Nem akarok szavazni, nem érdekel a politika?

A demokrácia az egy olyan elnyomó rendszer, ahol azok, akiknek van véleményük, azok döntenek azok felett is, akiknek nincs. Magyarországon a ~60-70%-os részvételi arányról az mondható el, hogy egész kevés olyan ember van, aki nem szavaz (szemben pl. a román ~30%-os részvétellel).

Ha nem szavazol, nem vagy részese a döntéshozásnak, nem képvisel téged senki a parlamentben és közvetett módon sem vállalsz felelőséget a fontos döntésekben. Egy szóval a te véleményed az ország szempontjából semennyire nem számít. Ennek nem érzed a következményeit, mert a szavazatod csepp a tengergben, viszont ez a gondolatmenet, hogy "minek szavazzak, úgyse azon az 1 szavazaton fog múlni semmi" milliókat tart otthon, ami már egy igenis jelentős tömeg.

Ha neked megfelel, hogy másodrangú állampolgár vagy, aki önként adja át az ország működésébe való beleszólásának jogát másoknak, akkor jól teszed, hogy nem szavazol.

Kevesen veszik észre de a "fő hogy menj el szavazni" hozzáállás az ami a mai politikai sárdobálást életben tartja. A jelöltek, bízva abban hogy az állampolgár úgyis elmegy szavazni, nem abban érdekeltek hogy ők maguk minél jobb jelöltek legyenek hanem abban hogy a másik tűnjön rosszabbnak. Elvégre az állampolgár úgyis fog szavazni, ha másra nem akkor a kisebbik rosszra.

1. Inkább azt a szokást kéne felvenni hogy ne egymáshoz hasonlítgassuk a jelölteket és pártokat hanem a saját személyes értékrendszerünkhöz, és ha ennek a saját véleményünk szerint egyik se felel meg akkor mindenféle gond és mások nemtetszése nélkül megtagadhassa a szavazást.

2. Újszerű ötlet: javaslom hogy az állampolgár ha nem akar egy vagy több adott választáson éppen szavazni "gyűjtögethesse" a voksait és akkor és annyit használhasson fel belőle amikor és amennyit akar (függően attól mennyit tartott meg addig). Kétszer is meggondolná az illető mielőtt a 4 évente egyszer kapott voksából elpazarol e bármennyit az éppen aktuális jelöltekre.

3. Ha a választási részvétel az első fordulóban egy adott % alá esik, akkor az induló pártoknak a miniszterelnökjelöltjeiket le kelljen cserélniük a két forduló között.

Az derék dolog, hogy minden helyzetből a legjobbat kell kihozni, csakhogy épp nem mindegy, hogy milyen az aktuális helyzet. A szocializmusban (értsd '89 előtt) is sokan megpróbáltak "helytállni", ki milyen módszerrel, és kinek-kinek sikerült is, de ezért nem akarhatjuk vissza azt a rendszert, ugye?

A politika mindenkit kellene hogy érdekeljen, mert mindenkit érint, ha tetszik neki, ha nem. Úgyhogy el kell menni szavazni mindenkinek, mert sok kicsi (sok kis szavazat) sokra megy. Sajnos persze rengetegen (túl sokan) nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora tét forog kockán, mert egyszerűen tájékozatlanok, és érzelemből, egy-egy szlogen vagy álhír, netán szivárványon túli világról szóló ígéret, vagy egyszerűen csak felhergelt gyűlölet alapján ikszelnek (mellesleg a gyűlölet sosem jó tanácsadó, ezt is jó ha mind megtanuljuk...), és nem is tudják, hogy mekkorát ártanak vele maguknak és az országnak.

Tizenegy évvel ezelőtt elindult az ország egy olyan úton, amihez hasonló több mint ötszáz éve nem volt (ezért kell törit tanulni...) Magyarországon, és amiben lényegesen több a jó elem, mint a rossz. És ennek pozitív hatását mindannyian érezzük ilyen-olyan formában (legfeljebb sokan nem veszik észre, mert ugye a jót könnyű megszokni, és mindig lehet többet követelni...). Persze van bőven rossz elem is ebben az útban, de erre nem az a megoldás, hogy akkor fogjuk magunkat és rohanunk az ellenséghez, mert az épp ezt várja kaján vigyorral, és maximálisan ki akarja használni nem a mi előnyünkre, hanem csakis az sajátjára.

A megoldás az, hogy támogatjuk a jelenlegi utat, és mindenki tesz azért, hogy javítson rajta úgy is, hogy saját hibáit javítja és önmagát fejleszti, és úgy is, hogy kiáll a közösség érdekében és a visszaélések visszaszorítása érdekében. Csakis így lehet teremteni egy jobb világot. Nincs más út!

Végezetül: azok, akik azt hiszik, hogy a jelenlegi útnál csak jobb lehet a másik út, hatalmasat tévednek. A jelenlegi ellenzéknek is akkor van jó dolga Magyarországon, ha ezen az úton megyünk tovább, de közben sokkal jobban a körmére nézünk a vezetőinknek. Én a szabadság híve vagyok, és jelen pillanatban Magyarországon sokkal szabadabban élünk, mint Nyugat-Európában. Még a "sajtó" és a szólás is sokkal szabadabb, bármiféle egyéb híresztelés ellenére. Egy játékban minél nagyobb a szabálykönyv, annál nehezebb és annál érdektelenebb azt játszani, és annál több benne a megkötöttség. Az EU "szabálykönyve", a Lisszaboni szerződés túl hosszú és bonyolult (először nem is ratifikálta minden tagállam ... na ennyit a nyugati demokráciáról), és az élet túl sok területét akarja szabályozni, és nem csak a gazdasági életet. Az EU minél több döntést akar kivenni a tagállamok kezéből, és a saját kezébe venni, hogy a tagállamokat minél jobban sakkban tarthassa. Én nem akarok ilyen világban élni, ezt már kipróbáltuk az oroszokkal és Moszkvával. Ez ugyanaz a fajta diktatórikus berendezkedés lenne. Nem akarok úgy élni, hogy odaadjuk minden döntési jogunkat egy vadidegennek, akit semmi más nem érdekel, mint hogy kifosszon minket. Ez senkinek sem lehet érdeke ebben az országban, legfeljebb azoknak, akik az EU-ból kapják a fizetségüket. De csak nekik! Akik rájuk szavaznak, azok legfeljebb egy köszönetet kapnak, aztán állhatnak be a sorba, mert jön a kifosztó gépezet. Tessék figyelmesen tanulmányozni a történelmet...