Geotermikus fűtéssel kapcsolatban tapasztalata valakinek, előnye hátránya?

A #4-es kommentben szereplő vízszintes talajkollektorral kapcsolatban szeretnék annyit pontosítani, hogy fával nem azért nem érdemes a területet betelepíteni, mert a fa gyökerei kárt tehetnek a csövezésben. Ellenkezőleg, a vízszintes talajkollektor fogja kinyírni a fákat azzal, hogy megfagyasztja a talajt, és a fák gyökereit az adott mélységi szinten.

[link]

Amúgy sem javaslom ezt a fajta hőnyerést, mert a talaj felső egy-két méterének a hőmérséklete igen erősen ingadozik az átlag levegőhőmérséklet függvényében. Míg 15-20 méteres mélység alatt már állandónak mondható. Lásd a linkelt ábrát!

A fan-coilokkal kapcsolatban még annyit szeretnék mondani, hogy csak a közösségi terekbe tettem, de azt is főleg a nyári klímatizáslás miatt. Szóval szintenként csak egy darab van. A hálókban radiátor van. Ha rendesen le van hőszigetelve a ház, akkor a hőszivattyú 40-45 fokos előremenője elég kell legyen a radiátoros fűtéshez is [tudatos és megfelelő méretezés mellett]. Kicsit nézett rám a kivitelező, de a hálókban nálam radiátorok vannak. Persze rendesen körüljártuk közösen a kivitelezővel minden helyiség hőigényét, a hőátbocsátási adatok és a tájolás, meg az uralkodó széljárás függvényében.

A fan coilnak akkor van jelentősége, ha hűteni is akarunk, ha ez nem szempont, akkor jó a radiátor is, csak nagyon túl kell méretezni.

Nekem levegős rendszerem van, -20 fokban 42 fokos előremenővel megy, +10 fokban mostanában 30 fokkal. Ha van rá lehetőség akkor a radiátor helyett a falfűtést ajánlanám, sokkal komfortosabb és a hőleadás is sokkal egyenletesebb. Mondjuk egy ytong falazatban pofon egyszerű kivitelezni, tégla falazatban már kicsit macerásabb. Árban nincs is nagy különbség a két megoldás között, a falfűtésnél a bútorozásnál kell némi kompromisszumot kötni, de nem éktelenkedik a szobában.

Én egy a HÉV-Sugár Kft által forgalmazott, Terra (osztrák) 2,5-ös hőszivattyúval fűtök 16 éve, s mint gyakorlott alkalmazó tájékoztatom Önt, hogy nemcsak 100 m mély kútból lehet a vizes rendszerű hőszivattyút működtetni!

Én a garázzsal, raktárral együtt 350 nm alapterületet fűtök, melyre kedvező időjárás esetén 120 db vákumcsöves napkollektor is rásegít, de mínusz 15 fok környékén, napkollektorok nélkül is kifogástalanul működik a rendszer.

240 nm lakótéren állandó 22 C-fok körüli, a szuterén 19, a garázs-raktár 14 C-fokos a hőmérséklet.

A ház hővesztesége (21-22 C-fokról) napi 2 C-fok 3-6 C-fokos külső átlaghőmérséklet esetén, és semminemű kiegészítő fűtésre nincs szükség, legfeljebb biztonsági okokból, meghibásodás esetén.

A veszteséghőből 64 C-fok körüli használati meleg víz nyerhető, ami a puffer-tartályban 50-52 C-fokos használati meleg víznek felel meg.

A rendszer kettő db fúrt kútról működik. A nyerő kút 33 m mély 160 mm átmérőjű, vizhozama percenként, folyamatosan kb 100 liter. Hőfoka 12 C-fok. A fogadókút (egy régebben fúrt, sajnos csak 120 mm átmérőjű) 16 m mély, de érdemi szintemelkedés nem jelentkezik a fogadás során. A két kút vizszint-távolsága legalább 10 m legyen. Ez vagy oldaltávolság, vagy mélységszint, hogy a nyerő kút víz-hőmérséklete ne csökkenjen 12 fok alá!

A készülék (névleges) jósági foka 5 fölötti.

A rendszer telepítési költségei: (A fenti kétkutas rendszer alapján)

Hőszivattyú: 4.200.000,- Ft (beszeréssel együtt)

Puffer-tartály (5oo l) 500-600.000,- Ft A napkollektor is erre dolgozik.

Búvárszivattyú: 160.000,- Ft

Fúrt kút 2 db 600.000,- Ft (Ha van régi rakott kút, egyik helyett használható!)

Áramellátás: 3 x 25 A-es. Ha vezérelt 3 x 25 A-es hálózat is rendelkezésre áll, akkor további spórolásra is van lehetőség!

Mi az, ami megtakarítható?

Ha előre tervezett beruházásról van szó,

- nem kell a gázszabványnak megfelelő drága kéményt építeni,

- nem kell különféle terveket, engedélyeket megfizetni, beszerelni.

- nem kell az infrastruktúrát bevezetni,

- nem kell alapdíjat fizetni,

- nem kell gázkazánt vásárolni

- nem függ a beruházó a gázszállításoktól,

- továbbá nem kell egyre drágább gázszolgáltatást vásárolnia és

- és veszélyes üzemet a lakásban tartania!

Mindez kb. 1,8 -2 millió Ft-tal csökkenti a költségeket!. .

Ha a fenti dolgokat összeveti, akkor kell elkezdeni a megtérülés számbavételével foglalkozni. Téves az a számítás, amikor a teljes bekerülési költséget veszik a megtérülés alapjául, hiszen valamiféle fűtés-rendszert mindenképpen elkészítettek volna, tehát csak a többletköltséggel szükséges számolni. Ez az összeg pedig 2.5 – 3 millió Ft.

A rendszer lehet működtetni szondás (csövek lefektetése kb 2 m mélyen) módszerrel is, de ennek a jósági foka 3,5 körül van.

Hűtésre pedig a leggazdaságosabb módszer egy nagy hatékonyságú hőcserélővel magát, jelen esetben a 12 C-fokos kútvizet felhasználni, hiszen így a hőszivattyú kompresszora nem működik, csak a vezérlése, ami a keringető-szivattyút működteti és elenyésző áramfogyasztással jár. Jósági fok: felett.

Hogy az energiafogyasztásról is tájékoztassam: éves havi átlag, 27.000 Ft alatt van.

Ez fedezi a fűtést, világítást, sütés-főzést, használati meleg vizet. Csak vezérelt árammal működtetem.

Aki hőszivatttyúval szeretné megoldani a lakása fűtését, hűtését, melegvízzel való ellátását, annak célszerű némi műszaki érzékkel rendelkeznie, mert a szervizelés drága, de telefonon ingyenesen adnak segítséget a problémák kiküszöbölésére.

Üdvözlettel:

Németh Zoltán

közgazda

"14" reagálva

Ne keverjük a dolgokat, a talajszonda zárt rendszer és nincs vízelvétel, amit Ön írt az nyitott kútas rendszer és vízelvétellel jár együtt(ami már engedélyköteles!!). A kettő közötti legnagyobb különbség, hogy a kútvíz elapadhat, elszennyeződhet,eltömődhet(homok), és emiatt sokkal több odafigyelést igényel. Ami a COP értéket illeti, a teljes rendszer 5 körüli cop értéke felejtős(már a 4 is nagyon jó lenne), 50m mélyről nincs az szivattyú ami 1kw fogyasztás alatt megfelelő vízhozamot (2,5m3/h térfogatáram kell 10kw fűtési teljesítményhez )biztosítana. A Zárt rendszer esetében a keringetőszivattyú teljesítményfelvétele töredéke a búvárszivattyúnak, ebből is ered a hatásfok különbség.