Konkordi szőlőt ki mire hasznalja?

Szőlőlekvárt!

24 perctől: [link]

Felismered, hogy Concord? Vagy csak képeket kerestél kék szőlőkről a neten? Mert akkor, jópár hasonló fajta létezik. Szerintem az Othello a legelterjedtebb, Concord szőlőt még soha nem láttam, pedig borvidéken élek 4 évtizede.

Az Othello pl. eladható csemegeszőlőnek. Én helyben árulom, egy ismerősöm pedig felvásárolja, és állítása szerint még soha nem tudott annyit vinni a nagybanira, hogy vissza kelljen hoznia belőle, korlátlan a kereslet.

A szőlőket át lehet oltani, ha akarsz ilyesmivel foglalkozni. Tavasszal úgy visszametszed, hogy csak a legalsó vesszőn maradjon 2 rügy. Akkor nagy valószínűséggel a töve környékéről is kihajt. Amikor fél méter körüli ez a lenti zöld hajtás, akkor oltod át nemes vesszővel, amit februárban szedtél, és a hűtőben tároltál. Nekem is van vagy 6-8 fajta átoltott szőlőm. Ha érdekel, kérdezz rá itt tél végén, és részletezem.

Ha oltványt veszel, az rendes alanyra van oltva, ami nem igényesebb semmivel, mint a direkttermők. Lehet, hogy elrontottál valamit az ültetésnél. Pl. fák közelébe ültetted, nem iszapoltad be rendesen, nem ültetted elég mélyre, nem vágtad vissza a nemest 2 rügyre, stb.

Mindegy, leírom most az átoltást.

Amit át akarsz oltani, azt februárban visszametszed úgy, hogy a legalsó vesszőjét 2 rügyre vágod, és fölötte elvágod a vastag szárat. Így egy erős tőkének lentről is hajtania kell, majdnem biztosan. (Van, aki eleve a földtől 20 cm magasan elvágja az egészet, és nem hagy vesszőt.)

Ugyanígy februárban (inkább az első felében) vágsz nemes vesszőket. (Mielőbb keresel ismerőst, akinek van több jó fajtája, most meg is lehet kóstolni.)

Megvizsgálod a rügyeket úgy, hogy a vessző hegyétől indulva kettévágod a rügyeket. Ami nedves és zöld, az él. Ha találtál jót, akkor az alatta lévők már valószínűleg élők, azokat már nem kell vizsgálni. A jónak minősített vesszőket feldarabolod ilyen 20-25 cm-es darabokra, összekötöd az egyféléket, feliratozod, aztán kissé megnedvesítve nejlonzacskóba teszed, és berakod a hűtő zöldséges rekeszébe. (Ne tocsogjon a vízben, csak nagyon kevéssé legyen nedves. Ha a vesszőköteg egyik felét vízbe mártod egy pillanatra, és lerázod, ez elég nedvesítés lesz, a nejlonban pára keletkezik.) Közepestől vékonyig mindenféle vastagságút tegyél el, ki tudja, milyenre lesz szükséged. Hosszú ízközűeket próbálj, azokkal könnyebb dolgozni. A kacsokat tőből vágd le.

Az oltás ideje kb. akkor jön el, amikor az új zöld hajtások fél méter körüliek lesznek. A felső hajtásokat lehet próbálgatni, hogy felismerd, mikor és hol lehet oltani. Az a jó hely, ahol a vesszőt keresztben elvágva egy éles késsel, a vessző sercen, de a felette lévő íz még nem sercen, hanem puhán vágható. (Vagy esetleg eggyel lentebb.)

A túl öreg rész nehezebben forrad, a túl gyenge meg elfonnyad. Törekedj a minél lentebbi oltásra, mert ha lent van, akkor a hó megvédi a kemény teleken az elfagyástól.

Szóval, ahol oltani akarod, ott a két rügy közt hosszú ízköz esetén félúton, vagy rövid ízköz esetén a 2/3-ánál az alanyvesszőt elvágod.

Aztán keresel egy pont olyan vastagságú nemest. (Arra figyelj, hogy a vesszők nem kör keresztmetszetűek, hanem oválisak, ezen meg lehet bukni.) Az egyik rügy alatt vagy 6 centivel elvágod. (Vagy ahogy adja a vessző.) Nagyon éles késsel V alakú ékre vágod. Az ék hossza a vessző vastagságától függően kb. 2,5-4 cm közti, a hosszabb jobb. Az ék úgy helyezkedjen el, hogy a rügy két oldalán legyenek a vágások, tehát a rügy oldalán álljon a V alja.

Nagyon fontos, hogy jó kés és jó szem kell a vágáshoz. Azt szokták írni, hogy egy vágással kell megvágni, de aki ezt állítja, hogy neki sikerül, az vagy hazudik, vagy rossz a szeme, és azt hiszi, hogy jó lesz. Mindegy, hogyan csinálod, egy vágással vagy farigcsálva, de a végeredmény az legyen, hogy a V két lapja teljesen párhuzamos legyen, ne legyen lépcsős vagy hullámos, és oldalról fél szemmel a síkokba belenézve, ne legyen megcsavarodva. (A zöld alany sokat kibír, tehát a rossz vágásból is lehet jó oltás, de törekedni kell a jobb kiindulási helyzetre.) A vágást már próbálgathatod előtte, hogy élesben már biztosra menj. A csap tetejét a rügy felett 3-4 cm-re vágd el.

Ha kész az oltócsap, akkor az alanyvesszőt egy függőleges vágással hosszában behasítod a rajta lévő rügy vonalában, kicsivel hosszabban, mint az oltócsap V-je. Betolod az oltócsapot, hogy a rajta lévő rügy pont ellenkezőleg álljon, mint az alanyvesszőn.

Most oltószalaggal kellene betekerni az oltást. De ilyened biztos nincs... Van, aki simán csak nyúlós kínai szigetelőszalagot tesz rá. Én előbb műanyag kötözővel végigkötöm (kb. 10 kör), aztán szigszalaggal alulról kezdve betekerem légmentesen, a rügy alatt befejezve. Ennek az a hátránya, hogy a műanyag spárga bevág idővel, tehát ki kell bontani, mielőtt nagyon bevágna. (Kb. mikor a nemes új hajtása már 20 cm körüli.) Viszont előnye, hogy biztosan jól fekszik egymásnak a két rész. Mivel van Fagélem, az oltócsap felső vágását, valamint a rüggyel ellentétes oldalán a kacs helyét bekenem, mert ott jobban párologtat.

Ezt egy tőkén 2-3 hajtáson is érdemes megcsinálni, minél lentebb. Amit nem oltottál, az a hajtást tőből kitöröd. Utána legalább 10 naponta, de inkább gyakrabban nézd át, és a nemes hajtásán kívül minden létező hajtást törj ki tőből, mert ha megmaradnak, akkor a nemest a tőke elrúgja.

Ha nem sikerül egy oltás se, akkor az alanyokat vágd vissza 2 rügyre, és gyorsan újra fognak hajtani, és lehet ismét próbálkozni. Nekem van olyan szőlőm, amit augusztus végén oltottam át, mert az első oltásokat a hangyák kiették, a második oltás nem sikerült a hőség miatt, és a nyár végi lett a nyerő.

Amúgy a gugliba beírhatod, hogy "szőlő zöldbe fás oltása". Többféle módszert fogsz látni. Csak nem mindent mondanak el részletesen, azért írtam le.