Felfűteni kevésbé lesz költséges 2.7 helyett 3.7 m belmagasságú (főképp talán budapesti?) szobákat, ha kívülről (és még pluszban talán felülről?) jól le vannak szigetelve? (35 cm-es kisbálákkal v. 15/20 cm-es XPS táblákkal + a mennyezet szigetelése.)
A meleg levegő mindig felszáll, ezért egy szigeteletlen régi (3.7 m, vagy lehet 4.2 m belmagasságú - nem vagyok a megszokott régi méretekben bizonyos, legfeljebb majd valaki javítja) házat/lakást hatalmas összeg lehet felfűteni telente. De ha körbe (és fent) van szigetelve, csökkennének a havi fűtéshez szükséges összegek?
(Ablakokból a szokványos három rétegű, hat kazettás nyílászárók tűnnek elfogadható, havi-költségcsökkentő választásnak.)
Nem összehasonlítani! :)) Lehet elbeszélünk egymás mellett, elképzelhető, hogy ez az én hibám is, ha igen, akkor elnézést kérek. :)
Csupán arra kérdeztem (volna) rá, hogy ha jól leszigetelnek (körben is, és a mennyezeten is) egy-egy helyiséget, melyet nagy(obb) belmagassággal terveztek/építettek (vagy majdan terveznek/építenek), akkor csökkenni fog-e (vajon) a fűtésnek a költsége havi szinten a téli hónapokban akár harmadára (vagy legalább minimum felére), szemben egy szintén ugyanolyan magasságú/alapterületű, de szigeteletlen (vagy régen épített) teremmel?
Senki nem kért/várt egzakt pontos számításokat, sem méréseket - lehet ez kavart meg titeket. :)
Onnan indult ki az egész, hogy azt mondja boldog-boldogtalan, hogy mivel a meleg levegő felszáll, így a régi típusú (vagyis magas mennyezetű), vagy ugyanilyen régi magas stílusban, de újonnan építendő helyiségek kifűtése emiatt drágább lesz.
De!
Ha jól le vannak e termek/szobák szigetelve, azaz NEM könnyen távozik a felmelegített levegő, sem a kinti hideg nem hűti le annyira (mivel szigetelt), akkor mivel (ha igaz...) több már felmelegített levegő marad bent, ezért azt feltételez(t)em, hogy kevesebb "plusz/ráadás" fűtést igényel (mivel a meleg jobban megmarad), tehát (ha igaz...) olcsóbb lesz jóval a fűtés - ellenben egy szigeteletlennel, ahol még az ablakok is "huzatosabbak" (nem többrétegűek, nem modernek).
válasza:Akkor ne hasolítgass semmit!
De képtelen vagy megérteni, hogy:
1 ha szigetelsz, akkor igen, kisebb lesz a fűtési költséged!
2 ha a költséget valami másik épülethez viszonyítod, akkor hasonlítod. A két különböző belmagasságú épületet.
3 ha az érdekel, hogy mennyivel változik a fűtési költség, azt nem hasraütésre mondják, hanem számolják. Ha a másik épülethez képest érdekel a költség, akkor számolt értékeket hasonlítunk.
4 mivel a leíráso nem tartalmaz értéket paramétert, anyagminőséget, így csak egyet lehet válaszolni; igen elképzelhető.
1: Csak nem mindegy, hogy kis mértékben (teszem azt tíz/húsz százalékkal), vagy nagyobb (azaz elfogadhatóbb havi költség-szintű) harmada/fele mértékben. Csupán ezért volt a kiírás - nem egzakt értékekért.
2: Nem. Leírtam, hogy nem másik épülethez. Ott áll érthetően: "szemben egy szintén _ugyanolyan_ (magasságú/alapterületű) de szigeteletlen teremmel."
Ugyanazt a helyiséget vesszük, csak az első esetben "régiesen", azaz szigetelés nélkül, majd ugyanazt a szobát vesszük (magától értetődően továbbra is a gondolat szintjén) de már körbe szigetelve jól szigetelő kisbálákkal, vagy kb. 20 cm XPS-sel.
4: Na ilyesmi válaszra számítottam! Köszönöm!
Remélem igazad lesz. Szervusz!
válasza:Nekünk régen 30cm tömör téglából épített házunk volt.
Most 30cm NF Porotherm tégla+12 cm EPS hőszigetelés. Födém 30cm kőzetgyapot.
A jelenlegi alapterület dupla akkora mint régen.
Az éves gázszámlánk régen 400 eFt körül volt, most kb. 100 eFt-ra csökkent.
Igaz, közben lett padlófűtés és kondenzációs kazán is.
Számításaim szerint jelenleg a hő kb. fele a szellőztetéssel távozik, másik fele a határoló szerkezeteken (üvegek, falak).
Logikus, hogy ha hőszigetelsz csökkenni fog a fűtési költséged.
Nem elhanyagolható szempont a lakás komfortérzetének a javulása.
Régebben a fal mellett átfagytak a végtagjaink télen. Most egyenletesen eloszlik a meleg a lakásban.
Az, hogy a lakás légtere határozná meg a fűtési igényt, alapvetően nem igaz.
Helyesebb a szellőztetési igényt a lakásban élő emberekre számítani.
25 m3/óra a friss levegő szükséglet fejenként.
Persze sportoláskor és főzéskor több, míg alváskor kevesebb az igény.
Ha túl sok a szellőzés, akkor nagyon kiszárad a levegő, ha pedig kevés a szellőzés, akkkor nagyon feldúsul a pára és a széndioxid.
Nálunk 5 fő esetén 125 m3/h, nagy hidegben ez kb. 4 kW teljesítményt jelent, mert nincs hővisszanyerős szellőztetés. De ez ugyanennyi egy 90m2 lakásuban is, és egy 120 m2 lakásban is, 2,7 m belmagasságnál és 4,7 m belmagasságnál is.
Az XPS lábazatra való és főld alá (zöld, sárga, rózsaszínű szokott lenni)
Falra nem rakunk XPS-t, hanem EPS-t. Az EPS ára kb. 75%-al olcsóbb, nyitottak a pórusai, azaz van pára áteresztő képessége, tehát ki tud száradni.
(a fekete grafitreflex jobb, de drágább mint a fehér)
A felfűtés, más mint állandóan fűteni.
A 0C-ról 20C-ra fűteni a felfűtés. Ez nagy teljesítményt igényel. És ebben kevésbé játszik szerepet a hőszigetelés, sokkal inkább a falak tömege.
Más amikor a 20C-ra felfűtött lakás hőmérsékletét szeretnénk fűtéssel állandó értéken tartani, itt kap szerepet a hőszigetelés.
válasza:A 14-es válaszoló vagyok.
Az alapterületünk úgy nőtt, hogy a régi egy szintes lakásunk helyére két szintest építettünk, kvázi a 2,7m belmagasságot dupláztuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!