Van értelme külföldre migrálódni?

Na egy újabb, a kormánymédia által hipnotizált FIDESZ seggnyaló zombi válaszolt.

Én szeretem a magyar nyelvet, Budapestet, a vidéki városokat, az alföldet és még sorolhatnám, de ez mellett a kormány mellett én úgy vagyok vele hogy amint megkapom a diplomám lépnem kell sajnos, mert élhetetlenné teszik azok, akiknek pont hogy jobbá kellene tenniük az életünket.

Egyébként ma röhögtem föl egy válaszolón, aki ezt írta ide:

"Én éveket dolgoztam Ausztriában és Németországban a vendéglátásban, minden nap túlóra, alig engedtek el szabadságra, evésre is alig volt idő kb 10 órát dolgoztam minden nap korgó hassal, egy kis albérletben voltam egy törökkel és egy románnal mert olyan drágák a lakások hogy nem igaz."

Akkor rá is kérdeztem, de ő nagyvonalúan eltűnt, hogyha olyan szörnyű volt, miért nem jött haza? Ja, hogy azért mert Magyarországon ugyanez a vendéglátós meló csak negyedannyi fizetésért, hát ilyen apróságról már elfelejtett beszélni.

Attól függ milyen munkára. A betanított munkát, mosogatást, takarítást ott se fizetik meg, de a szakmunkást már igen.

Én nem mennék ki, mert egyrészt én így 30-on túl már azért igényesebb az ember, én már tömegszállózni nem akarok. Még a 20-as éveim elején, nagyjából elment volna a tömegszállózás, de így túl a 30-on már nem. Az, hogy ott lakást béreljek, úgy meg nem érné meg kimenni, mert bérleti díj elvinné a fizetés nagy részét és akkor meg ugyan ott lennék, mintha itthon dolgozok.

Meg azt is vedd számításba, hogy a külföldön dolgozó magyarok, nagyon szeretnek az itthoniak előtt nagyzolni hogy ilyen jól élnek kint, meg olyan jól élnek, meg ennyit meg annyit keresnek kint, csak annak a fele se igaz. Nekem is van ismerősöm, aki előadja hogy ennyit keres külföldön, meg annyit keres, aztán valójában örülne ha a tizedét megkapná annak.

#5

Hogy miért nem válaszolt, azt nem tudom, de tudok hasonló esetről, aki négy év után hazajött. Eredetileg "szakmunkára" hívták ki, végül mindenféle segédmunkát végeztettek vele különböző telephelyeken, városokban hasonló körülmények között, mint az általad jelzettek annyi különbséggel, hogy a "szobatársai" nemzetisége is változó volt - a cég bérelt nekik 3-4-5 főre egy -egy lakást.

Persze van ellenpélda is, aki csekély nyelvtudással kiment mosogatni, s rájöttek, hogy máshoz is ért, ami bejött neki.

Más kint van évek óta felsőfokú végzettséggel, felsőfokú nyelvtudással, s lassan eljutott arra a szintre, hogy már -szinte- egy helyivel azonos bért kap. A napjai nagyjából így telnek: 8 óra munka 3-4 óra tanulás (különböző tanfolyamok), 1-2 óra sport, a többi utazás. Néha összejön neki egy-egy harmadik országbeli barátnő.

7es: Németországban 813db gyilkosság történt, a lakossága 83millió, azaz 97ezer lakosra jutott 1db gyilkosság.

Magyarországon 242db gyilkosság történt, a lakossága 9,7millió, azaz 40ezer lakosra jutott 1db gyilkosság.

Tehát Magyarországon lakossághoz viszonyítva több mint kétszer annyi gyilkosság történik. Akkor most melyik ország is a veszélyesebb?

Bírom azokat aválaszolókat, akik beszéltek már olyannal, aki hallott már olyanról aki látott olyat, aki külföldön dolgozik és ezért tudják, hogy külföldön milyen szörnyű az élet és az emberek visszavágynak Magyarországra, csak azért nem jönnek, mert szeretnek szenvedni.

Én külföldön élek és jól. Mondjuk otthon se éltem rosszul, de a fene akar olyan helyen élni, ahol az emberek fele 4 évente újra és újra megválasztja azokat, akik szétlopják az országot és még örülnek is neki.

Na de a kérdésre visszatérve (egy másik hasonló kérdésnél már megírtam, mert tele van ilyen kérdésekkel a gyk, hiszen olyan jó az élet Magyarországon, hogy mindenki a kivándorláson gondolkodik). Akiket ismerek magyarokat itt, azok 90%-a takarítással foglalkozik és nem munkásszállón élnek 28 másik emberrel együtt, hanem lakást vagy szobát bérelnek. A szoba bérlés azt jelenti, hogy egy teljesen normális lakásban együtt laknak egy vagy kettő emberrel, de igazából csak egy ilyet ismerek, aki valójában egy 3 szobás lakást bérel és a másik két szobát kiadja, a többiek saját bérletben laknak egyedül vagy párjukkal, de aki kiadja a lakást, az is épp saját lakás vásárlását tervezi. Egyikük sem szenved az elnyomástól, nem panaszkodik a rengeteg munkára, nem veri fogához a garast, hogy meg tudjon élni.

Én nem takarítok, irodában dolgozom és fillérre ugyanannyit keresek, mint a többi kollégám ugyanilyen pozícióban. Köztök van helyi és hozzám hasonló bevándorló is és semmi megkülönböztetés nincs köztünk. Mindenkivel normálisan bánnak, a munkaidő rugalmas, ha valaki beteg vagy nem érzi jól magát, nem jön be, hanem vagy szól, hogy aznap otthonról fog dolgozni vagy betegszabira megy. Egyik kollégám most jött vissza szabadságról Japánból, a főnököm valamelyik szigeteken (talán Mauriciuson ha jól emlékszem) nyaral a családjával, másik kollégám márciusban megy a párjával Vietnamba két hétre, stb. nem sorolom ki mikor hová megy, a lényeg, hogy senkinek sincs anyagi gondja - nekem sem.

Az ilyen hallottam, mesélték, olvastam hogy milyen szörnyű külföldön sztorikkal azok jönnek, akik mennének külföldre, de nem mennek, mert nem mernek, vagy nem tudnak és ezzel magyarázzák, hogy miért is nem mennek.

Szóval kérdező igenis érdemes belevágni. Van itt a takarítók között, aki csak úgy kijött, hogy majd itt talál munkát és talált hamar, de nem javaslom senkinek, mert külföldön (nyugaton) munka nélkül hamar el lehet költeni az otthoni megtakarítást.

7-es! Nem...erre ennyit mondok röviden, én is dolgoztam Németországban négy évet, tudom miről beszélek. A legendás "lenézikakülföldieket" dologgal alig találkoztam, ahol találkoztam ott sem a munkahely volt, fizetésben sem volt különbség, sőt tisztességesebbek voltak a legtöbb magyar munkaadónál.

Amit idéztem, azt arra idéztem, hogy vannak szar munkák a vendéglátás az országfüggetlenül ilyen, csak a fizetés az nem azonos, és hősünk, akitől idézek beállítja magát valami "kizsákmányolt fogaskeréknek a nyugat acélmarkában" de évekig vissza nem jött volna...hú de szenvedhetett. :-D

(csak tudod ha van az a pénz, amennyiért korpásodik valaki haja, utána ne a reklámcéget szidja, amiért volt képe elfogadni az ajánlatukat)

8-as:

Annyiban igazad van, hogy az elsőként említett eset Franciaországban történt, de "nem valakitől hallottam", hanem mindenik jó ismerősöm.

Tényleg nem írtam arról, hogy egészen más a munkához, beosztottakhoz való hozzáállás.

Arról nem is beszélve, hogy én magam is sok évet töltöttem külföldön, de az én esetem speciális.

8-as 23.13

Azért azt megnézném, hogy a kb. 1000 euró körüli takarítói fizetéssel hogyan bérelnek kint lakást egyedül, meg hogyan élnek mellette külföldön JÓ életszínvonalon. XD