Melyik a legigénytelenebb gyümölcs (fa) ami Magyarországon is termeszthető?

amit, a vidéki utcákon még jelenleg is megtalálsz a házak előtt: meggy, szilva, fehér-eper, esetleg cseresznye, kajszibarack...

dió, csak a magas talajvizes területeken, vagy a vízpartokon javasolt! (nagyon nagy a vízigénye)

szelídgesztenye pedig csak az ország nyugati határán, (zala, vas megye) termeszthető gazdaságosan.

(a földrajzi termőterületet és a termőtalaj anyagát-szerkezetét is kellene ahhoz ismerni, hogy konkrét fajtát ajánlhassunk!)

"meggy nagyon hajlamos a tűzelhalásra manapság"

talán a moníliára, a gombás fertőzések közül...

A tűzelhalás leggyakoribb áldozatai:

A tűzelhalás megfertőzi a rózsafélék családjába tartozó számos növényt. Különösen veszélyes az almára, körtére, galagonyára, birsre, fanyarkára és tűztövisre.

[link]

[link]

Van egy fügebokrunk, semmit se kell vele csinálni, csak szedni. De az Mo.-n csak védett déli zugokban (ház védi északról, és napsütötte, déli lejtő, hogy a hideg lefolyjon) él meg, ott is időnként kifagy (és vastagabb ágakból vagy tőből kihajt)

A szelídgeszetenye jó volt, de a "kéregrák" nevű fertőzés miatt folyton elpusztul. Dió is gondozásmentes, de valóban vízigényes. Cseresznyéből a legkorábbi májusi még jó (csak apró és hamar leérik), a többi permetezés nélkül kukacos lesz. A lédúsabb meggyek nem, belefullad a kukac, vagy mi :) Nem igazán fa, bár támrendszerrel fa méretűvé növelhető a szőlő. Vannak mindenre rezisztens ősi direkttermő fajták, amik tényleg minimális törődést (alakító metszés) igénylenek csak. (A diófáról húztam le egyet, azóta külön lugason van, nem győzzük enni) Bornak nem jó, mert a magas pektintartalma miatt több metil lesz benne, de enni veszélytelen, sőt egészséges. Ribizlink is van sövénynek (piros, fekete), az is gondozásmentesen terem. Körtéből is van egy csomó fánk, amivel nincs gond - az meg a túl meszes talajt nem bírja - kavicsos lesz. Almából minél régebbi egy fajta,annál inkább bio. De azért többnyire permetezés nélkül is terem mindegyik, csak keveset, mert a fele lehullik (kukac, monília, liszthamat). Volt egy nyári fontos (itt a súly mértékegység a font) nevű almánk, annak soha semmi baja nem volt, és hatalmas almákat termett, de igen savanyúakat, úgyhogy csak rétesbe volt jó.

Szilvából a régebbi "útszéli" magról kelt félvad példányok között lehet találni termő példányokat, de időnként sok a kukacos. A nemesített fajtáknak meg még mindenféle levélbetegségeik is vannak.

Ami ellenjavallt: nemesített mai almák, kajszi (tűzelhalás), barack (metszeni, permetezni kell)

>Mit takar az, hogy direkt termő?

-Szőlőnél azt, hogy nem kell oltani, bujtással vagy dugványozással szaporítható. (filoxéra-rezisztens)

[link]

Elmúltak már azok az idők (hála az EU-nak, világkereskedelemnek), amikor még nem kellett permetezni a gyümölcsöket.

Most már minden fának van olyan betegsége vagy kártevője, ami elviheti az összes termést az utolsó szemig, vagy akár a fát is.

Almaféléknek ugye tűzelhalás, almamoly, némelyiknél lisztharmat. Meggy, cseresznye: cseresznyelégy. Meggy, kajszi: monília. Körte, alma, szilva: poloskaszagú darázs.

Dió: valamilyen baktérium (megfeketedik a kopács), a maradékba belemegy az almamoly. (Vízben állást nem bírja egyébként, elhal a gyökér.) Az összes gyümölcs: keleti gyümölcsmoly, meg egyéb molyok.

Hogy csak párat említsek.

Ha biztos vagy a tűzelhalásban, akkor a fertőzött rész alatt legalább 30-40 centivel vágj, különben tovább halad a betegség. Az ollót, fűrészt fertőtlenítsd minden vágás után, mert ha egy beteg részt is vágsz, utána már te terjeszted a baktériumot.