Komposztálás kezdőként - hogyan kezdjek neki?

Nem leszek szakszerű: nem szoktak ezen annyit filozofálni. Hogy mi kerül bele, azt nem az dönti el, hogy mi a jó bele, hanem hogy mi az, ami útban van. Szóval az elsődleges funkció, hogy valahova elnyomja az ember a felesleges zöldet, aztán ha még jó föld is lesz belőle, az egy plusz dolog. Felénk úgy volt, hogy volt mindenkinek egy nagy gödör hátul, ha már nagyon tele volt, akkor a gödörnek szemétdomb volt a neve, kb. akkora volt mint három franciaágy egymásra rakva.

Aki nagyon foglalkozott vele, az letakarta fóliával, és súlyt tett rá, vasak, téglák, földréteg. Hogy megtartsa a nedvességet + nyomás alatt hamarabb rohadjon az alatta lévő. Persze a fólia hamarabb rohad... Letakarás helyett megteszi, ha van rajta még egy újabb franciaágynyi adag, ugyanaz a hatás. Nem kell vele foglalkozni, ott kell hagyni, az idő teszi meg a hatását. 2-3 év múlva szokták felhasználni (előásni) az alsóbb rétegeket, mint jó termőföldet. Persze aprítással lehet siettetni. (Aki türelmetlen, az a 2 évvel ezelőtti kupacát ássa elő most, és a mostanit majd 2 év múlva.)

Ha az ember utólag rak bele frisset, és megkeveri, akkor max az van, hogy a földdé vált között lesz még kivehető növényszár, nem baj az, csak nehezebb lesz a darabos részt beleásni. Ezért nem szokták forgatni. Az egyre lejjebbi rétegek már más állagúak. Más, amit 2 hónapja dobtál rá, és más amit fél éve.

Viszont a faágakat azt külön szokta mindenki rakni, az egy külön kupac, nem a komposzt. Elkorhad-elrohad amúgy az is, csak nem két hanem nyolc év alatt...

Az elsőt csak annyiban javítanám ki, hogy a fólia nem jó rá, mert berothad a komposzt. Ugyanis a "jó" érés az, ami oxigén jelenlétében folyik. Ami oxigén nélkül folyik (többnyire baktériumos rothadás), az a "rossz" folyamat, a hasznos anyagok lebomlanak, a hasznos egysejtűek elpusztulnak. Hosszú idő alatt így is felhasználható lesz a dolog, de gyengébb minőségben.

A nedvesen tartásra az újabb adag zöld vagy a locsolás a megoldás.

Nem szabad gyakran keverni, mert ez kiszárítja az anyagot, lassítja az érést.

Gyakorlatilag meg lehet tenni, hogy soha nem nyúlsz hozzá, csak évente félrerakod a tetejét, és ahol már jó (földszerű, nem büdös), azt kitermeled, a darabosat meg visszateszed még egy fordulóra. (Én így szoktam.)

Ha túl sokat raksz egyszerre, és betömörödik az alja, akkor kell pár hét múlva megforgatni a tömör éretlen részt, hogy a felső kiszáradt rész fellazítsa az alsó, rothadó anyagot.

Érdemes egy rácsos oldalú keretet szögelni neki, ha van bontott léced vagy deszkád (felületkezelés nem árt). 60-70 cm magasság elég lehet, a megfelelő alapterülettel. Ebbe egy év alatt belefér annyi anyag, ami egyszerre beletéve 3 m magas lenne.