Ezek a szubkultúrák és stílusok milyen ideológiákhoz tartoznak?

tomboy - Eddig úgy tudtam, hogy szimplán ún. “fiús lányok”. Olyan nőnemű személyek, akik szeretnek férfias szabású / férfi osztályon vásárolt ruhákat viselni. Maszkulin/androgün jegyeket hangsúlyoznak ki az öltözködésükben. Nagy százalékuknak a haja is rövid vagy felnyírt. Az ideológiájukkal kapcsolatban nem tudok sokat mondani, mert véleményem szerint nem feltétlenül társul hozzá komplett életfilozófia, nem is feltétlenül lehet szubkultúrának besorolni, ez csak egy stílus, tartozhatnak bárhová ezen kívül. Talán a liberalizmust mondanám, hiszen a többségükben benne van a szabadelvűség, hogy mindenkinek szabad mindent, mindenkit elfogadnak, - a közhiedelemmel ellentétben nem mindegyikük leszbikus/biszexuális, de nem ítélik el őket.

goth/dark - Goth vagyok. Tudni kell, hogy ez a szubkultúra a punkból fejlődött ki, de: a társadalommal való szembefordulás nálunk NEM politikai síkon értendő. A goth/dark közösségnek nem eszköze a polgárpukkasztó módon végzett hangos lázadás, a szélsőséges nézetek. Elég utópisztikus szubkultúra. Lehetne ragozni, de a lényeg, hogy még világomlás közben is megtaláld a szépet azokban a dolgokban is, amiket a legtöbb ember elkerül, megvet, vagy képtelen értelmezni. Az életben bőven történik minden rossz, az egész világ egy romlott gépezet, az erkölcsi normák megromlottak, rengeteg önző/felszínes/kétszínű ember él a világban, mindent hamis, rózsaszín cukormázzal próbálnak leplezni, - de ránk ez nincs hatással. Nem tudnak megvesztegetni minket az aktuális hazug tézisekkel. A gothok többsége művelt, intelligens ember. Szoros kapcsolatban vannak művészeti ágakkal, vagy más területekről tudnak sokat. Egy jobb, valódibb társadalomról álmodnak, de az összeomló körülmények mellett is talpon állnak, segítőkészek, - a közhiedelemmel ellentétben az önsajnálás, önbántalmazás, a depresszió NEM a mi eszköztárunk annak ellenére, hogy goth berkekben számos mű születik az elmúlásról, a fájdalomról, - de az, hogy szívesen beszélünk “negatívabb” dolgokról, nem azt jelenti, hogy kényszeresen siránkozunk.

A “dark” jelzőt leginkább a sötétebb, melankolikusabb szubkultúrák gyűjtőneveként definiálnám, - ugyanis a dark jelző alá nem csak gothok, hanem ún. gruftik is tartoznak. Jellemzően a régebbi motoros gothok szokták darknak nevezni magukat. Minden goth dark, de nem minden dark goth. Habár rokon szubkultúra, van jópár ellentmondás. A “grufti korszak” főleg a rendszerváltás után tetőzött, ami sok fiatal számára nyomort, kilátástalanságot jelentett. A gruftik olyan melankolikusabb darkok, akiknek célja minél közelebb kerülni a halálhoz. A gothok elfogadják a halál létezését, de soha nem ártanának maguknak. A gruftik szeretnék temetőkben időzni, némelyikük koporsóból készített ágyban alszik, előfordul, hogy tudatmódosító szereket, drogokat szednek, hogy ezzel a lassú önpusztítással is közelebb jussanak a halálhoz. Szóval: a világnézetükben vannak komoly ellenmondások a gothokkal szemben. Ideológia szempontból a nihilizmus gyakori.

emo - ... Lényegében ez egy tinidivat volt a 2000-res évek közepétől, amikor minden második fiatal emo akart lenni. Ők azok a tipikus depressziós, önsajnáló, szembe fésült hajjal közlekedő gyerekek, akik az átlagnál érzékenyebbnek, törékenyebb lelkűnek definiálják magukat, emiatt ha bárkitől egy rossz szót kapnak, “befordulnak”, depresszióba esnek, előfordul, hogy divatból bántalmazzák magukat. Szóval: tipikus tinidivat, éretlen, kiforratlan személyiségről árulkodó gyerekes viselkedés, nem társul hozzá semmilyen ideológia.

alternatív - Ez is egy gyűjtőfogalom. Lényegében minden szubkultúrát/zenei stílust alternatívnak lehet nevezni, ami szembefordulás fejez ki a mainstream hullámmal szemben. Ide tartoznak többek között a rockerek, metálosok, gothok, punkok, hippik...stb.

metalhead - A metálosok nagyon vegyesek, pont úgy, mint a rockerek. Számos ideológiát vallhatnak attól függően, hogy a metálnak milyen ágaival szimpatizálnak. Lehetnek köztük függetlenek, jobboldaliak, kommunisták, anarchisták, liberálisok, keresztények, ateisták - szóval nagyon vegyes a színtér. Pl. a melankolikusabb, szimfonikus metál hallgatóiról azt tudom mondani, hogy sokan nagyon hasonlóan gondolkodnak az életről, mint a gothok.

A tomboyról én is annyit tudok mondani, hogy ezek a fiús kinézetű lányok. Nem lehet hozzá ideológiát kötni, ez csak öltözködés. Esetleg gondolhattál még arra, hogy van ennek LMBTQ+ vonatkozása. A tomboy ott sem külön kategória, de van olyan, hogy androgün vagy non-binary, ami külsőre közelíthet ehhez, de az nem ideológia, hanem nemi irányultság.

Goth - hozzám ez áll legközelebb a felsoroltak közül. Ideológia annyi, hogy az ember törekedjen arra, hogy megtalálja a szépséget a groteszk, negatívnak ítélt dolgokban, lássa meg a fényt a sötétben. És hogy az életünk tényleg élet legyen, ne csak létezés. Tegyük meg, amit akarunk, nézzünk ki úgy, ahogy akarunk, merjünk szembenézni azzal, ami vár ránk, a halállal is. A goth egy zenei vonalon szerveződő szubkultúra, alapjáraton az ideológia mellett ez határozza meg a mozgalmat, és a zenén keresztül lehet igazán átadni ennek az egésznek a hangulatát.

Emo: ezt mostanság annyira nem látom sem az utcákon, sem a közösségi oldalon. Bár a goth szubkultúra sem népszerű (ha az lenne, nem is lenne szubkultúra 😄) de az emóhoz képest dübörög ezerrel. Ennek is az alapja a zene, a gyökerei a hardcore-ban vannak, de attól sokkal lágyabb... És, na igen, önmarcangolóbb. Ez inkább egy tinikre jellemző, depresszív, bizonytalan lelkiállapot kiterjesztése és népszerűsítése. Bár lehet, én vagyok róluk rossz véleménnyel, de ahogy megfigyeltem, nagyon jellemző rájuk ez a depivagyok-öngyileszek hozzáállás. De ezt kinövi az ember, ez csak egy fejlődési krízis (van ilyen fogalom? 😂).

Dark - ezt szinonimaként használják a goth-ra többnyire. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez a goth-tól szélesebb spektrum, de ami engem illet, tanácstalan vagyok, mert nem igazán tudom, hogyha az utóbbi a helyes, akkor mit lehetne még ide venni a goth-on kívül.

Alternative - ez gyűjtőfogalom, ide sorolhatók a punkok, goth-ok, de használhatjuk azokra is, akik csak színesre festik a hajukat és tetkóik vannak. Alternatív, tehát nem tömeges.

Metalhead - vagyis metalos. A metal zene rajongója, itt nincs igazán megfogalmazott ideológia.

Hipster - az utóbbi években bejött divat, ami az inspirációját... A neve miatt gondolom én, hogy a hippikorszakból veszi, de van ilyen édes kilencvenes évek fíling is benne. Szóval, aki ide tartozik, az ilyen edgy ruhákat hord és többnyire alternatív rockot hallgat. Ahogy észrevettem.

Ha van kérdésed, beszélhetünk privátban, egy egész dolgozatot írtam szubkultúrákról, persze, főleg a goth-ról fecsegnék szívesen 😄

Osztom a fentebb leírtakat két észrevétellel:

EMO - Tévedés, hogy a 2000-es években alakult tinidivat, valójában a 80-as évekből származik.

Igazából két kategória van. A buta tinidivat, ami jobban megmaradt a köztudatban és a normális vonal. A buta tinidivat vonalhoz azt tudom hozzáfűzni, hogy ez nagyjából bármelyik szubkultúrával megtörténhetett / megtörténhet; látja az egyszeri ember a ruhákat, azt gondolja, hogy így a furák öltözködnek, a furák viselkednek úgy, ami jellemző ezekre a csoportokra, a furák hallgatják ezt a zenét. Aztán pár embernek mégis megtetszik úgy, hogy a mögöttes tartalomról nem tud, vagy nem is érdekli. Felveszi a ruhákat a tetszés miatt, megtetszik másoknak, elkezdik sorozatban majmolni, aztán aki nagyon "trú" akar lenni az új divatban, az elkezdi a felszínes, félinformációkon alapuló hátteret is nyomatni mellé, kialakítva egy negatív megítélést a tömegek előtt. Mert akinek az adott dolog csak egy hóbort, egy pillanatnyi szeszély, az nyilván nem fog utánajárni és tudást gyűjteni, sőt még azt is gondolhatja, hogy amennyire rálát a peremről, azzal pont tud mindent. Az emók szerencsétlenebbül jártak, mert őket ez buta tömeg generálta hullám jobban elkapta, mint a rockereket, a punkokat vagy a gothokat.

De ideje szót ejteni a normális emókról, tehát, ahogy mondtam, a köztudattal ellentétben ez a stílus nem a 2000-es évek közepétől kezdődött, a 2000-es évek közepe az-az időszak, amikor felkapták, felhígították és felszínessé tették. Valójában az 1980-as évek közepétől létezik. Eredetileg a hardcore punk egyik ágából fejlődött ki. Az emonak eredetileg az volt a célja, hogy egy lágyabb zenét teremtsen meg, ami igazodik az embereknek ahhoz az igényéhez, hogy ne csak hajtsanak előre a taposómalomban, ne csak elnyomjanak magukban mindent és szétstresszeljék magukat azért, hogy eredményeket érjenek el, hanem foglalkozzanak az érzéseikkel, foglalkozzanak a problémáikkal, és EGÉSZSÉGESEN utat engedjenek az életükben lévő borúsabb dolgok feldolgozásának. Tehát az emo ideológia nem politikai alapú, hanem pusztán azon alapszik, hogy az embernek meg kell élnie és el kell fogadnia az érzelmeit, nem pedig a szőnyeg alá söpörnie őket, és állandóan játszani a keményet. Az emotional szó rövidítéséből is származik a nevük. De az, hogy az érzelmek megélése az ideológiájuk alapja, nem azt jelenti, hogy depressziósok, önsanyargatók, és állandóan viharfelhőket keresnek mindenütt. Megélik a negatív érzéseket, de ugyanúgy a pozitívakat is, viszont ez utóbbival nem lehet úgy riogatni a nyárspolgárokat, mint azzal, hogy "Úristen, a gyerekeink fura dalokat hallgatnak, vagdossák magukat és depresszióra törekszenek!!", így igyekeztek ezt a részletet annyira nem reklámozni. :D Az egészben a pláne, hogy az értelmes emók pont, hogy nem vagdossák magukat, mert az nem érzelem-feldolgozás, hogy az érzelmi fájdalomról elvonod a figyelmedet egy fizikaival, az pont az a struccpolitika, ami ellen eredetileg szerveződtek. Tehát a mottójuk; "az érzelmek jók és fajtájuktól függetlenül szükségük van rájuk az embereknek, az érzelmek ellen nem harcolni kell, hanem együttműködni velük".

HIPSTER - A hipsterek kapcsán még azt fűzném hozzá ahhoz, amit a többiek leírtak, hogy ez egy erősen szubkultúra-ellenes szubkultúra. A hipsterek nagy része azt mondja, hogy a rockerek, az emók, a gothok, a punkok mind nevetségesek, amiért azt mondják, hogy egyediségre törekszenek, mikor "mind egyformák", szerintük a szubkultúrákban képmutató emberek vannak, mert az egyéniségről beszélnek, miközben már nem egyediek azzal, hogy beszállnak egy dobozba. Ahogy fejlődött a stílus, és lassan átalakult ugyancsak egy szubkultúrával, már valamivel toleránsabbak a tagjaik, de vannak, akik még a régi lemezt fújják. Az egyediség a fontos nekik, hogy saját, többi stílustól független stílust alakítsanak ki, hogy mindenről saját véleményt alkossanak, hogy azt is felvegyék, ami nevetségesnek néz ki, ha jól érzik magukat benne, hogy azt is hirdessék, ha egyetértenek vele, ami nem trendi. Csak menet közben pont az lett a trendi mind véleményben, mind ruházkodásban, amit ők a szubkultúrákkal szembeni felkelés jegyében magukra vettek. Tehát a jelmondat; "Én nem hagyom, hogy bedobozoljatok!" - Csakhogy ezzel is vállalnak egy dobozt, a doboz-ellenesek dobozát, ha nem is akarnak róla tudomást venni. Tudom, hogy elég szubjektív és elítélő a leírásom, de sajna sok közöttük a sznob. Ami politikai oldalon is kiütközik, megosztott, hogy melyik irányzat mellett horgonyoznak le ők is, de a fő motiváció, hogy valamelyest elitebbnek, a többi felett állónak és újszerűnek tartsák a többihez képest.

Az előző vagyok:

Azt elfelejtettem írni, hogy annak ellenére, hogy feleslegesnek találtam a többiek helyes és alaposan kifejtett magyarázatainak az ismétlését, én is szívesen beszélek bővebben a témáról, ha még érdekel valami.

a 6-osnak illetve 7-esnek köszönöm,amiért ennyire gyönyörűen összeszedte,hogy miről is szól az emo.

ment a zöld!