Manapság a legtöbb lakásban pozdorja bútorok vannak?

régen nem ismerték a pozdorját(pontosabban a minőségi pozdorját) húsz évvel ezelőtt gyártattam egy céggel a konyhabútorjaimat, csak pozdorjából.(700ezer nettó) A mai napig hibátlan minden.

A nagyszüleimnek minden bútora fából van, ők még ezt ismerték. ...és megfizethető volt.

A mai préselt anyagok már mindent tudnak. Persze hozzáértő, jókezű bútorasztalos kell a szereléshez.

Nekem egy speciális aztalt Lengyelországból hoztak, mert ott gyártanak ilyen lapot, aztán itt összerakták.

Kérdésedre válaszolva: igen.

Anyósomnak örökölt fa bútorai vannak, de már nem örül nekik. Jobban kezelhető a gögős pozdorja(megfelelő színben)

Azok vannak.

Mit értesz "régen" alatt? 30-40 éve ugyanez volt jellemző, 100 éve pedig nem.

A nyolcvanas években már főleg ilyen lapok voltak (én is akkor tanultam az asztalos szakmát)

Volt domus és egyéb bútorboltok. Az akkori bútorlapok még erősebbek voltak, most már költségcsökkentés miatt gyengébbek és sokszor vékonyabbak.

Az én nagyszüleim fiatal korában még nem gyártottak bútorlapot. Az csak az ötvenes évek elején kezdett terjedni, és idő volt amig elterjedt.

Egyébként sokan azt hiszik, hogy rendes fa bútoruk van, mert annak néz ki, de pozdorjalap belülről, furnér borítással. Így kívülről fának néz ki, de az csak 1mm, alatta pozdorja van.

Mert régen a fa bútor volt, más nem. Ezért.

Aztán jöttek a furnérozott forgácslapok, aminek a borítása vékony valódi fa volt.

Utána megjelentek a műanyaggal burkoltak, aztán nőtt a választék színekből, fantázia nevek, fautánzatok stb. Most itt tartunk. És mindig az a drágább, ami éppen a divat, trend. Egyébként kaptafára készülnek, olcsón.

A pozdorja lap minősége is változott, hogy olcsóbban, gyorsabban, többet tudjanak termelni.

A drága is ilyen gagyi már. Régebben néztem, gondoltam a drága majd milyen jó lesz, de egy milláért a nappaliba még a frontok tömör fák (értsd: az ajtó - már ahol van rajta) a többi meg pozdorja.

A pozdorját is ahogy írják, régen még más volt. De nem is nagyon régen is. Elég, ha megnézel pl. egy-egy ikeás terméket, ahogy újítják meg pl. a gardrób, konyhavonalat egyre gyatrább a minőség. Vékonyabb, arányaiban egyretöbb a kötőanyag benne a "fa" helyett. Múltkor egy gardróbvázat raktunk össze, az oldalára fordítva, még kellett egy ember, aki feltartja, mert attól féltem kettétörik, annyira nem bírta saját magát a hosszú oldala. Régebben ha egy ilyet az oldalára fektettünk akkor az egyenes volt, nem lógott a hasa azonnal...

Azt nem kell figyelmen kívül hagyni, hogy a pozdorja lapok térfogatának jelentős részét ma is fa, fahulladék, növényi rostok teszik ki. A bútoripar sem törekszik másra, mint egyéb iparágak, hogy a hulladékot, gyártási mellékterméket valamilyen más formában újrahasznosítsa és eladhatóvá tegye. Mi már idősek vagyunk, de fiatal koromban sem kedveltem a mű dolgokat, engem megfogott a fa szépsége és jó megmunkálhatósága. Nálunk alapvetően antik fabútorok vannak, amelyek zömében 200 év körüliek és már számos nemzedéket kiszolgáltak. Ha jó kézbe kerülnek, akkor még mindig van bennük, akár többszáz évre való tartalék "élet". Persze a beépített ruhásszekrényünk (garderob szekrény)már laminált pozdorja, nem is igazán szép, hiába van fát imitáló laminált felszíne. Annak idején a '70-es években a vasból hegesztett vázú könyvespolchoz lécbetétes bútorlapot vettem (mert akkor nem lehetett olcsón jó minőségű fenyődeszkát venni). A polc más helyre került a lakásban, ahol a vasvázra nem volt szükség, mert egy falmélyedésben lett kialakítva az új polc. A függőleges oldalak lomtalanításnál guberált régi fa vasalódeszkából lettek kialakítva, a lécbetétes polclapok megmaradtak. A spájzpolcok is guberált vasalódeszkákból lettek kiegészítve, most már a mennyezetig érően.

A műgyantás ragasztókkal készült, műanyaggal laminált pozdorja bútorok nagy hátránya, hogy a felület sérülése nagyon nehezen javítható, a műgyantás, műanyagos részek lassan elöregednek, elszíneződnek, sokféle adalékanyaguk lassan kipárolog, morzsalékossá válnak stb.