Elképzelhetőnek tartanátok, hogy a teljes munkaidőt az állami szférában 8 óráról 6 órára csökkentenék ? Illetve a mostani 5 munkanap 2 hétvégi szabadnap helyett 4 munkanap lenne, péntek, szombat meg vasárnap szabadnap lenne. Így arányosabb lenne.

"Ha a 8 órás, neadjisten 6 órás !! munkát jól megfizetnék, normális bérrel, ki vállalna be 12 órát 3 műszakban ?"

Elég sokan. Kapásból itt vagyok én is, ha jobban megfizetnék a 8 órát is, az azt jelentené hogy a hosszabb műszakokat még annál inkább, vagyis még inkább motivált lennék azokat vállalni, hiszen annál hamarabb érem el a céljaimat, bármire is gyűjtsek épp, a tanulmányaimra, saját lakásra, autóra, stb.

Én elhiszem hogy sokan vannak akiknek elég csak céltalanul ellébecolni az életet, és csak annyit akarnak dolgozni ami ehhez feltétlen szükséges, de ezzel megint ugyanott vagyunk: Ha számodra nincs értelme a hosszabb műszakoknak, akkor te ne vállalj ilyet. De milyen jogon fosztanál meg másokat ennek lehetőségétől?

"Írtad, hogy kevesebb munkaidő esetén 1 emberre jutna 2 ember munkája. Nos, ez sem feltétlen igaz, ha meglennének a technikai feltételek és eszközök, plusz innováció, ki tudnák küszöbölni a termelés vagy munkaidő kiesést."

Ezek egyikét sem a jótündér varázsolja elő a semmiből, ezek mind plusz belefektetett munka eredményei. Plusz a beruházás költségeit is még külön ki kell termelni.

Ráadásul ilyen esetben eleve az a logikus, hogy akkor kevesebb munkaerő is elég ugyanahhoz a termeléshez, nem pedig az hogy feleslegesen megtartson a cég dolgozókat, csak hogy kevesebb munkaidőért ugyanazt a bért fizethesse nekik...

Kérdező

Mindent meg lehet oldani, a kérdés hogy van-e értelme és van-e rá fedezet.

40 évvel ezelőtt a szombatok is munkanapnak számítottak, de már csak fél naposnak a korábbi teljes nap helyett. Még régebben a szombat is teljes munkanap volt, annál régebben meg nem is volt hétvégén munkaszünet - munkanap volt, meg évente néhány ünnepnap, amikor nem kellett menni dolgozni.

Ahogy a napi munkaidő is volt amikor 18 órát jelentett, aludni is alig volt idejük. Ez csökkent le folyamatosan és nagy vívmánya volt a fejlett országoknak a 8+8+8-as felállás, Feró meg is énekelte később.

A termelékenység hatalmasat nőtt az elmúlt évtizedekben és korábban azt hitték, hogy mindez a fizetések megmaradása (értéken maradása) mellett a munkaidő további csökkenését fogja okozni. A népesség növekedése, az oktatás javulása, a képzettségek emelkedése is azt indokolná, hogy rövidebb legyen a munkaidő és így több embernek lehetne munkája. A 3x8 órás műszakokból lehetne 4x6 órás műszakokat csinálni a termelésben, vagy az irodákban lehetne napi 6 órás munkaidő. A termelés ott van mögötte, ma 1 ember el tudja végezni azt a munkát, amit korábban százaknak kellett hogy ugyanannyi termék vagy szolgáltatás keletkezzen belőle.

Ami hiányzik, az a tulajdonosok profitról való lemondása.

Nem az állami szektor az ami elkezdheti a munkaidő csökkentését, mert az állam az adóbevételekből adhat csak bért a dolgozóinak és éppen az állam végzi a legkevésbé hatékony munkákat. A versenyszférában lehetett volna hogy a munkavállalók mára elérik a munkaadókkal szemben, hogy kevesebb legyen a munkaidejük, hiszen többet tudnak dolgozni a rövidebb idő alatt is ma már. Ezt követhette volna az állam, igazodva a piaci szférához.

Ehelyett még a franciák is elvesztették azt a kezdeti előnyüket ami volt, mert náluk 30 éve még 35 órás volt egy munkahét és nem 40.

A munkavállalók azonban (az irodai, vagyis fehérgalléros emberek, akiknek lett volna beleszólása) más irányt választottak, belementek a rugalmas munkaidőnek nevezett borzalomba. Elhitték hogy ha nincs rögzítve a munkaidő, az majd kedvezőbb lesz, hiszen ő szabhatja meg mikor kezd és végez. Aztán kiderült - már túl későn világszerte - hogy a rugalmas munkaidő azt jelenti hogy nincs kezdete és vége, a főnök kereshet vasárnap reggel hétkor, feladat adódhat szombat este 11-kor is. Nem csökkent hanem nőtt a munkaidő. Ha pedig az irodában dolgozók mindig dolgoznak - ne hidd hogy a beosztottjaiknak engedni fogják, hogy ne legalább 8 órát töltsenek a munkájukkal.

"Ez elég túlzó általánosítás. Oké, neked nem elég jó az állóképességed a 12 órázáshoz, akkor te ne csináld, ilyen egyszerű."

És milyen állóképességed lesz neked 12 órázástól?

Mert,akik 12 óráznak,és éjszakáznak,azok bizony elhíznak,főleg egy gyárban,ahol egy helyben állnak.

Az elhízás pedig rengeteg betegségnél kockázat,ami nálunk vezeti a halálozási statisztikákat.(Daganatos betegségek,szív-és érrendszeri betegségek).

Ráadásul a sok álló vagy ülő munka ugyanolyan káros.

Visszeresség,trombózis kockázata nagyobb.

A kialvatlanság,éjszakázás további kockázat elhízásra.

Szóval a kérdező nem ír hülyeségeket,ugyanis,amivel többet keresel,annyival többet kell majd az egészségügyi ellátásodra költeni,ha ezeket évekig,évtizedekig csinálod.

Ráadásul még azt sem mondhatjuk,hogy olyan jól keresel vele,hogy akár csak magánkórházi kezelésre futja belőle.

Kb a túlórával keresik meg a rabszolgaszintet(éppen ki van fizetve minden).

Ez valóban akkor éri meg(már akinek megéri),ha tartalékot tud valaki felhalmozni vele.

Ráadásul sok munkahelyen nincs folyamatosan 12 hónap munka.

Pl ismerek szakmunkásokat,akik 12 órát dolgoznak,hétvégéznek,és mondjuk télen nincs munka,akkor 3 hónapot ki kell húzni ebből a fizetésből.