Tavasszal fóliában vagy fóliaalagút alatt lehet jobban krumplit termeszteni az előző évben elültetett vagy nagyon az év elején elrakott krumplikból?

A gumó olyan -2 fok körül bír. A földben az marad meg, ami az adott évben aktuális legmélyebb fagyhatár alatt telel. Szabadban néha előfordul fél méterre átfagyott föld is, abban az évben nem hajt ki tavalyi krumpli. (Kb. 15 éve egy ismerősnél télen volt csőtörés, kompresszorral kellett felverni a földet, mert 80 cm mélyen át volt fagyva, védett helyen, két épület közt.)

Pár héttel előbb lesz így krumplid, ennyit érsz el vele. Fóliaalagút se nagyon éri meg kicsiben, fóliasátor meg főleg. Mivel a tavalyi, normál szabadföldi krumplit el lehet addig tárolni általában, ameddig a következő szabadföldi krumpli szedhető lesz. A termelők is csak azért csinálják, mert az újkrumplit szeretik egyesek, és drágábban el lehet adni. Vagy egyáltalán, el lehet adni. Mivel még a tömegtermés előtt eladható, mikor még a kiskertekben nincs.

Az alagútban hajnalban 0,5-1 fokkal, sátorban pedig 1-2 fokkal van melegebb, mint a szabadban. Tehát emiatt nem lehet nagyon korán nekifogni, mert ha kint van egy kis fagy, akkor bent is lefagy a krumpli szára. Csak egy egész kis védelmi hatása van a fóliának.

A haszna mindkettőnek az, hogy ha már nem várható fagy, akkor a nappali hőmérsékletet nagyon megemeli, és a fejlődés erősen felgyorsul, és ezért lesz előbb szedhető. Meg nyilván egészen rövid tenyészidejű fajtákat használnak erre a célra, amik esetleg nem is annyira jó minőséget adnak. Felénk valamikor március első hetében szokták ültetni alagút alá, de ez is évfüggő, az időjárástól függ.