A nem kommunista megszállás alatt lévő területeken tehát Nyugaton épültek panelházak?

A háború miatt IS volt lakáshiány, de igazából nem kellett a háború a zsúfoltsághoz. Sőt, a háború utáni időkben is sokkal jobbak voltak a lakáskörülmények, mint a legsötétebb "boldog békeidőkben", az I. világháború előtt.

1910 körül általában a budapesti munkások (a város lakosságának nagy része) jó esetben szoba-konyhás lakásban laktak úgy, hogy 1 család lakott egy szobában, de általában éjszakai műszakos ágyrajárót is tartottak, aki nap közben a lakásban aludt, míg a család dolgozott és volt szabad hely. És ez kifejezetten jónak számított, a munkások alsó rétege ugyanis olyan bádogvárosban, fabarakkokban stb. lakott, mint ami ma Dél-Amerikában és Afrikában van a városok szélén.

Aki egy nyomortelepről 1960-ban beköltözhetett egy bojlerrel felszerelt, saját wc-vel rendelkező 40 m2-es szuperlakásba, az ezt óriási előrelépésként értékelhette, érezte, hogy az űrkorszak hajnalán vagyunk :)

A panelház francia találmány. Gyakorlatilag egész Párizs, meg a nagyvárosok abból állnak, a belvárosokat leszámítva.

És igen, Svédeknél is elég sok van belőlük, Dániában viszont gyakorlatilag keresni kell őket. Akad ott is, de nem sok.

ma 18:19

A franciák (pl. Le Corbusier) valóban úttörői a modern, sorozatban gyártott gyorslakóháznak, de azt a technikát, amit nálunk alkalmaztak a paneltömbök legyártására, a dán Larsen-Nielsen Betonelemfabrik IS. vezette be. Valóban nem Dániában van a legtöbb belőle, hanem több van pl. Svédországban. Emellett Angliában óriási (20 emelet fölött) betontömbök épültek a 70-es években, amikor Nagy-Britannia szinte "szocialista" ország volt.