Egy életre vásárolunk bútort?

Nem kell életre venni a bútort, mit ahogy semmi mást.

Szerencsére az embernek megvan az a joga, hogy ha akarja az összes cuccát odaadhatja és beszerezhet mindenből újat. Manapság megvannak a platformok a hirdetéshez, simán oda lehet adni, ki se kell dobni.

Ez ugyanolyan, mint minden más az életben.

Számítógép.

Van aki évente cseréli, újítja, mindig a legfrissebb hardvert használja. Másnak meg ott van a 10+ éves gép ami elég neki arra, hogy netezzen, filmet nézzen.

TV

Van aki megveszi pár évente a legújabb lapos tévét. Másnál meg még ott van a régi képcsöves.

Ruhák

Nem is kell mondani, van akin kétszer nem látni ugyanazt, hobbija a vásárlás. Más meg addig hord valamit amíg teljesen le nem kopik róla.

Autó

Szintén nem kell ecsetelni. Nem ok nélkül van kereslet használt autókra, ott sem az megy, hogy veszel egy újat aztán megmarad életed végéig.

Telefon

Szintén van aki rohan az új iPhone/Samsung/Huawei csúcs telóért, mások meg évekig elvannak egy középkategóriással is.

Párválasztás

Életre választunk párt? Van aki igen van aki nem. Ott is vannak akik elválnak, külön költöznek, vagy alapból szétmennek korán. Nem az van, hogy "most már az enyém vagy" és kötelező együtt élni.

Régen szerintem pont, hogy olcsóbbak voltak a minőségi tömörfa bútorok. Azt meg minek cserélje az ember, örökké kitart.

Mostani bútoraink egy költözést nem bírtak ki, akkora minőség. Nyugodtan cseréld, ha nem tetszik a mostani.

"akinek nem telik, azok 20-30 évet kibirnak egy használt bütorral is, akiknek telik rá, azok közt vannolyan aki minden divat váltásnál átrendezteti velem a teljes kecót... "

Bizony! És közben még veri a mellét, hogy ő mekkora környezetvédő, pl. mert nem használ olcsó takarítószereket, csak a legdrágább, környezetbarátokat...

Csak megjegyezném, hogy a mostani "bútorok", ipari hulladékból (fűrészpor + ragasztó) összepréselt bútorlapokból készülnek, amik kapnak egy fautánzatú tapétát.

Annyira ártalmas a környezetre, hogy még eltüzelni is tilos!

...és ezeket nevezik manapság "bútornak".

Használtan szinte nem is lehet eladni, csak elajándékozni.

Ezzel szemben a valódi fából készült régi patinás bútorremekeknek, csak felfelé megy az áruk. Épeszű ember nem is akarja lecserélni pusztán azért mert mondjuk már 200 éves és uncsi.

[link]

Van olyan kuncsaftom, akinek egy ilyen bútor aprópénz lenne, mégis az általad ipari hulladéknak nevezett bútort kéri, mivel a praktikum az első...

Ez szép, jól mutat egy kiállításon, egy múzeumban... Nagy megtiszteltetés dolgozni vele, de praktikuma egy mai modern otthonban pont nulla... Sőt még útban is lenne...

A porról és a tisztíthatóságról meg ne is beszéljünk...

Számomra rémálom lenne olyan bútorok közt élni, amiket a linken láthatunk. Még ingyen sem kellene (csak ha eladnám utána..), nem vagyok sznob, hogy azért legyen ilyenem, hogy dicsekedhessek vele.

Tényleg max. múzeumban tudnám elképzelni.