A jövőben is meghatározó lesz a nemzetállam?

Nagyon remélem, hogy nem. A nemzetállam egy természetellenes, életképtelen torzszülött, ami nem is tud mást produkálni, mint belterjes, korcs utódokat.

Van egy olyan sejtésem, hogy néhány generáció múlva (már a különböző vezető posztokat betöltő emberek tekintetében értve a generációváltást) már meredeken zuhanóban lesz a nemzetállamosdi jelentősége, kivéve talán az olyan hagyományosan megveszekedett nagy nacionalistákat, mint a franciák, meg az olyan, a külvilág iránt abszolút érdektelen népeket, mint az amerikaiak.

A net, a globalizálódás és a mobilitás olyan mértékben hozza össze a világot, hogy a felnövő újabb nemzedékeknek már egyre természetesebb lesz a globalitás, már a szüleiktől is azt látják majd, hogy x helyen születtek, y helyen tanultak, z helyen ismerték meg a feleségüket, és w helyen telepedtek le családot alapítani, mert ott találtak munkát... Szóval bízom benne, hogy néhány nemzedék múlva már valóban elenyészően csekély létszámban képviseltetik majd csak magukat a nemzetállamosdi képviselői, és rájuk is igen ferde szemmel fog nézni mindenki.

Uff, én szóltam. Most már mindenki lezsidó(bérence)zhet, lehazaárulózhat, meg amit csak hite és pártállása előír számára. Ja és ne felejtsetek el lepontozni se!!! :)

"A jövőben is meghatározó lesz a nemzetállam?"

Miért, most pl. meghatározó? Ez nem igen/nem kérdés, és ugyanígy a te kérdésedre sem lehet így válaszolni.

"a nemzetállam fejlődik vagy átalakul-e valamivé?"

Az elmúlt 100 évben ennek nem sok jelét lehetett látni őszintén szólva. A nemzetközi gazdasági és politikai együttműködés erősödik, a nemzetállamok kezében kicsit kevesebb kompetencia van más hatalmi központokhoz képest, mint régen. De ezeket a változásokat nem érdemes eltúlozni.

"Régebben nem voltak nemzetállamok és a különböző nemzetek megfértek egy királyság alatt."

Nem, hanem nem léteztek nemzetek. A nemzet egy modern fogalom, politikai kategória. Amíg nem kapcsolódtak össze etnikai és kulturális jellemzők politikai célokkal, addig nem volt nemzet. Te erről az időszakról beszélsz. Az etnikum nem nemzet.

"Ma meg mindenki siránkozik, hazaárulózik ha az EU integráció egyáltalán szóba kerül."

Mindenki? Ne a kocsmában keresd a beszélgetőpartnereket.

"Például Csehország, hogy tudja saját nemzete érdekeit szolgálni, ha nagyobb hatalmak ebben megakadályozzák?"

Megakadályozzák? Miért, mondjuk viccből? Nem akadályozzák. A cseh kormányok jól-rosszul képviselik a cseh nemzeti érdekeket (az utóbbi 5-10 évben jól, mert Cseho. jól fejlődik, azelőtt kicsit rosszabbul). Nem mondhatni, hogy nem ütköznek más érdekekbe, de az államközi kapcsolatok nem a "mindenki mindenki ellen" elvén alapulnak.

"Ellenkezőjére példa Nagy-britannia; ott négy nemzet él egy országban"

Most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amikor utána kellene nézni, mit is jelent a nemzet :)))

"nem feladva saját kultúrájukat, hagyományaikat"

Ja, nem adták fel. Nézz már utána a manx és a cornish nyelvnek. Meg a walesinek és az írnek. Meg annak, hogy az _angolok_ mennyit sírnak mostanában az identitásvesztésükön.

"Akkor miért ragaszkodnak az emberek annyira a nemzetállamokhoz, ha egy nagyobb államban nem lenne veszélyben sem a kultúrájuk"

Pl. mert veszélyben lenne a kultúrájuk, vö. walesi, cornish, ír nyelv és angol kultúra.

Meg mert semmi értelme a birodalmaknak az átlagember szempontjából. Amikor 1920 körül Anglia kezében volt a világ harmada, akkor az angol parasztok harmada meg alultápláltság miatt nem volt alkalmas a katonai szolgálatra. Na bumm. Nehogy azt hidd, hogy az átlagember egész nap a fenekét verte a földhöz az örömtől, hogy mekkora birodalmuk van. 1945-1949 során pillanatok alatt megszabadultak a "birodalomtól", és ez még népszerű is volt, mert a gyarmati bohóckodások helyett végre több pénzt lehetett társadalombiztosításra költeni.

Az élet nem számítógépes játék, még ha a tinik hajlamosak is a kettő összemosására. Az ember nem attól lesz boldog, hogy egy nagy birodalom polgára.

"ott az Osztrák-Magyar Monarchia, nem voltunk függetlenek, ez igaz, de sokkal jobb módon éltünk és sokkal jobban fejlődött Magyarország is."

"Jobb módon éltünk", ezen mit értesz? Komolyan 19. századi állapotokat próbálsz mostaniakhoz hasonlítani? A 19. század végén a Monarchia átlagos lakója mezítlábas paraszt volt, aki döngölt padlós házban lakott, és hétköznap főleg csak kenyeret (nem búzakenyeret, hanem kukorica- vagy rozskenyeret) evett szalonnával (ha módos paraszt volt, kolbásszal).

tegnap 11:52

"Ami csehországnak érdeke lenne az mondjuk nem biztos, hogy olyan jó Németországnak és akkor No. mivel nagyobb politikai, katonai és gazdasági hatalom minden lehetséges eszközzel meg fogja akadályozni a cseheket az érdekeik érvényesítésében."

Ez így piszkosul elvont. Valami konkrétabb példát kéne hoznod, mert ez így üres. Ha "Csehország érdeke" alatt azt érted, hogy Csehország minél nagyobb legyen, akkor azt persze a szomszédai akadályozzák. Ha viszont azt érted, hogy a csehek érdeke az, hogy virágozzon a cseh gazdaság és kultúra, akkor az pl. nem különösebben sérti Németország érdekeit, sőt, Németországnak is érdeke, egy csomó okból.

Van egy csomó cseh és német érdek, ami ütközik, és van sokkal több, ami közös. Ezért nem háborúzik a két ország, hanem szövetségesek.

"Amikor az oroszok megszállták az országot, akkor k_rva sokat értünk a függetlenségünkkel. Ha még a Monarchiában lettünk volna, akkor meg sem mertek volna támadni."

Az oroszok 1849-ben szállták meg Magyarországot, osztrák kérésre. Kicsit értelmetlen, amit írsz.

"Nemcsak a nyelv jelenti a kultúrát."

Nemcsak, de ha előadnád egy írnek, hogy az angol uralom idjén nem volt veszélyeztetve a kultúrájuk, akkor jobb, ha félrehajolsz a pofon elől.

"Nem a birodalmakra gondoltam, hanem föderációkra."

Hát ez szép. Föderációk. Nagy-Britannia viszont nem volt föderáció. Mellesleg nemzetállamok tudnak és szoktak is szövetkezni.

"De Mo. a Monarchia előtt agrár ország volt"

Sőt. 500 évvel ezelőtt az összes európai ország agrárország volt, most meg mindegyik szolgáltató-ipari ország. Mindegyik a Monarchiához tartozott? Se füle, se farka annak, amit mondasz. Több olvasást, kevesebb írást ajánlok.