Komposztálás kezdőként - hogyan kezdjek neki?
Sziasztok,
kertes házba költöztünk, elkezdtem megművelni a füvet és olvastam, néztem videot a komposztálásról. Talán megértettem (bár elrontottam kissé, mert nem aprítottam szét a faágakat, növényszárakat), viszont nem tiszta számomra, hogy milyen gyakran kell megforgatni, ill. valahol azt olvastam, hogy amint először megforgattam, utána már nem tehetek rá "friss" növényt. Igaz ez?
Hogyan csinálom jelenleg: Nincs komposztládám, csak úgy a földön van a komposzt, nincs letakarva sem semmivel, szóval éri az eső, a Nap? Jelenleg heti egyszer átforgatom, ilyenkor ugye az alul lévő faágak bekeverednek felülre, ez sem gond?
Előre is köszönöm a választ!
Nem leszek szakszerű: nem szoktak ezen annyit filozofálni. Hogy mi kerül bele, azt nem az dönti el, hogy mi a jó bele, hanem hogy mi az, ami útban van. Szóval az elsődleges funkció, hogy valahova elnyomja az ember a felesleges zöldet, aztán ha még jó föld is lesz belőle, az egy plusz dolog. Felénk úgy volt, hogy volt mindenkinek egy nagy gödör hátul, ha már nagyon tele volt, akkor a gödörnek szemétdomb volt a neve, kb. akkora volt mint három franciaágy egymásra rakva.
Aki nagyon foglalkozott vele, az letakarta fóliával, és súlyt tett rá, vasak, téglák, földréteg. Hogy megtartsa a nedvességet + nyomás alatt hamarabb rohadjon az alatta lévő. Persze a fólia hamarabb rohad... Letakarás helyett megteszi, ha van rajta még egy újabb franciaágynyi adag, ugyanaz a hatás. Nem kell vele foglalkozni, ott kell hagyni, az idő teszi meg a hatását. 2-3 év múlva szokták felhasználni (előásni) az alsóbb rétegeket, mint jó termőföldet. Persze aprítással lehet siettetni. (Aki türelmetlen, az a 2 évvel ezelőtti kupacát ássa elő most, és a mostanit majd 2 év múlva.)
Ha az ember utólag rak bele frisset, és megkeveri, akkor max az van, hogy a földdé vált között lesz még kivehető növényszár, nem baj az, csak nehezebb lesz a darabos részt beleásni. Ezért nem szokták forgatni. Az egyre lejjebbi rétegek már más állagúak. Más, amit 2 hónapja dobtál rá, és más amit fél éve.
Viszont a faágakat azt külön szokta mindenki rakni, az egy külön kupac, nem a komposzt. Elkorhad-elrohad amúgy az is, csak nem két hanem nyolc év alatt...
Az elsőt csak annyiban javítanám ki, hogy a fólia nem jó rá, mert berothad a komposzt. Ugyanis a "jó" érés az, ami oxigén jelenlétében folyik. Ami oxigén nélkül folyik (többnyire baktériumos rothadás), az a "rossz" folyamat, a hasznos anyagok lebomlanak, a hasznos egysejtűek elpusztulnak. Hosszú idő alatt így is felhasználható lesz a dolog, de gyengébb minőségben.
A nedvesen tartásra az újabb adag zöld vagy a locsolás a megoldás.
Nem szabad gyakran keverni, mert ez kiszárítja az anyagot, lassítja az érést.
Gyakorlatilag meg lehet tenni, hogy soha nem nyúlsz hozzá, csak évente félrerakod a tetejét, és ahol már jó (földszerű, nem büdös), azt kitermeled, a darabosat meg visszateszed még egy fordulóra. (Én így szoktam.)
Ha túl sokat raksz egyszerre, és betömörödik az alja, akkor kell pár hét múlva megforgatni a tömör éretlen részt, hogy a felső kiszáradt rész fellazítsa az alsó, rothadó anyagot.
Érdemes egy rácsos oldalú keretet szögelni neki, ha van bontott léced vagy deszkád (felületkezelés nem árt). 60-70 cm magasság elég lehet, a megfelelő alapterülettel. Ebbe egy év alatt belefér annyi anyag, ami egyszerre beletéve 3 m magas lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!