Magyarország elmaradottsága? Többi lent

Minél butább valaki annál rövidebb az emlékezete.

A halaknak csak néhány másodperc.

Mi még a törökkel csatáztunk, Spanyolország már 2000 tonna aranyat rabolt össze Dél-Amerikaban.

Tőlük elketeskedték a Németalföldi el, de mindegy, ettől indult be a kapitalizmus.

Még a jobbagyság megszűnése. És ezért azóta világos arrafelé, hogy ha munkást akarsz, akkor fizess érte.

Nálunk meg csak a kiegyezés után, az a kétszáz év látszik a bérszínvonalban (is).

De 1982-ben a holland bérek 11-szer voltak magasabbak a magyarnál, ma meg kb 3-szor, jövünk fel, mint a talajvíz.

"Aztán jöttek az elvtársak nem náluk végképp nem fejlődtünk" - ez nem igaz. A legtöbb lakás akkor épült, a '70-es évek közepéig, főleg az új gazdasági mechanizmus idején 8-10%-os fejlődést produkált az ország. Az ország infrastruktúrájának a jelentős része akkor épült ki, az utaktól kezdve az ország villamosításáig. A társadalmi mobilitás is akkoriban indult be, azelőtt elképzelhetetlen volt, hogy egy munkás- vagy parasztcsalád gyermeke továbbtanuljon és kitörhessen a nyomorból. A továbbtanulási lehetőségek akkor váltak végre elérhetők tömegek számára. Ugyanúgy akkor épült ki a mindenki számára elérhető, non-profit egészségügyi rendszer, az általános nyugdíj-rendszer és a többi közszolgáltatás.

"jöttek a németek boldogok vagyunk", a náciknak való bepucsítás nagy hiba volt. Még nagyobb hiba, hogy ki is tartottak a butaságuk mellett, így esélyünk nem volt arra, hogy a második világháborút lezáró párizsi béke során visszakapjunk valamennyit az első világháború után elvesztett területekből, sőt, néhány csallóközi is elveszítettünk.

A rendszerváltáskor pedig nagyon könnyedén megadta magát az ország. A kínai fejlődési modell helyett minden feltétel nélkül beengedtük a nyugati tőkét, ahelyett, hogy abban társadalmi részesedést szereztünk volna, ki vagyunk szolgáltatva nekik, és annak, hogy mikor pakolnak össze és lépnek le. Ehelyett a kiszolgáltatottság helyett társadalmi részesedéshez kellett volna kötni a beáramló működőtőkét, így az állam képviselői résztulajdonosként, részvényesként ott lennének ezeknek a vállalatoknak a döntéshozatalában, és meg tudnák akadályozni azokat a döntéseket, amelyek szembe mennek az ország érdekeivel. Ehelyett kiszolgáltattuk magunkat a nyugati tőkének, bebetonozva a periféria-jellegünket.

Vagy inkább át van mosva az agyad. :) Nem, nem azt írtam, hogy jobb lenne egy kommunista Magyarországon élni. Csak tettél egy kijelentést, ami nem felel meg a valóságnak. Magyarországon nagyon sokat fejlődött és nagyon sokat lépett előre abban a korszakban, lásd a fenti tényeket (teljesen mindegy, hogy lepontozod-e, attól még igaz; azt is lepontozhatod, hogy 1+1=2, csak nem neked lesz igazad).

Igen, hülyeséget írtál. Nem sztereotípiát, hanem hülyeséget. Kínában gyártják a csúcstechnológiát is, sőt, a világon a legtöbb pénzt már Kínában költik kutatás-fejlesztésre. Ami nem azt jelenti, hogy Kínában ne történne rengeteg aggályos dolog, de amit hírtál, az bruttó hülyeség.

Nem, nem csak panelek épültek Magyarországon akkoriban. Azok is, és ha lenne bármi fogalmad az ország történelméről, akkor nagyjából tudnád, mekkora előrelépés volt tömegeknek fűtött, fürdőszobás lakásokban lakni, akik azelőtt nádfedeles viskókban laktak (biztos jó volt télen -10 fokban pottyantós budira járni, meg az is kellemes lehetett, amikor a nádfedeles házak nyáron leégtek, időről időre meg is történt).

"Semmi nem történt olyan velünk ami máshol ne törtémt volna meg akkoriban", lehet, hogy így lett volna, lehet, hogy nem, és olyan félgyarmata lettünk volna a nyugati tőkének, mint most Dél-Ázsia. Szóval ez a kijelentésed sem igaz.

Nem, nem lenne jobb egy kommunista Magyarországon élni, én a skandináv modellt preferálom leginkább. Csak amit írtál, hogy akkoriban semmit nem fejlődtünk, bruttó baromság.

Azt írtad, "náluk végképp nem fejlődtünk", ami elég fura, a legtöbb magyar családnak akkoriban nyílt először lehetősége arra, hogy a gyereke tovább tanulhasson.

A háborúba eleve be sem kellett volna lépni. Az ellenállás áldozatokkal jár, csak hát anélkül meg nem megy. Ha az elvesztett területeket sajnáljuk, nem ártott volna tenni is ezért valamit. A kiugrást meg nem tervezgetni kellett volna, hanem végrehajtani, csak ahhoz kompetens emberekre lett volna szükség - ahogy az ellenálláshoz is -, nem arra a töketlen bandára.

Azzal egyetértek, hogy a Monarchia előbb-utóbb összeroppant volna, kb. úgy, mint később Jugoszlávia, azzal a különbséggel, hogy ahogy ott a szerbek töltötték be a rosszfiú szerepét, a Monarchia széthullásakor meg mindenki a mi torkunknak esett volna (ez egyébként 1919-ben részben meg is történt, amikor a K.u.K. széthullása után az egykori Monarchia seregének jelentős része már az intervenciós seregekben harcolt).

Még a második világháborúba való belépés is korrigálható lett volna, a nagy probléma az volt, hogy gyávák és inkompetensek voltak a rossz döntéseikkel szembe fordulni, pedig 1944-ben már egyértelmű volt, hogy szembe kell velük fordulni. Ehelyett Horthy csendőrsége még a szlovákiai partizánfelkelés elfojtásában is részt vett, Párizsban a cseh-szlovák küldöttség követelte is Magyarország minél nagyobb mértékű megbüntetését. A 20. első feléinek hibái korrigálhatók lettek volna, de az akkori vezetés csak olajat öntött a tűzre, így még néhány csallóközi falut is elvesztettünk 1947-ben.