Miért nem jó napsütésben locsolni a virágokat, zöldségeket?

Egyrészt a hirtelen hideg víztő sokkot kapnak, másrészt az apró vízcseppek úgy össze gyűjtik a fényt mint a nagyító lencsék, így is károsítva a szöveteket. Másrész gazdaságtalan, mert a víz nagy része elpárolog.

A legjobb öntözni este naplemente után, vagy hajnalban.

Nem túl tökéletes az a válasz.

A nagyító mindkét oldala domború, a vízcsepp egyik oldala nagyjából sima, vagy alig ívelt, a levél formájától függően.

A nagyítónak valamekkora távolságban kell lenni az adott tárgytól, hogy égessen, a vízcsepp pedig 0 távolságban van a levéltől.

Olvastam már egyetemi kísérletről, amiben utánajártak ennek az urban legendnek, napsütésben öntöztek levelekre. De nem sikerült utána 1 olyan levelet sem találni, ami megégett volna a vízcsepptől.

A hidegsokk az valós dolog, kb. 15 fok különbség az, ahol már felléphet.

Vagyis, ha mondjuk 15 fokos vizet öntözöl 30 foknál melegebb növényre, az nem egészséges.

6-osnak: a nagyító lencsének nem kell mindkét oldalának domborúnak lenni. elég ha középen "vastagabb"

[link]

" ...az apró vízcseppek úgy össze gyűjtik a fényt mint a nagyító lencsék , így is károsítva a szöveteket"

Ebben az állításban nem szerepel az, hogy egy pontra fókuszálná a nap sugarait, és így érne el olyan hőmérséklet emelkedést a vízcsepp elpárolgásáig, a mi fizikálisan égetné meg a levél felszínét.

Arra viszont van utalás, hogy a vízcsepp érintkező felületéhez képest legalább 15 -ször nagyobb nagyobb felületű csonkagömb (ez is egy fajta nagyító lencse ként működik) képes annyi direkt, és indirekt UV sugárzást össze gyűjteni, hogy a levélen káros folyamatokat, köznapi nevén napégést okozzon. A napégést és hazásait sok kezdő kertész ismerheti. Például amikor, a melegágyi palántákat szoktatni kezdik a szabad ég alá. Ha ezt nem megfelelően végzik akkor hetekre vissza vetheti a kis növénykék fejlődését. Sok gazda tapasztalhatta azt is, hogy egy hirtelen jött nyári zápor után is "megtorpannak" a növények a fejlődésben.

Aki nem hiszi járjon utánna! Próbálja ki, hogy az állomány egy részét öntözi napközben, a többit nem. Látszani fog a különbség.

Az optimális öntözés reggel van, a gazdaságos pedig este.

Én konkrétan a nagyító lencsére (lupe) gondoltam a leírást olvasva, aminek mindkét oldala domború.

Ettől függetlenül, olyan optikai gyűjtőlencse nem létezik, aminek a gyújtópontja nulla távolságra van a lencse felületétől. A vízcsepp mint optikai gyűjtőlencse pedig nulla távolságra van a levéltől, ezért nem fogsz találni soha egyetlen levelet sem, amit a vízcsepp által összegyűjtött napsugár égetett meg.

Az meg, hogy 15-ször akkora felületű legyen a vízcsepp, mint a levéllel érintkező felülete, az teljességgel nonszensz, ilyen még Salvador Dalinak sem jutott eszébe. A levelekre placcsanó vízcseppek elég laposak szoktak lenni. A gyakorlatban eső vagy öntözés után még olyan vízcseppet se nagyon lehet találni, aminek 2-szer akkora lenne a szabad felülete, mint a levéllel érintkező felülete.

Hol írtam azt, hogy a levél felületén van a fókuszpont? Rugaszkodj már el egy kicsit a fokusztól! Illetve ide fókuszálj egy kicsit! A természetben előforduló, azaz a növény által "megszokott" fény káros összetevőit akár, csak 25%-kal is növeljük, az már károsítja a szöveteket. Egy vízcsepp ennél többre is képes.

Ne add fel! A szövegértési defektus kezelhető! :-)

A biológiában, optikában, felületi feszültség értelmezésében, a csonka gömbfelületének, a kör területének kiszámításában fennálló hiányosságaidat, innéttől fogva úgy gondolom nem én dolgom pótólni.