Van egyáltalán bármi köze a politikának a klímaváltozáshoz? Lehet eszköz a politika ellene?
A mai nap kimentem a kertbe és ekkor jutott eszembe, hogy legyen akármennyire is elfogult valaki, ezt már tényleg nem lehet tagadni. Egész télen 0 és 10 fok körül mozgott a hőmérséklet odakint, egy korai egy hetes időszaktól eltekintve. Február elvileg az év leghidegebb hónapja és ma is 14 fok volt. Világszerte érzékelnek hasonló változásokat. Arról nem is beszélve, hogy ez mekkora hatással van a migrációra, mert amíg nálunk ez csak kellemetlenség, másoknál lehet, hogy az utolsó csepp. Az a vita is megdőlt már, hogy ez természetes, mert ilyen gyorsan még soha nem történt hasonló. Egy emberöltőn belül is lehet emlékezni, hogy a régi telek mennyire mások voltak. A föld történetében eddig az ilyen folyamatok 1000 éves átmeneti időszakokban változtak a leggyorsabban, amikoris még tudott alkalmazkodni az élővilág.
Nos viszont ha mi is (mi, mint emberek) okozzuk ezt, ez mégsem rajtunk múlik. Ezt leginkább vállalatok irányítják, ennek a kérdésnek a sorsa pár rettentően befolyásos embernek a kezében van. Mi egyszeri emberek még a politikán keresztül sem nagyon tudunk ezellen tenni, ugyanis a döntéshozók ezesetben az országok felett álnak, független, multinacionális entitásokként, akiknek túl nagy ár lenne lemondani a komfortokról és akik számunkra, de még országok számára is elérhetetlenek.
A nagy vállalatok felelősek a klímaváltozást felgyorsító tevékenységek nagy részéért. A második legnagyobb előidézők a fejletlen országok lakosságai, akik nehéz életük lévén nem fogják megengedni maguknak a luxust, hogy ilyen dolgokon gondolkodjanak. Tehát itt vagyunk mi, első világbeli emberek, akik személyesen a legkevésbé felelősek a helyzetért, ezért, ha teljesen változtatunk a saját életmódunkon sem vetünk sokat a latba és politikai úton sem tudjuk ezt befolyásolni.
Mi lenne a megoldás? Hagyni, hogy Darwini úton az utolsó falig elmenve végül saját magukat emésszék meg ezek a magánkézben lévő multik, tehát tulajdonképpen kivárni a vihar végét? Vagy esetleg van más módja, hogy mi tenni tudjunk valamit?
válasza:Röviden megválaszolom.
Nincs olyan amit ne lehetne a politikával összekötni.
válasza:1) Az időjárás nem egyenlő az éghajlattal
2) A közösségünk törvények alapján működik -> a törvényeket a politikusok hozzák -> a politikusokat mi választjuk meg. Ez szabályozza a cégek működését is, akik nem állnak a törvények felett (más kérdés, hogy a politikusok elárulják választóikat nekik).
3) Nem a cégek felelősek a klímaváltozásért, ahogy Kína sem jókedvében éli fel az erőforrásait, hanem hogy kiszolgálja az egyén igényeit.
4) A rendszerszintű problémákat azonban csak rendszerszinten lehet kezelni, azaz a politikának kell megfelelő jogi szabályozást hoznia, hogy visszafogja az energiafelhasználást fenntartható szintre.
válasza:A rövid válasz a kérdésre: van.
A hosszabb válasz: amit az emberi társadalom, mint társadalom tesz, azt nevezik másik vonatkozásában politikának. Az pedig, hogy az emberi tevékenységnek (a társadalmak tevékenységének, amelynek szervezője a politika - politikák sokasága) természetesen hat az éghajlatra, azon keresztül az időjárásra is.
Az lenne meglepő, ha nem így lenne. Miért is?
Az a tény, hogy a mintegy 570 millió év alatt a légkörből kőszénbe kerül szén nagy része 300 év alatt visszakerül a légkörbe, szervezett társadalom nélkül (politika) kizárt volna. A szénhidrogének esetében a helyzet dettó.
Az a tény, hogy észak Afrika elsivatagosodása bár gyér, de füves szavannából az utolsó 10000 év alatt ment végbe, nagyrészt a nagyfokú legeltető állattenyésztés (azaz politika) következménye. Az, hogy az elmúlt fél évszázad alatt mennyit zsugorodott az Amazonasi őserdő, a politika kövezkezménye. Az, hogy a tengeri koralltelepek kipusztulnak, a szervezett emberi tevékenység következménye
Csalhogy ez nem direlt hatá
válasza:A rövid válasz a kérdésre: van.
A hosszabb válasz: amit az emberi társadalom, mint társadalom tesz, azt nevezik másik vonatkozásában politikának. Az pedig, hogy az emberi tevékenységnek (a társadalmak tevékenységének, amelynek szervezője a politika - politikák sokasága) természetesen hat az éghajlatra, azon keresztül az időjárásra is.
Az lenne meglepő, ha nem így lenne. Miért is?
Az a tény, hogy a mintegy 570 millió év alatt a légkörből kőszénbe kerül szén nagy része 300 év alatt visszakerül a légkörbe, szervezett társadalom nélkül (politika) kizárt volna. A szénhidrogének esetében a helyzet dettó.
Az a tény, hogy észak Afrika elsivatagosodása bár gyér, de füves szavannából az utolsó 10000 év alatt ment végbe, nagyrészt a nagyfokú legeltető állattenyésztés (azaz politika) következménye. Az, hogy az elmúlt fél évszázad alatt mennyit zsugorodott az Amazonasi őserdő, a politika kövezkezménye. Az, hogy a tengeri koralltelepek kipusztulnak, a szervezett emberi tevékenység következménye
Csalhogy ez nem direkt hatás, hanem kaotikus hatás, mint minden a bonyolult rendszerelben
Balogh akadémikus professzortól tudom, még 77 körül hallottam tőle előadásán, hogy az egyensúly nem borul föl a természetben. Egyszerűen megváltozik a helyzete. De az, hogy pontosan hogyan, au a káoszelmélet szerint csak nagy vonalakban jósolható meg.
Akkor úgy tanultam, cirka 30 éve van az emberiségnek, hogy a széndioxid pumpával drasztikusan leálljon, hogy az ózon bomlását megállítsa a katalizátprol légkörbe juttatásának megszüntetésével, hogy a zőld felületek (erdők) csökkenését leállítsa, különben megindulnak azok a folyamatok, amelyekről pár éve hírek szólnak, és átütötték a győzike-zajt (no nem mindenhol).
Sajnos igaza lett, de ezt a dolgot a hatvanas évek vége óta "tudja" a politoka. Az ún
Római Klub jelentése ugyanis leírta kerek negyven éve (kicsit több).
Csak amíg "hasznos(?)" idiótákat választ az emberi társadalom politikai irányítóknak, mim Trump, Putyin, Orbán, akik nem, hogy tanulatlanok, de még buták is, addig autógyárak és szénerőmű ek fogják lendíteni a gazdaságot. És ez nem csak rájuk, de arra a népességre (az emberiség "fejlett világának" nagy részére) is igaz, amely őket hatalomban tartja.
Tehát: igen. A politika (és nem csak a politikusok politikája) hatással van az elsivatagosodásra, a savas esőkre, az ózon rétegre (ebből eltűnt a lyuk az elmúlt 10 évben, ez örvendetes), a tengerek savasodására, az éghajlatra és azon át az időjárásra is. Csak ez a hatás nem egykönnyen írható le, hogy egy ember minden vonatkozását átlássa.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!