Azt pontosan tudom, hogy mit jelent az Élelmezés-egészségügyi várakozási idő, de mégsem tudom pontosan értelmezni! Tudnátok ebben segíteni?
Példa ként a DITHANE gombaölő szert említeném: az élelmezés-egészségügyi várakozási idő szempontjából csak a két szélsőséges értéket említem meg:
almás termésűek esetében:28 nap
paradicsom, paprika esetében csak 3 nap.
Miért van a két növénykultúra között ez a nagyon nagy eltérés? Hogyan lehetséges az, hogy a vegyszerrel kezelt paradicsom már 3 nap után-, az alma viszont csak 28 nap után fogyasztható?
Ez azt a felszívódási időt jelenti, ami után már biztonsággal fogyasztható, nem mutatható ki benne a vegyi anyag.
Az említett növények beérése között is jelentős különbség van, a pici alma tavasszal megjelenik a fán, de csak nyár végén, ősszel szedhető. Több hónap, mire beérik.
A paradicsom növekedése pedig napról napra látványos, és nem is tart hónapokig. Sokkal gyorsabban végbemegy benne minden folyamat. Nagy százaléka víz, ez sem mindegy.
Sok más permetszer esetén ezek jó válaszok lennének, de a Dithane esetében nem.
A Dithane ugyanis kontakt szer, vagyis nem szívódik fel egyáltalán, csak beborítja a felszínt.
A paradicsom a (z éretten való) szedés előtti 3 napban ugyanúgy nem növekszik jelentősen, mint a tárolásra szedett alma az utolsó 28 napban. Vagyis, mivel nem növekszik a felszín, így nem csökken le a viszonylagos, cm2-re jutó szermaradék.
Annyi igaz, hogy egyes nyári almák, nyári körték gyorsan fejlődnek és érnek. De az utolsó 14 napban már azok se növekszenek, így a 28 nap számomra is rejtély.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!