A magániskolák lennének a mdgoldások (majdnem) mindenre?

"Magániskola amiben nincs tandíj? Akkor az miből működik? Pénzmosásból?"

Az állam fizet az iskolának minden nebuló után, teljesítményarányosan.

"Mégis miért inflálódna el egy magániskolában az osztályzat és miért csökkenne az oktatás színvonala?"

Két okból:

1. Az iskolák teljesítményarányosan kapnak pénzt, tehát ha a gyerekek jobb jegyeket kapnak, akkor az iskola több pénzt kap. Ezt a tandíjjal valamennyire ki lehetne küszöbölni, de a második okot már nem:

2. A szülők értelemszerűen olyan iskolába szeretnék járatni a gyereket, ahol jobb jegyeket kap, hiszen akkor nagyobb eséllyel jut be egy jobb középiskolába vagy egyetemre.

Ezáltal az iskolák érdekében elsősorban az áll, hogy a lehető legjobb jegyeket adják a gyerekeknek a lehető legkevesebb valódi pedagógiai befektetéssel, hiszen így több profitot tudnak termelni, mintha szigorúbbak lennének a jegyekkel, vagy jobb minőségű oktatást biztosítanának.

"Nem derül ki a kommentedből, de úgy érzem hogy a svédek ezek szerint az általános iskoláknál vezették be a magániskolákat."

Minden szinten vannak magániskolák, de a felsőoktatásban viszonylag ritkák, ott az állami egyetemek sokkal nagyobb presztízzsel rendelkeznek, ezért a legtöbb nebuló legkésőbb ott találkozik az állami oktatási rendszerrel. De ugyanez a jelenség figyelhető meg minden szinten: magánáltalánosból állami általánosba vagy közepbe, magánközépből állami közepbe vagy egyetemre, és magánegyetemről állami egyetemre vagy munkába.

#21 Az érettségi az új 8 általános manapság.Milyen presztizsének kellene lennie?Manapság már a diploma sem presztizs kérdés.Az érettségit hova nehezítenéd még a jelenlegi szinthez képes és minek?Önmagában érettségivel úgy sem lehet elhelyezkedni.

"Jelenleg tényleg akármelyik újgazdag díszpinty felvetetheti magát egyetemre bulikázni állami támogatással és szoctámmal néhány félévet."

És akkor mi van?Ha nem fejezik be a képzést, akkor minden támogatást és a tandíjat is visszafizettetnek velük.Aki tényleg nagyon nem való egy adott szakra, esetleg nem jól tanul, mert nem érdekli, az nem fog diplomát szerezni amúgy sem.

A szegényebbeknek meg van tanulmányi ösztöndíj és diákhitel.Miért zavar ez téged?

"Azt a félreértést viszont elutasítom hogy "a gazdagoknak adnám az egyetemet a szegényeknek a szakmunkát"."

Pedig a kérdéskiírásod alapjában mégis ezt célozza.

Hogyan oldanád fel azt a problémát, hogy a tehetséges, de szegényebb háttérrel rendelkezők is lehetőséget kapjanak a szinvonalasabb képzésre? Nem ad választ e kérdéskörre annak felhozatala, hogy a jelenlegi rendszernek is ez egy létező hibája. Ha jobbá szertnénk valamit tenni, nem az lenne épp a cél, hogy e hibákat elimináljuk?

Ami az érettségi szinvonalát illeti, egyetértek a nehezítéssel. Vajon szükséges ehhez magánképzési rendszer? Szerintem értelmesebb a jelenlegi rendszerbe illeszteni, párosítva egy kötelező középiskolai felvételi rendszerrel. Hasonlóan célravezető lenne az egyetemi felvételi rendszer létrehozása, jelenleg ugyanis ilyen -néhány pályaalkalmassági vizsgát leszámítva- nincs. (Azt fel ne hozza senki, hogy érettségi alapú felvételi rendszer van, mert attól rosszul vagyok...).

"Hol a fenében tudja egy szegény családból jövő megfizetni a nagyvárosi szobákat hogy legyen hol laknia 3-4-5 évig?"

Sehogy, ezért találták ki a kollégiumokat, diákszállókat. A visszaéléseket, amikor a gazdag hátterű de csóró alak átjelentkezik a vidéki nagymamához és úgy lesz kollégista, most ne is említsük...

"Erre én magam jöttem rá, hogy az egyetemen a lediplomázás folyamatában nem a vizsgák a legnagyobb kihívások, nem a szakdoga megvédése a legnehezebb, de még csak nem is az államvizsga, hanem az, hogy legyen megszakítás nélkül évekig egy stabil anyagi háttered ami 50-60 ezerrel tudja támogatni azt hogy heti 5 napban bemászkálj fizetetlenül az egyetemre."

A felvetés jogos, és ez nem mai probléma, már 10évvel ezelőtt is az egyetemi újságokban olvashattunk ilyet. A megoldás az lenne, ha a tanulmányi ösztöndíjakat megemelnék, pl. a BME-n ennek maximuma közelítően az általad említett összeg felénél van.

Látni is, hogy keresik a hallgatók a lehetőségeket, és dolgoznak egyetem mellett, nem ritkán persze a tanulmányi eredmények rovására.

A másik lehetőség pedig a diákhitel, amit annak idején vezettek be, pont ennek a problémának a csillapítására. Direkt nem megoldást írok, hiszen gyanutlanul is adódik a kérdés, vajon mennyire praktikus egy ilyen akár rövid vagy hosszútávon.

Aztán látunk más módszereket is, amikor a cégek támogatják az egyetemi ösztöndíjrendszert, ilyen a Győri egyetem is Audi háttérrel persze ez a támogatási forma teljesen más gyökerektől indult és cserébe az Audi kezet kapott a képzés megváltoztatásához...

Amit a kérdésben leírtál, tök jól hangzik és logikus is, csak nagyon távol áll a valóságtól.

1. Először is, a hibrid oktatást nem támogatnák, mivel a meglévő magán sulikat se támogatta a kormány, inkább elvett a támogatásból és bezáratta nagy részüket.

2. A kormánynak egyáltalán nem célja a tudásalapú társadalom kiépítése, épp ellenkezőleg. Az, hogy nem tesznek semmit annak érdekében, hogy vonzó legyen a pedagóguspálya, egyáltalán nem véletlen.

3. A számításod nagyon alábecsült. Szinte csak a munkabérekkel számoltál, a valós kiadás legalább a duplája.

4. Ha valóban olyan nagy az igény magán iskolákra, mint gondolod, miért nem járatják a szülők a gyerekeiket már most is oda? Megtehetnék. Miért változna ez, ha működne a rendszer, amit kitaláltál?

5. Dolgoztam magán iskolákban. Az oktatás színvonala kifejezetten alacsony. Nem a tanárok miatt, hanem azért, mert onnantól, hogy fizetsz érte, az iskola szolgáltatóvá válik. A jómódú szülők elvárása pedig nem más, mint hogy az ő különleges kis hópihéje körül forogjon a világ. Csak jog, nulla kötelesség.

#28 Alapvetően szép tőled, hogy tisztességes bért szeretnél a tanároknak, egyet is értek veled.Abban is, hogy jelenlegi formában nem jó az oktatási rendszer, meg kell reformálni.De mi kell ehhez?Rengeteg pénz.Na már most azt nem tudni, hogy miért nem volt fontos soha senkinek, hogy a tanárok jól keressenek.Mert az tagadhatatlan, hogy a tanárok soha, semmilyen rendszerben nem kerestek jól.Az is tény, hogy a külföldi országok többségében is, az OTTANI(tehát nem hozzánk képest) életszínvonalhoz képest keveset keresnek a tanárok.Az elmúlt hónapokban pont ugyanezért tüntettek a pedagógusok Svàjcban, Hollandiában és Ausztráliában is.Sőt, az USA-ban is szoktak lenni emiatt tüntetések.Tehát úgy tűnik, hogy ez valamiért egy szinte globális jelenség.

Ettől még persze ez a magyar tanárokat nem vigasztalja és nem is szabad ebbe beletörődni.Ezt csak azért írom le, mert ezek szerint nem annyira egyértelmű a megoldás erre a problémára.

29,

Horthy idején jól kerestek.