Amikor ki be mászkáltok a lakás és a kert között mindig lehúzzátok a cipőt/papucsot?

"szerintem alapvető, hogy van kerti papucs és benti papucs."

Náluk csak egy papucs van, de anyám mindig veszekszik, hogy már ideje lenne kerti papucsot is rendszeresíteni, mert régen az ő gyerekkorában is úgy volt szokás. :-)

Egyébként meg mi ezzel a papuccsal a háznak csak a folyosó és konyha részében (+kert) járkálunk (a kutya is eddig jöhet be cipő nélkül), bentebb a szőnyeges szobákba már kizárólag papucs nélkül megyünk, viszonylag tiszta lábbal.

Igazából az rossz, hogy a wc a fürdőszobában van, és az már szőnyegesnek számít nálunk, ezért van balhé ha egyik másikunk bemegy koszos lábbal. :-) (Kéne egy kinti budi...)

Ha meg annyira kerti munkát végzünk, hogy tiszta sarak leszünk, akkor arra öreg otthoni cipőt használunk. És ilyenkor agyrém bemenni a fürdőszobába... :)

Álszenteskedés?!

Majd megtudnád, ha napi min. 50-szer mennél ki a kertbe (kertészkedek, eladásra) meg a tyúkudvarba (mert azok is vannak).

A teraszon, ahol papucsot cserélek vastagon áll a homok egy nap leforgása alatt.

Akinek le van betonozva a kert fele, a másik fele meg begyepesítve, annak talán ez álszenteskedésnek tűnhet.

Ezeket akik ezt álszenteskedésnek ítélik, azok korlátolt városi népek.

Ne itélkezz addig, amíg nem ismersz...

Itt kérdésekre kell válaszolni!

Dehát, te ítélkeztél először (álszenteskedés)..

Szerintem nincs azzal baj, ha valaki szeret tiszta lábbal és cipővel belépni a szintén tiszta otthonába.

Mint írtam, mi is ki be járkálunk (főleg mezítláb, esetleg papucsban, ilyen jó időben) a teraszra, illetve a gyepre... Mert a fű friss és tiszta, ugyan úgy, mint a terasz.

Tehát szerintem ugyan arra gondoltam, mint te... Mikor saras a cipő, mert veteményesben kell munkálkodni, akkor természetesen azzal nem megyünk a házba. Persze akkor sem kapok agybajt, ha két kisgyermekem saras lábbal betrappol a házba... Tehát, nincs nálunk sem ez a kemény szigor.. :) Ezt nem nevezném álszenteskedésnek...