Az idei, különösen hideg telet átvészelték-e a datolyaszilvafák, másik nevükön kakiszilvafák?

Hát nem tűnik jónak a terv.

Érdekességnek tudsz termelni pár szemet, de kilókat nem.

Már ha csak abból indulunk is ki, hogy egy 100 literes konténer nem túl nagy egy több éves, termő fának, ami akár 5 kg-ot is teremhet így edényben (bár nem biztos, hogy ilyen jól fog menni), na de 100 liter nedves föld az 200 kg, plusz az edény is jó sok, és ezt hogy hurcolgatod?

De ha be is viszed a tél közepén hetekre egy 10 fokos vagy melegebb helyiségbe, akkor beindul a hajtásnövekedés, és nem fogsz tudni mit csinálni vele: ha kiviszed, elfagy, ha bent hagyod, tönkremegy a fényhiánytól.

De ha rövidebb időre is viszed be, és nem indul meg a hajtásnövekedés, akkor is véget ér a mélynyugalmi állapot, amikor még jól bírja a fagyokat.

Ha edényezni akarod, akkor egy olyan helyiség kell télre, ahol 0 fok környékén tudod tartani.

Nálam egyébként szabadban, kb. 5 l-es konténerekben is áttelelt most néhány oltvány. Zárt helyen voltak, házak között, ahol meg tudott rekedni a meleg. (Alföldi nyílt helyen kiültetve 1 kivételével elfagytak.)

A nagy fám ugyanitt van a kis városi udvaron, de fent ugye már nem zárt a környezet. A tavalyi vesszők kb. harmada fagyott el, néhány kétéves rész is, de a többi megmaradt. A több éves részekből is erősen hajtott tavasszal. Virágzás is jó volt, rendes termésem is lett volna, ha a jég nem tarolja le csutakra az egészet.

Ha nem fagyzugban laksz, és van védett helyed neki, ahol házak veszik körül, akkor érdemesebb kiültetni, szerintem.

Mondjuk, az érdekes, hogy a füge kifagyott.

Nálam csak tövig elfagyott (a datolyaszilvától pár méterre), de a földből ilyenkor ki szokott hajtani. Biztos nem jól voltak ültetve, nem lettek elég mélyre téve.

Ja, azt a 6 szem termést meg szedd le, ha akarsz valamit a fától. Vagy legalább 5 szemet, mert így nem fog sehová fejlődni.

Ha most kiülteted, őszre rendesen legyökerezik, és jövőre beindul.

Tudod, hogy milyen fajták fagytak ki és milyet vettél?

Ki kell ültetni.

Max egy telet maradjon cserépbe, de azzal is nagyon vissza lenne fogva a növekedése.

Télen, lombhullást követően fény nem kell, viszont fűtetlen helyiség igen.

Legalább 0 és 5 fok körülire kell lehűteni télen.

A benti teleltetésnél az is jobb, ha takarod valamivel pl föld, szalma, karton...

A terméskezdeményeket valóban le kell szedni.

Ha kiülteted idén, akkor valamennyire begyökeresedik.

És jövőre jó eséllyel nem fog teremni, mert inkább a növekedésre fog erősíteni.

Amivel lehet variálni, hogy hova ülteted.

Házfalhoz közel, épületek között kisebb szokott lenni a hideg.

A másik lehetőség, hogy télállóbb fajtát ültetsz.

Vannak olyan /kisebb termésű/ fajták, amik -24 fokot is kibírnak leírások alapján.

Első, milyen fajta az nem fagyott ki az alföldön?

Kifagyott a fügefa?! Elfagyhatott a föld feletti része, de a gyökérzetének kizárt dolog, hogy baja történt. Tulajdonképpen kiírthatatlan a füge.

A datolyaszilvát már most kiültetném a szabadföldbe, nem hagynám szenvedni egy edényben.

Nálam (Szeged környéke) a Costata, a Vaniglia, a Jiro és a Nikita'gift is károsodás nélkül átvészelte a múlt telet.

# 2

Bocsi, elírtam az 1. hsz-ban, nem datolyaszilva bírta ki a telet az észak-alföldi kertben, hanem egy hibrid, a kolléga által is említett Nikita's Gift. (Ha jól tudom, virgíniai-datolyaszilva hibrid.)

Azért írtam el, mert az a lótuszszilva-magonc előzőleg datolyaszilvával volt oltva, ami az előző enyhe télen lefagyott róla (talán Hana Fuyu volt), és tavaly oltottam át Nikitára. Ennek is csak a hó alatti részei maradtak meg.

A Costaták és Hanák mind elfagytak, kb. 6 db.

De ez egy viszonylag nyílt terület, a csemegeszőlők is mind elfagytak, csak a több éves részek maradtak életben. Ugyanezek a fajták a két ház között (a Hamburgi kivételével) egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben károsodott.

Aham.

Nálam 25-28 datolyaszilva fajtából csak 20 maradt.

Sok lotusz alany is kifagyott, a nagy virgniai szilvák is károsodtak. (a rügyek többsége elfagyott)

Bp.

A fagyzug nem ilyen védett helyet jelent.

Hanem (általában) egy lejtő alján fekvő helyet, ami így mélyebben van a környezeténél, a felső oldalon nyitott, és ezért a hideg levegő ott gyűlik össze.

A hideg úgy tud folyni, mint a víz.

Hideg, szélcsendes éjszakákon a levegőben a hidegebb molekulák mozgási energiája kisebb, mint a melegeké. Kevésbé rezegnek, lökdösődnek, így egy idő után a talaj közelébe süllyednek, a földszinten kialakul egy hideg réteg. Ennek a sűrűsége, így fajlagos tömege nagyobb, és elkezd lefolyni a lejtőn. Mikor a lejtő aljába ér, ahol már nem tud tovább folyni, akkor összegyűlik, mint egy teknőben. A nagyobb tömegű hideg levegőben tovább folyik az alsó réteg hűlése, így több fokkal hidegebb lesz ott, mint a környék magasabb részein. Ez télen, kemény mínuszoknál ugyanúgy megtörténik, mint a késő tavaszi fagyoknál.

Ezt kicsiben a "talajmenti fagyok" reprezentálják.

Igen, a hideg nehezebb.

Ez csak akkor érvényesül, ha nincsen vagy nagyon gyenge a légmozgás.

Ha van egy kis szél, akkor nem tud alulra "lerakódni" a hideg, így szélben nem gyakran lesz -15C foknál hidegebb Mo.-n Annyit meg kibír a füge is.

A fagyzug az átlagostól hidegebb területet jelent, ennél csak jobb lehet. Néhány méter magasságkülönbség is számíthat.

Átlagostól melegebb helyek a lejtős területek felsőbb részei (ahonnan lefolyik a hideg) vagy a beépített városrészek, épületekhez közelebbi területek.