Milyen állatot, baromfit lehetne alkalmazni fűnyíró gyanánt?

Igen, egy kb. méterszer méteres faláda, aminek a fala is majdnem csípőig ér.

Kiugrani nem tudnak a nyuszik, de kiássák magukat, úgyhogy oda kell rájuk figyelni.

Minden állat rongálja a füvet, tapossa, kapirgálja, vagy kiássa. Nem igazán alkalmasak fűnyírónak.

A tyúkok se tesznek benne több kárt, mint mások, csak kapirgálnak, mondhatni szellőztetik a gyepet.

A lekaszált fű remekül használható talajtakaróként, pl. ha a gyümölcsfák környékén nem akarsz sűrűn kaszálni, kapálni, de nem szeretnél tö.kig érő csalánban almát meg diót keresni. Kiteríted a talajra a szénát, és nem fog kikelni a gaz.

Komposztba úgy érdemes beletenni, ha apróbb, tehát ami a fűnyíróból kijön, amikor már méter hosszú gazt, füvet meg csalánt kaszálsz, azt még aprítani kell. Egy nagy halomba dobálod, és a melegben megrohad magának. Egy kis deszkamaradékból (mi egy régi szekrényből) is csinálhaszt komposztálót. Időnként forgatni kell, és kb. a két éves komposzt már használható trágyázásra. Beforgatjátok ősszel ásóval, vagy beszántjátok.

A csalánt ha kitéped, vagy lekaszáljátok, remekül használható "trágyázásra", ha belerakod a vizeshordóba. Mire büdös, mint a kolera, akkor lesz jó.

Mindenre öntheted, a levéltetvek és a krumplibogarak utálják.

Ezzel locsoltam tavaly, ismerős azt mondta, nem hiszi el, de egy nap alatt is nőtt tőle a paradicsom.

Rózsára, mindenre lehet önteni.

A vadvirágos rét jelleghez elengedhetetlen még, ha időnként kigazolod. Hülyén hangzik, de muszáj. Különben ellepi a csalán, bogáncs, lucerna, az ellenálló, gyorsan szaporodó gyomnövények, amik elnyomnak minden mást. Ezt nem árt egyszer jó alaposan, akár több napot is rászánva, és aztán kb. két havonta átbogarászni, hogy kikapkodd, ami nem kell.

Bizony, rengeteget kell dolgozni, hogy a hatás természetes legyen. :)

Azért arra tényleg oda kell figyelni, hogy az állatkáknak a füvön kívül is kell adni ételt.

Na meg, ha már van az embernek egy szép füves területe, akkor szívesen kifekszik egy pár órára egy plédre, olvasgat, pihen. Ha körbe van kakálva a kert, akkor ezt nem olyan szívesen teszi meg.

14:31-es írta eddig szerintem a legjobbat. Annyit tennék hozzá, hogy én egy birkás gazda mellett lakom. A birka sivatagot csinál a területből egy idő után. Ez azért van, mert a folytonos legeltetéssel elhordja a szerves anyagot a területről, és csak egyoldalúan trágyáz. Egy idő után birkauntság lép fel. Ezen felül letapossa a talajt, és a tömörödöttség semminek nem tesz jót. A vadvirágos rét természetes állapotában egy nagyon vegyes kultúra, ami sovány talajt kíván, és maximum 2 alkalommal kaszálják évente. Lehet kapni olyan vetőmag keveréket, ami ilyen fajokat tartalmaz, közülük sok gyógynövény. De ez nem legeltethető, mert kipusztul. És akkor még a vízellátásra is figyelni kell. A kecske mindent le fog rágni, cserjéket, fákat is, a tyúkok meg kikaparják. Tyúkot oda érdemes tenni, ahol mindent ki akar pusztítani az ember a csupasz földig. Sajnos állatokkal nem lesz természetközeli. Sok helyen a legeltetés miatt sivatagosodott el a föld. Egyszer olvastam egy könyvben, hogyan kell vadvirágos rétet fenntartani, de nem emlékszem mindenre. A lényege az volt, hogy először le kell a talajt soványítani, aztán nyírni, hogy a nemkívánatos évelő gyomok jó része kikopjon. Utána felszaggatni kicsit, bevetni magkeverékkel, és évente maximum 2x kaszával levágni. Azt is tudni kell, mikor lehet. Ill. odafigyelni az öntözésre is. Az ilyen széna amúgy gyógyhatású lesz az állatoknak, mert gyógynövények vannak benne. Persze gyomirtózni, meg műtrágyázni szigorúan tilos.

Olyat is kipróbálhatsz, bár nem tudom milyen környéken laksz, hogy csak annyit teszel, hetente magasra állított fűnyíróval lenyírod, ill. ha szárazság van, egyszer nagy mennyiségű vízzel öntözöd. Ezzel egy viszonylag természetes vegyes gyepkultúrát kapsz, gyermekláncfű, pásztortáska, herefélék, stb. százszorszépet lehet vetni bele. Szerintem ez nagyon szép, vegyes virágos, üde zöld, és jó stressztűrő, nem olyan nyápic, mint a telepített fű.

Saját tapasztalatomat mondanám el.

Egy 1500 m2 -es területet gyepesítettem be a ház körül.

Nagyon hamar be kellett látnom, hogy nincs arra időm, hogy kiszedegessem a pázsitból a gyomnövényeket, ezért csak nyírtam a gyepet. Eleinte használtam a gyűjtőt, és hordtam a komposztba a nyesedéket. Később csak a ház körül gyűjtöttem a nyesedéket, a fák között meg hagytam, hogy ráfújja a gyepre (nem árthat az annak felkiáltással).

Azt tapasztaltam, hogy nem hogy nem ártott, hanem még szebb, kövérebb lett a gyep. Az idő múlásával az irritáló, szúrós gyomok eltűntek, viszont különböző kis virágos növénykék jelentek meg. Ezeket eleinte kerülgettem a fűnyíróval, aztán kicsit magasabbra állítottam a vágófejet, és nem lett semmi bajuk. Feleségem szerzett pár tő ibolyát, hóvirágot, azóta ezek is a megfelelő időben kibújnak, sőt el is szaporodtak.

Amikor cserélnem kellett a fűnyírót egy mulcsolós típust vettem. Ez olyan apróra vágja a nyesedéket, hogy nem zavaró a látványa. Még nem "vadvirágos rét" az udvar, de haladunk feléje. Egy kis gyepszegéllyel körülvett részre fűszernövényeket ültettünk menta, zsálya, kakukkfű és a szentjánosbogarak valamelyiket nagyon kedvelhetik, mert minden évben ellepik a környékét.