Mi értelme a fa oltásának?

Persze, a gyökér is játszik, de nem feltétlenül erősíteni akarják, hanem némely esetben gyengíteni. Pl. a kordonos almáknál. De úgy általában is, a nemes almafajták többnyire hatalmas fává nőnének, mint a régi korokban, amikor 40 cm-esre is megnőtt a törzs átmérője. Manapság viszont a kisebb, jobban kezelhető fákra van kereslet, így szelektált, gyengébben növő alanyfajtákra oltják.

Az őszibarackok többsége is kiválóan növekszik saját gyökéren.

Az egész oltogatás legfontosabb oka a fajtaazonosság.

A fajtákat hosszú, sok évig tartó válogatás, kísérletezgetés eredményeképpen hozzák létre, és utána csak a legkiválóbbakat szaporítják tovább.

Annyit ugye tudsz genetikából, hogy ivaros szaporodás esetén nem lehet megmondani, melyik ősre üt vissza az utód. (Két keverék kutya kölykeiről nem tudod születésük előtt megmondani, milyenek lesznek. Valószínűleg valamennyire a két szülőre fognak hasonlítani, de lehet, hogy egyikre se, mert a nagyapjuk egy egészen másféle volt.) A gyümölcsnél se lehetne tudni, mennyire értékes vagy értéktelen lenne a magról szaporított utód.

Ezért ivartalanul, oltással szaporítják a fákat. Vagyis, az eredeti fa egy részét növesztik tovább, egy akármilyen alanyra oltva.

Ez az oltvány gyakorlatilag mindenben megegyezik az eredeti, sok másik közül kiválasztott fával, legfeljebb a növekedési erélyét növeli vagy csökkenti az alany, meg egy-két másik tulajdonságát.

A dióddal valami nincs rendben, talán a gyökerét megrágta egy pajor az első évben, vagy megfagyott, vagy valami, és nem tud fejlődni. Vagy esetleg nagy gond van ott a földdel.

Ha egy szem szép diót letettél volna 6 éve a földbe, akkor mostanra már legalább 3 m-es, csukló vastagságú, lombos kis fának kellene lennie.

A dió, meg bármilyen magról kelt gyümölcs esetén szerencsejáték, hogy mit fog produkálni. Az ősei tulajdonságát fogja keverni, és előre nem lehet megmondani, milyen kombináció jön ki a végén. (Ahogy a kutyáknál.)

Lehet nagyon jó minőségű termése is, meg nagyon rossz is. Szép dió azért általában viszonylag szépet is fog teremni, bár erre a legkisebb garancia sincs.

Ha több helyed van, ültess el több diót, 6-8 év után már teremnek pár szemet, és a legjobbat meghagyod, a többit kivágod. (Azt nem tudom, tavasszal ültetve is kikel-e, mert lehet, hogy hideghatásra van szüksége, de legrosszabb esetben is csak pár szem dió lesz a veszteséged.)

Nem az a lényeg, hogy milyen fa, hanem hogy milyen kártevő vagy betegség ellen akarsz védekezni.

A neten utána lehet nézni, ha beírod pl. hogy meggy növényvédelme. Erről önmagában elég sokat lehetne írni...

Mindegy, egy pár tanács.

Először is, kell egy kombinált lemosószer, amit tavasszal, március közepe táján használsz minden növénynél. Ilyen kombinált pl. a Vegesol eReS, egy szerrel minden ellen.

Ez önmagában nem véd meg semmi ellen, de csökkenti a kártevő dolgokat.

(Csonthéjasokra ősszel, lombhullás után is érdemes valami rezet szórni baktériumok ellen.)

Az első "rendes" permetezés ideje itt van lassan, a sárgabarackot (később a meggyet is) virágzásban legalább kétszer kell virágmonília elleni szerrel szórni. (Aki nem szórja, annak valami érthetetlen módon "lefagy" a barackvirág, hiába nem volt 5 foknál hidegebb. Na, ez a virágmonília, ami aztán szépen viszi az ágakat is, főleg meggynél.)

1 permetezés azért a többi csonthéjasnál se árt.

Erre valami felszívódót használj lehetőség szerint, esetleg ha nagyon erős a fertőzés, akkor kontakt szerrel keverve.

A jobb szerek II. kategóriások, de tárgyalj a gazdaboltossal, ad neked valami felszívódót III. kategóriában is.

Ha tafrina szokott lenni nálad, akkor arra is egy héten belül el kell kezdeni a permetezést.

Most nyílás előtt még lehet egy rezes lemosás, utána legalább hetente egy felszívódó tafrinaellenes szer. Durva helyzet esetén ebbe is lehet keverni kontakt szert.

Pl. a körtén nálam már most rengeteg a levéltetű, ezek ellen ezerféle permet van, amiket úgyis váltogatni kell, mert a legtöbb szerre manapság 1, esetleg 2 használat van engedélyezve. A Mospilan egy jó szer, mindenféle rovar ellen jó, és felszívódó. De sok olyan szer is van, ami direkt levéltetvekre hat.

Körte, szilva, alma: ezeknél létezik poloskaszagú darázs, ami fajspecifikus, csak az adott gyümölcsökre megy. Ellenük egy sziromhullás idején szórt Mospilan a megoldás. Ez nem méhveszélyes, és ez fontos, mert amikor használni kell, még van pár virág az említett fákon.

Amikor a cseresznye és a meggy fehérré válik (zöldből), vagyis zsendülni kezd, akkor kell a cseresznyelégy ellen permetezni, egy jól elkapott szórással a nagyját el lehet intézni.

Május közepétől augusztus elejéig folyamatosan támad az almamoly, az almát, körtét, diót teszi kukacossá. Alkalomadtán permetezni kell ellenük.

Gyakorlatilag minden gyümölcsnek van atkája, ha ilyen tapasztalsz, akkor ellenük is lehetőleg felszívódó szert próbálj szerezni, bár nem egyszerű, ha nem tudsz II. kategóriás szerhez jutni.

Körténél figyelni kell a körtelevélbolhára. Ellenük se egyszerű védekezni, mert más szer hat a lárvára, és más a kifejlett állatra. Tehát kombinálni kell legalább két féle szert.

A szőlőt elvileg lehetne hetente permetezni rézzel, én nem viszem túlzásba, évente kb. 3x lefújom Quadris-szal vagy hasonlóval peronoszpóra ellen, meg kétszer Topas-zal lisztharmat ellen, ez nagyjából elég is.

Meg hát van még rengeteg betegsége és kártevője mindennek, a legtöbb ellen elég akkor védekezni, ha meglátod őket.

Ha mondjuk tudsz venni Folicurt, az jó virágmonília és tafrina ellen is, nem kell két különfélét felhasználni.

A Quadris, aminek a hatóanyag több más szerben is megvan, jó egy rakás konyhakerti növény gombabetegségére is.

Az említett Topas mindenféle növény lisztharmata ellen jó.

De hát nem is sorolgatom, mindenkinek mások a kedvencei.