Hogyhogy olyan sokat változott a világ 1800 és 1900 között?
Sokan a 20. századot jelölik meg inkább a nagy változások évszázadának, de a 19.-ben sem semmi, hogy mik történtek.
Amikor pl. 18. századi eseményekről olvastok, minden olyan távolinak, mai szemmel nehezen érthetőnek, és középkoriasnak tűnik, mind a magyar, mind a nyugat-európai történelemben.
De ahogy haladok előre a 19. században, nagyon gyorsan egyszerre minden egyre ismerősebb lesz pl. politika, emberek öltözködése, önkifejezés, maga a nyelvhasználat is. Petőfi, Arany, és Madách pl. már nagyon modern hatást keltenek kulturális téren, ahogy Kossuth és Széchényi is politikai téren, később az Osztrák-Magyar Monarchia a Századforduló körül meg már szinte a mi világunk, csak nem volt még vidéken áram, rádió, meg számítógép.
1900-ban pl. tehetősebb emberként beülhettem volna Budapesten értelmiségiekkel politizálni egy kávéházba, a maitól nem túlságosan más öltönyben.
1800-ban még nem létezett se Budapest, se kávéház, se öltöny, se "értelmiség" a modern formájában.
Ipari Forradalom + Francia Forradalom + Amerikai Forradalom + Polgárosodás + Napóleon hadjáratai + Népek Tavasza
Nagyon sok változás történt ezen viszonylag rövid időszak alatt. A csicsás, színes ruhákat idéző 18. századi nemesi ruhákról pl. azért áltak át a férfiak a ma is ismeretes, elegáns szürke-fekete angol zakóra és nyakkendőre, mert a sok gyár füstje úgyis feketére kormozta volna a drága, színes, régebbi stílusú ruháikat. A rizsporos paróka és arcfestés az "ancien régime" a forradalom előtti Franciaország szimbóluma volt, ezt is eltörölték, mind kultúrális, mind egészségügyi okokból. Pl. a régi rizsporos parókák nagyon tetvesek voltak, külön fejvakaró tű is járt hozzájuk.
Az új viselkedési normák, és a modern kultúra nagyrészt a megnövekvő polgárságtól származik. A 18. században pl. teljesen elfogadott volt, hogy a nemes egész nap henyél, a paraszt pedig részegen dolgozik. A 19. századra új erkölcsök jöttek létre, amik a szorgalmat, a józanságot, és a termelékenységet díjazták.
Ennek köszönhető, hogy 1848-ra a Pilvax Kávéház már a modern világ részének vagy legalábbis előfutárának volt tekinthető.
Erre aztán jöttek a Második Ipari Forradalom (1870-1914) vívmányai, úgy mint a generátorral termelt, távvezetékeken szállítható elektromosság (azelőtt csak akksiról működő távírók voltak), az elektromos világítás (először ívlámpa, aztán villanykörte), valamint a Századfordulótól kezdve a morze-jeleket rádión közvetíteni tudó szikratávíró, a mozi, és az első autómobilok.
Mindeközben a világgazdaság is globalizálódott és egyre jobb lett a nemzetközi áruszállítás. 1890-re egy tehetősebb városi magyar család asztalán már nem volt ritkaság a narancs, a banán, és a kókuszdió, valamint a japán legyező, és az amerikai dohány.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!