Hogyan oldanátok meg 2050-re az emeriség élelmezését?

A fejlett világban élelmiszer-túltermelés van most is. És kőkemény pazarlás.

A szegény országok döntő többsége azért szegény, mert diktátorok uralják vagy háborúk, polgárháborúk sújtják.

Vannak rendkívül rossz természeti adottságú országok, ahol béke és demokrácia van, és gazdagok is. Pl. Izland, Svédország, Svájc. Nem az élelmiszer-termelés adottságain múlik, hogy éhezik-e egy nép.

Pontos módszert ne kérdezz, de igen keményen büntetném az élelmiszer pazarlását. Mondjuk évente fejenként 5kg-ot engednék kidobni büntetlenül, felette pedig kilónként 20.000 Ft bírság. Visszaesőknek pedig annyiszor 100.000 Ft, ahányszor csak túllépik a keretet.

Amennyi élelmiszer jelenleg a kukában landol, az valami gyalázat.

Egyáltalán nem kellene +30% élelmiszer. Már ma is túltermelés van, eszméletlen mennyiség megy veszendőbe mert nem kel el a boltban, nem olyan az alakja/mérete amit a kereskedő akar, vagy megvásárlás után az emberek nem fogyasztják el.

Az élelmiszer eloszlása egyenlőtlen, ezért vannak nálunk, meg a fejlett országokban tömve a polcok, máshol meg éheznek, alultápláltak.

Hosszú távon egyébként nem az élelmiszer megtermelése jelenti a problémát, mert azt mindenféle mesterséges beavatkozásokkal is véghez lehet vinni (öntözés, peszticidek, műtrágyák, hidropónia, mesterséges világítás stb) hanem a jelenlegi mzg termesztési módszerek fenntarthatatlanságával és környezetpusztító hatásaival.

Magyarországot tekintve nem is volna annyira nehéz feladat, mármint elvileg, hogy gyökeres fordulatot vegyen a mezőgazdaság és kizsigerelő módszerek helyett környezetkímélő módszerekkel ugyanezt a termelékenységet tarthassuk. Gyakorlatilag viszont sem a vásárlók, sem a gazdálkodók, sem az állam részéről nincs megfelelő eltökéltség ehhez. Majd rinyálunk ha ég a ház (már ég, csak még a kanapé alját nem nyaldossák a lángok).

Világviszonylatban bonyolultabb a helyzet, mert sok országban kulturális, éghajlati, politikai stb tényezők is jócskán állhatnak a változás útjában, nem csak a hajlandóság hiányzik.

Meggyőződésem hogy hosszú távon nem tartható a (fejlett társadalmak) jelenlegi mértékű húsfogyasztása, és valószínűleg a rengeteg import áru sem (ellenőrzött környezetben, üvegházakban gyakorlatilag bárhol lehetne bármit termeszteni, lásd Hollandia vagy hajók).

Semmiképp sem gondolom azonban hogy a megoldást a "műkaják" jelentik, tehát a laborban növesztett húsok vagy mesterséges gyümölcsök.

Kannibalizmus.

Problem solved.

Ez főleg gazdasági kérdés. Ahol az emberek gazdagok, az élelmiszer olcsó a jövedelmekhez képest, ott az emberek pazarolnak. Magyarországon is rengeteg élelmet dobnak ki a kukába.

Ahol szegénység van, az élelmiszer szűkös erőforrás, ott éhezhetnek. Ha háború van, diktatúra, akkor a nemzetközi élelmiszersegélyes sem jutnak el.

Nyugaton lehetne csökkenteni a pazarlást. Új termőterületek is bevonhatók még. Ahol elsivatagosodás fenyeget, ott öntözőrendszer fejlesztésekkel lehetne fenntartani a termelést. De összességében szükség lehet globalizációra, gazdasági fejlődésre is, hogy legyen fizetőképes kereslet az élelmiszerre mindenhol és el is tudják juttatni oda.

Kérdező

A világban van bőven élelmiszer. Az elosztása nincsen jól. Amíg kukoricából lehet tömegesen üzemanyagot előállítani, hatalmas és termékeny földterületeken élelmiszer helyett kábítószert termesztenek, miközben az emberek a közvetlen közelében éheznek, addig nem azzal van a gond hogy nincs elég lehetőség - azzal hogy nem oda jut el az élelmiszer ahol hiány van belőle.

A nagyon haragoszöldeknek és nagyon haladóprogresszív liberálisoknak ezt kellene felfogni, hogy a jóemberkedés bizony nem mindig hoz jó eredményt is egyben. Az, hogy elvárjuk más országoktól hogy minket ellássanak olcsó termékekkel, legyen bioüzemanyag, napelem meg lítium akkumulátor olcsón, az bizony máshol okoz problémákat. Ahogyan az is ha küzdenek a drogok legalizálásáért. Mert ha legális a gazdag nyugati világban a marihuána vagy a kokain, akkor bizony azt fogják termelni és nem búzát vagy zöldséget.