KB 100 honfoglalás kori magyar vagy 100 spártai katona nyert volna egy csatában? Kifejtés lent 👇

[link]

SPÁRTAIAK

"A spártaiak közt szintén vannak lovasok és íjászok viszont a magyarok közt is vannak gyalogosak.

A fegyverek: A spáraiaknak ugye ott az elengedhetetlen pajzs és dárda na meg persze néhányál szabja . A magyaroknál pedig a reflexíj és a kard a domináns .

Páncélzat: hát a spártaiaknak egyértelműen jobb a bronz páncél mint a magyarok szerényebb erősített bőr páncélja maximum 1-2 tehetősebbnek van láncing."

Ennek így nincs értelme. A spártaiak között nem voltak lovasok, míg a magyarok között nem voltak gyalogosok. Ilyen elrugaszkodott formában tényleg azt is belevehetnénk, hogy a magyarok lovagi páncélban támadnak.

Amellett az ókori görögök nem használtak szablyát. A hopliták vagy egy levélalakú, kétélű, xiphosz nevű rövid karddal rendelkeztek, aminek előnye volt, amellett, hogy szúrásra és vágásra is alkalmas volt, hogy nagyon átgondolt tervezéssel a vége felé kiszélesedett, így a súlypontja a hegyénél volt, ezért hiába volt rövid és kis súlyú, nagyon nagyot lehetett vágni vele kis erővel is, ennek okán nem volt fárasztó a használata, és felétt vágási erőben egy nagyobb, több anyagot igénylő karddal; vagy pedig a kopisz, ami egyélű, szúrásra nem alkalmas, vágásra viszont az előzőnél is jobb, erősen hajlított pengéjű, belső ívén megélezett, szintén a végén kiszélesedő, és a markolata két végén kampóalakú kidolgozással a kézfejbe akaszkodó rövid kard volt, így szintén nagyon erős vágásokat lehetett vele ejteni kis energiabefektetés mellett is, mivel még a markolat sem csúszhatott ki a kézből, és a súlypontja miatt önmagát vitte előre a lendületben még a kis súlya és a rövidsége ellenére is.

De ezek egyike sem volt szablya.

A honfoglaló magyarok esetén pedig a szablya nagyon ritka volt, csak az előkelők, a vezérek használtak ilyet, mivel sok vasat igényelt. Ezzel szemben a sokkal(!) kevesebb vas felhasználásával elkészíthető fokos volt az általános, hiszen ahhoz elég volt egy kicsi fémdarab, amit egy botra helyeztek. A pusztai népeknél a ló volt az elsődleges, és egy ló felszerszámozásához 30-40 kg vasérc kellett. Pusztai körülmények között pedig nem bővelkedtek a vasércben. Ezért nem készítettek szablyákat, és nem volt páncéluk sem.

A görög hopliták (a spártaiak, és mások is) csak a nagyon vagyonos polgárok, és sztratégoszok esetén rendelkeztek bronz mellvérttel. Nem volt általános.

Az elterjedt védőfelszerelés a linothorax nevű, rétegelt lenvászonból készített mellvért volt, ami egyébként önmagában olyan ellenálló volt, hogy egy-egy eltévedt nyílvesszőt fel tudott fogni, de a legkritikusabb alhasi részen jellemzően még bronz pikkelyekkel megerősítették.

A honfoglaló magyarok pedig nem hordtak semmilyen páncélt - ennek nyoma régészetileg nem maradt fenn, még bőrre utaló vértezetnek sem (amellett, hogy maga a bőr lebomlik, de volnának egyes alkotóelemei, amiknek nyoma maradna), fémet pedig pláne nem. A vezérek sem.

"azt se felejtsük el hogy a spártaiak konkrétan kardal születtek"

A hopliták esetén a kard csak sokadlagos fegyver volt. Elsősorban a dorü nevű lándzsát használták, aminek fő döfőfeje vasból készült, de a túlsó végén volt még egy kisebb, bronz hegye is, ezt szauroternek nevezték, azaz "gyíkölőnek", ez szolgált tartalékként másodlagos fegyvernek, és csak ha a lándzsa a harcban elveszett, vagy eltörött, akkor, végszügség esetén használtak kardot.