Munkanélküliek! Katonának vagy közmunkára mennétek szívesebben?

Elsőnek igaza van, nem mindenki katona a Honvédségnél! Számtalan munkakör van ott is. De mivel ez Honvédség sok eltérő szabálya van a munkaköröknek. 2018-ig közalkalmazottak voltak a civil dolgozók, de azóta Honvédségi alkalmazottként dolgoznak. A bértábla figyelembe vette a már eltöltött közalkalmazotti besorolást, az új belépők estén egy igen bonyolult bérezési rendszerben dől el a kereset (lásd. link). (katonák esetében nettó 145.329 forintról indul érettségi nélkül, nettó 166.089 forintról érettségivel)

"Magyar Honvédség feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásában történő közreműködés mellett a szakterületükön elméleti honvédelmi továbbképzéseken is részt kell venniük. A honvédelmi alkalmazottak ezenfelül önként további többletkötelezettséget is vállalhatnak."

Itt olvashatók a részletek:

[link]

Közmunkára én nem megyek, nem mennék!

Három szakmám van. Első végzettségem jelentős fizikai munkát is igényel, amit már nem bírok egészségileg. Továbbtanulással szerzett informatikusi képzettségemet egy speciális területen érvényesítettem, amelyből pár éve az orbán kormány bocsájtott el, épített le, több száz kollégámmal együtt. Egyéb informatikai tudásom lemaradt, a tapasztalatomnak megfelelőt nem lehet találni. (nincs diplomám) A Közmunkaprogram keretében árokásásra, utcaseprésre akartak kötelezni! :-o Engem, aki legutóbb egy neves állami intézményben dolgoztam 15 évig irodai, szellemi munkakörben. (Minden évben újabb és újabb tanfolyamokat kellett elvégeznünk, folyamatos tanulással járt a munkám. Arról nem is szólva, hogy szinte mindent alá kellett rendelnem a munkának, még a családom is teljes mértékben hozzám igazodott.)

Önálló, szabad szellemi dolgozó lettem. Feleségemet is kirakta az orbán kormány egy kórházból, miközben terhes volt! (nem megszüntették a munkaviszonyát, hiszen ilyet nem enged a törvény, hanem 3 havonta kötöttek vele és kollégáival munkaszerződést, amit terhességénél nem hosszabbítottak meg) Szülési idő után kisvállalkozó lett. A keresetünk, mint a kutya vacsorája bizonytalan. De amikor van munka, akkor átlagos szinten elvagyunk, megélünk. Viszont, nincs főnökünk, magunk osszuk be az időnket, akkor csinálunk szabadnapot vagy szabadságot amikor akarunk. Annyit dolgozunk, amennyi jól esik, ill. amire szükségünk van. (persze, függ attól, éppen mennyi munka van)

Megtanultunk félretenni, tartalékolni, hiszen nem havi bérből élünk. Az első pár hónap, sőt év, igen nehéz volt! Nagyon meg kellett húzni a nadrágszíjat! Igen jól megismertük az adományboltokat, a használt termék üzleteket, a netes bolhapiacokat, a takarékos életmódot, az újrahasznosítást. Magyarán, az igényeinket lejjebb adtuk. A fontossági sorrend, az értékrendünk megváltozott. Visszatekintve, minden rosszban van valami jó, tehát, manapság sokkal egészségesebben szemléljük a világot, az életet!

Én amondó vagyok, ha csak teheti valaki, legyen inkább önálló, mint alkalmazott! Nem könnyű váltani, de megéri!

(mivel, régen voltam sorkatona, majd katona, évekig a Katasztrófavédelem speciális területén dolgoztam, így részemről egyértelmű a választás, ha csak a fent említett két terület között lehetne választanom)

48F