéke, hogy azt mondjuk, hogy ez egy dukát, vagy tallér, hanem azért, mert ilyen vagy olyan anyagból volt!
Ez nem modernebb eszközre cserélése, hanem értéktelenre cserélése.
Garantálhatja az állam és bank amit csak akar, az eredménye az lesz, hogy figyu itt a réztallérom ez eskü annyit ér mint az eddigiek add már ide légyszi az ezüstöket full ugyanazt éri trustmebro.
Vagy figyu tesó váltsd be a 10 20 koronásaidat papírra mert már van 100 koronás papír bro trust me az többet ér!
Eskü rendben van ha a szent István 5 pengőst ideadod nekem (bank, állam) és adok cserébe alumíniumot vagy papírt. Sőt olyan papírt ami tízmilliárdszor annyit ér! Hát az van ráírva bro akkor tízmilliárdszor annyi krumplit fogsz tudni venni rajta hidd el!!!! Enyém lesz az arany meg ezüst persze, de legalább lesz mivel a télen tüzelned amikor már trilliárd van a papírra írva, és a milliárdos bankjegyed megint nem ér semmit. Van otthon még szent István 5 pengőd? Add ide, adok érte 6 gazilliárd értékű bankjegyet. Ja, hogy tegnap még annyi ezüst csak milliárd feliratú papírt ért? Nem baj az!!! Add ide jól fogsz járni!
válasza:"Minél nagyobb arany vagy ezüst tartalma volt a pénznek, annál értékesebb volt"
Nem minden kultúrában és nem minden időben. Az indián őslakosok pl. gombokért meg gatyamadzagért odaadták az összes aranyukat a hódítóknak.
"Ez nem modernebb eszközre cserélése, hanem értéktelenre cserélése."
Te jársz dolgozni? Miért csinálod? Hiszen értéktelen dolgot kapsz a munkádért cserébe. A te logikád szerint senkinek nem éri meg felkelni és termelni vagy szolgáltatni, hiszen nem aranyrudakkal egyenlítik ki az ellenértékét.
"az eredménye az lesz, hogy figyu itt a réztallérom ez eskü annyit ér mint az eddigiek add már ide légyszi az ezüstöket"
A réz egy nyersanyag, az ezüst pedig manapság lehet egyfajta befektetési eszköz. Az a jó hírem van számodra, hogy a totálisan értéktelen (sic!) virtuális pénzedért mindkettőhöz hozzájuthatsz a megfelelő platformon.
"Eskü rendben van ha a szent István 5 pengőst ideadod nekem (bank, állam) és adok cserébe alumíniumot vagy papírt"
Erre is csak az alábbi jó hírt tudom közölni: ha alumíniumért nem is, de megfelelő címletű "papírért" vehetsz magadnak 5 pengőst. Internet a barátod!
***
Erre egyébként nem tudok mást írni. Kérlek olvass utána a pénz kialakulásának történetének, ill. olvasd vissza a válaszokat, mert azokban minden benne van ahhoz, hogy ezt megértsd.
Pont ez volt a példám lényege. Hiába nyomnak rézből tallért vagy papírból csilliárd pengőst, az ezüst 5 pengős az, aminek értéke lesz, és az igazi tallérnak, hiába akarják megszabni hogy ez vagy az többet ér 5 csilliárdszor, mert az van ráírva, miközben olyan értéktelen, hogy másnap már az utcán fogják söpörni.
Ezt arany meg ezüst pénzekkel nem lehet megcsinálni, mert az egy valós valami, nem egy számsor egy felhőben vagy egy darab papír!
Nagyapámat kisemmizte Milosevic! Egy nehéz élet teljes megtakarítása lett oda, miközben ha maradtak volna a dukátok ott is, akkor otthon tárolva teljesen biztonságban lett volna minden inflációtól a jugoszláv aranya, mert senkit nem érdekel hogy vannak új, sokezer dukátos bankjegyek, az érme, mint arany, ott van és értékes.
Ha arany és ezüst pénzeket használnánk a mai napig, infláció se lenne, de legalább a fizetések értéke növekedett volna, mégha nincs is emelve!
Ehhez képest a bűnöző pénzvilág, elérte, hogy 60 százalékos élelmiszer infláció legyen, miközben például anyámnak nem volt kkvnál fizetésemelése évekig, multinál meg egy ismerős mondjuk kapott 2 százalékos emelést évente, tehát MEGFELEZŐDÖTT a fizetése.
Láttam nemrég egy ábrát, sajnos nem találom most, hogy milyen volt a dollár inflációja az 1900-as évek óta. Mínusz 1-2 százalék 33-ig, amikor einstandolta az állam az összes aranyat és megszűnt a tényleges dollár készítése. Ekkor elkezdett emelkedni jelentős mértékben. Aztán jött a gold standard megszüntetése, és már eddig is rossz volt az infláció, de ezután konkrétan mint egy rakéta úgy lőtt ki felfelé.
Tehát ez mind bizonyítja, hogy senkinek nem érdeke az, hogy papírból legyen a pénz, a nemzetközi pénzkartellt leszámítva, és a világ valamennyi kormányát, akik ezeknek a köröknek a végrehajtói.
válasza:Robert Kyosaki, és a Forbes igazgadója is ellenzik az aranystandard eltörlését.
Az aranystandarddal szemben érvelők azt hozzák fel, hogy nincs annyi arany a földön, ami követni tudná a gazdasági növekedést. Olyat is hallottam, hogy amikor aranystandard volt, már akkor is több papírpénz volt forgalomban, mint amennyi arany mögötte.
Kiyosaki egy vicc. A Forbes igazgatója pedig ennek a pénzügyi lobbinak a része.
Nincsen gazdasági növekedés, csak papíron. A házamat 50 millióért vettem 2018-ban. Most, 150 millióért árulja a szomszéd az övét, ami egy rosszabb elhelyezésű épület.
A 2018as 50 millió, ugyanannyi krumplit tud megvásárolni, mint a mostani 150.
100 éve egy aranyrúd megvett egy házat. Ma is megvenné ugyanazt a házat.
Pont hogy normálisabb lenne a gazdaság, amit bizonyít hogy 33ig negatív infláció volt.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!