Szomszédom állatokat tart és ettől bűzlik a kertem és a házam is. Hogyan lehet megszüntetni ezt az állapotot anélkül, h fölgyújtanám az ólakat vagy elásnám a szomszédot?

2 lehetőséged van, nem több:

1.) Megvárod, míg a szomszéd (természetes módon!) elhalálozik.

2.) Elköltözöl.

Ez nekem kissé fura. Az ÁNTSZ persze nem hiszem, hogy csak úgy kimenne ellenőrizni, de ha a jegyzőnél kérsz birtokvédelmet, akkor neki intézkednie kell.

Igen, tudom, hogy már nem korlátozhatják az állattartást, de az állattartónak kötelessége úgy tartani az állatokat, hogy az másokat ne zavarjon, és ha nem ezt teszi, akkor megtilthatják neki.

Ha a jegyző nem intézkedik, akkor fordulj a megyei kormányhivatalhoz, őket már nem tudja megvenni a szomszédod, mert lehet a polgármesterrel puszipajtások, de a megyénél már nehezebb elsunnyogni a dolgokat!

Egy dolog van amit előirnak,a zárt trágya tárolást.

De bilit nem kell az állatok segge alá tenni .A trágyázás sincs előirva óránként.Gondolom az állatok által előállított terméket te is szereted . Gondolj arra ,milyen bűdös az hely ahonnan ez elindúl az asztalodra ,és milyen jó étvággyal eszed .Költözz el,neked sem muszály itt laknod .

A jegyződ hazudik, mert lusta dolgozni!

2012. október 1. után megváltoztak az állattartás szabályai: a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) módosítása értelmében ugyanis a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket - például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma - hatályon kívül kell helyezni. Így tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett sertés, szarvasmarha vagy ló tartását sem.

Az élelmiszerláncról és

hatósági felügyeletéről

szóló 2008. évi XLVI.

törvény (Éltv.)

letöltése >>>

A tárca ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást; az állatok tartása ugyanis "nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet".

A jövőben ugyanúgy be kell tartani az állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig. Arra is felhívták a figyelmet, hogy szabályozás változása nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatokra - köztük kutyákra, macskákra.

Az intézkedés célja az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlyának helyreállítása, a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztése, a mezőgazdasági munka szerepének erősítése, a háztáji állattartás növelése.

A Lovasok.hu megpróbált utánajárni annak, hogy a fentiek tükrében vajon milyen szabályozás vonatkozik kis hazánkban a lótartásra. Előfordulhat majd ezután, hogy akár egy belvárosi kertben lovat pillantsunk meg?

A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a lótartást jelenleg az alábbi törvények és rendeletek szabályozzák (A VM tájékoztatása teljes terjedelemben cikkünk alatt olvasható):

Az állattartásra vonatkozó szabályozás alapja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) alapvető rendelkezései között, a 6. §-ban találhatók. Állatot tartani csak az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. A 2012. október 1-jén hatályba lépett új 6. § bekezdés értelmében önkormányzati rendelet sem a tartás körülményeire, sem egyedszámra vonatkozóan nem korlátozhatja mezőgazdasági haszonállatok tartását.

Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 1. § (4) bekezdése szerint az állatok tartása az emberek, az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja.

Az állatbetegségek bejelentésének rendjéről a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

A vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet

Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az állatvédelmi törvény egyes eseteiben állatvédelmi hatóságként mely hatóság jár el.

A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet

A trágyatárolásra vonatkozó szabályok a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben találhatók

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) meghatározza, hogy egy település adott igazgatási területének jellegétől függően mezőgazdasági építmény elhelyezésére van-e lehetőség, illetve az adott lakóterület mekkora százalékát lehet beépíteni.

A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet melléklete pontosan meghatározza, hogy az egyes mezőgazdasági haszonállatok egyedeinek mekkora területre van szüksége

Mezőgazdasági haszonállatok tartásához a szomszédok hozzájárulása nem szükséges. Azonban a békés együttélés érdekében figyelembe kell venni a szomszédok jogait is. A kérdéskört a Polgári Törvénykönyv a tulajdonjog tartalmán belül szabályozza.

"Senki nem várja el a biliztetést! Kissé kisarkítódot a téma. Nem azért lettem kertesházas h költözzek egy büdös szomszéd miatt. Aki szerint ez a megoldás: az téved! "

Ha te tudod a jó megoldást, akkor miért itt kérsz segítséget? Nekem elhiheted, szagfogó növény, meg öt méteres betonfal sem fogja megoldani a problémát... falun laktam 17 éves koromig.. ja, és attól nem vagyok paraszt, de ha leparasztozol, bóknak veszem. Nem szégyellem honnan jöttem. (korábbi válaszoló).