A kriptovalutáknak hála lehet szerintetek a 2020-as évekből egy új 1920-as évek?

Jó kérdés, de az emberek nem igazán értik ezt a technológiát. Még sokszor azok sem akik ezzel foglalkoznak. A kriptovalutákat ma közel sem arra használjuk, amire kitalálták őket.

Az egy természetes dolog, hogy kint vannak a tőzsdén és spekulálnak velük, mert kint van az olaj, a búza, vállalatok részvényei és sok minden más a tőzsdén. Sokan vannak akik ezekben sem az autójuk üzemanyagát, a kenyér alapanyagát vagy éppen egy vállalat likviditását látják, hanem a fiat pénzt amit ezzel kereshetnek. Ennek ellenére ennek a fajta spekulációnak, komoly hatása van a gazdaságra.

A kriptopénzeknek viszont igazából akkor lesz, amikor kinőnek abból, hogy szinte kizárólag csak tőzsdei spekulációs tételek legyenek.

Rengeteg olyan kripto projekt van, amely az élet valamely területén valós értékeket ad, valós problémákra nyújt valamilyen megoldást. Ott van például a Vechain, amely a hamisítás elleni küzdelemben használja a blokláncot. Vagy egy kevésbé ismert az Argon amely többek között egy freelancereknek szóló platform, megrendelő és szolgáltató találhat egymásra, megkerülve a drága ügynökségeket és okos szerződések intéznek mindent.

Ott van maga a Bitcoin is ami a centralizált a pénzügyi rendszer problémáira ad egyfajta választ és van sok más kripto projekt amely viszont a Bitcoin hiányosságait hivatott javítani, gyorsabb tranzakciókkal, kisebb tranzakció költséggel, nagyobb sebeséggel és kevésbé környezet szennyező módon. Ott van a Defi aminek a korszaka az Etherumal és az okos szerződésekkel jött el és ez lényegét tekintve egyfajta pénzügyi legó. Majd sok projekt itt is az Etherum vagy éppen a defi hiányosságait akarta javítani.

Az a korszak ami most zajlik, engem sokkal inkább emlékeztett a számitástechnika hőskorára, a mobiltelefonok hajnalára, mint az 1920-as évekre.

„Szerintem ami az 1920-as években a Wall Street-i tőzsde volt, az a 2020-as években a kriptobiznisz.”

- Lehet benne valami. A legtöbben akik kriptoval kereskedünk és abból ténylegesen keresünk, bizony elolvassuk a nagy tőzsdei guruk könyveit és nagyon sok minden egyébként a kriptotőzsdén is megálja a helyét.

Azonban azt tapasztaltam, hogy sokan nem olvassák ezeket a könyveket és nem értéik. A régi nagy tőzsdei guruk nagyon jól értették, hogy négy az nem kettő meg kettő a tőzsdén hanem öt mínusz 1. A mostani kriptotőzsdével foglalkozók közül sokan pedig azt hiszik 4 = 0,04 * 100. Sokan nem éppen okosan csinálják, csak éppen sodorja őket a jelenlegi bika piac.

Azonban a kriptónak többnek kell lennie spekulációs eszköznél, jobban kellene értenünk, hogy több ennél és máshogy másra kellene használnunk. A legtöbben egyáltalán nem látják az értékét csak az árát és ha azok az emberek sem látják az étékét akik ezzel foglalkoznak, aligha lehet azoktól elvárni, akik nem ismerik őket, a saját benyomásuk vagy mások benyomása alapján, a fekete gazdaság motorjának vagy legalább is eszközének gondolják a kriptopénzeket, nagyobb baj, hogy a média is így ír róluk.

Komoly gazdasági előnyük ezeknek sajnos csak akkor lesz, ha megtanuljuk ezeknek az értékét, ha megtanuljuk ezeket a meglévő centralizált inflációs pénzügyi eszközök mellett decentralizált pénzügyi deflációs eszközként használni. Ha majd az értékük és nem az áruk miatt foglalkozunk ezekkel.

Csak ezzel az a baj, hogy a pénzednek az értékét a megvásárolható termékek és szolgáltatások árai adják.

Ha adnának egymilliárd forintot, de nem vehetnéd fel a kapcsolatot a civilizációval és egy lakatlan szigeten kellene élned egyedül, akkor hiába lennél gazdag. DE

Tegyük fel, hogy a lakatlan szigetre küldenének rajtad kívül 100 embert, akiknek a 70 százalékának hozzád hasonlóan lenne egymilliárd forintja.

Mivel a milliárdosoknak nem lenne kedvük dolgozni, így 30 embernek kellene termelnie a 71 embernek mindent. Cserébe kapnának pénzt és egymásnak is termelnének, adnának vennének. Vagyis 101 embernek 30 szem ember nyújtaná az összes szolgáltatást.

Ebből 10 a facebook, instagramm, tiktok nevű csodaoldalt üzemeltetné, amelyre a gazdagok és a munkásosztály is vevő lenne. Meg nem gazdagodnának, de jól élnének. Vagyis marad 20 ember, akinek ételt kell előállítania és egyéb fontos feladatokat kell ellátniuk.

Minél többen gazdagodnak meg a szigeten, annál kevesebb embernek kell a "piszkos melót" elvégeznie. Valójában ez a gazdagság illúziója. Ha mind a százan dolgoznának és csinálnának valami értelmeset, akkor sokkal jobban élnének a szigeten. Vagy az is lehet, hogy töredék annyit kellene dolgozni ugyan azért, de más színvonalon.

Itt nem fizetésbeli egyenlőtlenségről van szó, hanem a hasznos és a haszontalan emberek megoszlásáról.

Összességében a jelenlegi berendezkedés sem a gazdaságra, a technika fejlődésére, és a termelésre sincs a legjobb hatással.

Vagyis már most is sz*r van a palacsintában.

Nem a pénz hajtja előre a világot, hanem azok akik dolgoznak és teremtenek.