Ha a szavazás napján nem a lakohelyemen leszek hogy tudok szavazni?

[link]

Március 25-én 16 óráig lehet benyújtani a kérelmet, mint az ismertetőben láthatod, lehet írásban és online is.

Hogy hogyan tudsz szavazni, hogy egyáltalán tudsz-e, azt te tudhatod.

Jogszabályi rendelkezés nem kötelezi a munkáltatót arra, hogy a szavazás napján munkát végző munkavállaló számára biztosítsa a szavazás lehetőségét.

A törvény úgy igyekszik biztosítani a lehetőséget, hogy 13 órányi időt kínál a szavazásra. Egyrészt, a szavazás napja mindig vasárnapra esik, amikor eleve jóval kevesebben dolgoznak, mint amennyien pl. szerdai munkanapokon; a Munka Törvénykönyve eleve korlátozó feltétekhez köti a vasárnapi munkavégzést. Másrészt, szintén a Munka Törvénykönyve szerint, a napi munkaidő a rendkívüli munkaidővel együtt sem haladhatja meg a 12 órát; ez alól csak a készenléti, ügyeleti jellegű munkakörök kivételek. (A rendkívüli munkaidő a köznyelvben: túlóra.) Így erősen korlátozott azoknak a munkavállalóknak a száma, akik a munkaidejük miatt nem tudnak szavazóként részt venni a választáson.

Jogszabályi kötelezettség nélkül is, a munkáltatók jelentős része megszervezi, hogy akiknek a munkaidőbeosztása nem tenné lehetővé, elmehessenek szavazni. A munkavállalók maguk is segíthetik egymást: eltolt műszakváltás, helyettesítés stb.

Ha a munkáltató olyan, hogy nem kínál megoldást, és attól is elzárkózik, hogy a munkavállalók egymás közt megoldják; akkor lehetnek olyanok, akik szeretnének részt venni a választáson, de nem tudnak. (A munkáltatók változóan állnak munkavállalói problémákhoz: van, ahol az is gond, ha beteg kisgyerekkel otthon maradna a szülő. Ha mód van rá, akkor minél inkább dolgozó-, családbarát munkahelyet kell választani.)

Most (még?) nem találkoztam ilyennel, de a 2018-as választás alkalmával olvastam egy jogászfórumot erről a témáról. A jogászok egy része közvetett kötelezettségként fogta fel, hogy a munkáltató nem gátolhatja a munkavállalót alkotmányos alapjoga gyakorlásában; de közel sem minden jogász osztotta ezt az álláspontot. Abban egyetértettek, hogy ezt szabályozni kéne, aminek elindításához valamelyik munkavállalónak, netán többnek együtt perközösségbe tömörülve, pert kéne kezdeményeznie. Ahol általános megoldásként az sem lenne elegendő, ha egy bíróság jogerősen elmarasztalná a munkáltatót, hiszen ez más bíróságot nem kötelezne semmire. Addig kéne fellebbezéssekkel eljutni, hogy a Kúria jogegységi határozatot hozzon, ez már kötelező lenne a bírókra nézve. Csakhogy ekkor is kérdéses lenne, hogy a Kúria olyan álláspontra jutna-e, ami kötelezné a munkáltatót a szavazás lehetőségének biztosítására; hiszen, jogalkalmazóként, jogszabályi rendelkezés híján, vélhetően nem tenné. Igazán az Alkotmánybíróság munkavállalók számára kedvező határozata lenne megoldás, de kevesen vannak, akiket úgy érint, hogy a munkáltató ellehetetleníti a szavazást, és kérdés, hogy van-e köztük eléggé elszánt ilyen ügy végig vitelére, és kapna-e kellő jogképviseleti támogatást.

┌─ Azt nem értem, hogy a kérdésedhez mi köze van annak, hogy kire szeretnél szavazni? Annyi derül ki, hogy Algyő, Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Földeák, Hódmezővásárhely, Királyhegyes, Kiszombor, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mártély, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros, Székkutas települések valamelyikén van a lakóhelycímed, mert csak az ott lakók szavazhatnak Mári-Zayra. ─┘