Rohadt alma veteményes alatt hasznos vagy káros?

Így van, butaságot ír, hiszen a gombák épp a fertőzött növényi hulladékon telelnek át.

Míg a komposztálóban olyan hő keletkezik, hogy ott ezek nem maradnak életben.

Leírtam, hogy komposzt helyén 3x akkora a kukoricám, ebben nem tudom, mi volt rossz, de valaki ezt is lepontozta, hát van egy tippem, hogy kicsoda...

Elolvastam ezt a cikket.

Anno az égvilágon mindent elolvastam, ami a neten található a komposztálásról, ez egy újabb cikk lehet.

Nem hiszem, hogy ez a leghasznosabb cikk, szerintem a szerző nem komposztál, csak innen-onnan kiollózott dolgokat.

A verem oldalait béleljük ki, az alját rakjuk ki téglával - baromság.

Érintkezzen a földdel rendesen, különben semmi értelme nem lesz.

Az első földréteg aljára szórjuk a hulladékot... gondolom a tetejére gondolt, mert az aljára nem lehet szórni, de ez nem szakmai hiba.

Több hétig, AKÁR EGY HÓNAPIG is eltart a komposztálódás folyamata? Az igen... és ennyi idő alatt lebomlik a diólevél?

Tán még egy év alatt sem.

Ezért nem is rakják bele sokan. Ennek kell a legtöbb idő.

Egy hónap alatt nem lesz komposzt, de még 3 alatt sem.

Komposztálásnál inkább egy évről érdemes beszélni, mint hónapokról.

Ja, és a faágak sem fognak 1-3 hónap alatt lebomlani.

Ne dobjunk bele papírt? Dehogynem, nyugodtan. A konyhai papírtörlőt mindig odadobom. A taknyos zsebkendő is mehet. Sok helyen említik. Természetes anyag.

Színes újságot tényleg ne, mert a festék vegyi anyag, de egy papírtörlő már nedvesen is szétmállik, egy faág meg egy év múlva is faág.

Nem jellemző, hogy ezt tanácsolom, de ebben a témában még ezen az oldalon is hasznosabb információk vannak, mint a belinkelt cikkben.

Bár néhány alma miatt gondolom nem kezd el komposztálni az ember, de az a helyzet, hogy ha van kert, akkor van elég sok növényi hulladék, a konyhairól nem is beszélve.

Mi csak ketten lakunk itt, mégis akkora a komposztom, hogy meg sem bírom forgatni vasvillával. És ezt csak idén kezdtem.

A tavalyit tavasszal számoltam fel, ugye annak a helyén van az említett kukorica.

Le is írtad a megoldást.

Ha van komposztod, akkor hova máshova tennéd?

A hő majd kinyírja, amit ki kell.

Ennél jobb megoldás nincs.

A falevelet miért nem teszed bele?

És a lenyírt füvet?

Ha nem félévente van nyírva a fű, akkor nincs is lehetősége felmagzani.

Ha mégis, az sem gond, mert ha nem akarod 2 hónap múlva felhasználni a komposztot, aminek amúgy értelme nincs - akkor azok is el fognak pusztulni.

Ha meg nem, akkor kinő a gaz - és szerinted enélkül nem nő ki?

Az a mag ott marad a földben, vagy a szél fogja odavinni.

Ezt kikerülni senki nem tudja.

A komposzt hőjében még mindig nagyobb eséllyel pusztul el, mint ha parlagon hagyod.

Ezek nyilvánvalóan nem attól rothadtak, hogy a fán megtámadta őket a monília, és ettől hullottak volna le.

Ezek attól rothadtak, hogy megértek, túlértek, lehulltak, és mivel a száz fokon a napon nem tárolható a túlérett nyári alma, ezért megrothadtak.

Az ilyen almának az égvilágon semmilyen kockázata nincs, ha beforgatod a földbe.

A fán lévő gyümölcsöt támadó moníliának is csak akkor van kockázata, ha a talajfelszínen marad, a földben annak a spórái is elhalnak.

De ha olyan sok nyári almád volt, akkor csinálhattál volna belőle pálinkát, vagy odaadhattad volna valakinek, aki szokott csinálni. Ha édes nyári almáról van szó, akkor abból a legkiválóbb pálinkát lehet készíteni, mivel annak a cukortartalma elég alacsony, így viszonylag kis mennyiség lesz belőle (100 l cefréből talán 8-9 liter) hatalmas mennyiségű zamatanyaggal.

Semmi sem szemét, ami a természetben "készül", ezekre szükség van a körforgáshoz.

Azt a gazt nem fogod tudni így kiirtani.

Mondom, jobban elpusztul a hőtől, mintha nem tennéd bele.

Jól sejted, a művelhető, lazább talajhoz szükség van valamire, trágyára, komposztra, végső esetben műtrágyára.

Ha olyan kemény, a kis gyenge gyökerek sem tudnának utat törni maguknak, aztán majd csodálkozol, hogy se vizet, se tápanyagot nem tudnak felvenni, és mitől olyan satnyák.