Mikor, milyen anyaggal és hogyan teszitek tápanyagdússá a talajt a veteményesben? Az érett komposztot ősszel terveztük kiszórni és beleásni a talajba. Ez jó terv így?

Sok kérdés, nagy a témakör. Kevés az info.

Egyik fontos info: milyen komposztotok van?

A milyen vastagság nálam mindig a meglévő komposzt mennyiségén múlik illetve a talaj minőségén. Homoktalajba annyit teszel amennyit akarsz. Nekem még sose volt annyi komposztom amennyi kertem.

A talajba juttatás minél közelebb legyen a kihordáshoz. Nem csak a kiégés a probléma, hanem a bemosódás is. Ha esős lesz az idő, akkor a komposztodból kimennek a hatóanyagok, előfordulhat, hogy ásni sem fogsz tudni egy ideig.

Milyen másodvetés előtt akarsz komposztot kirakni? Lehet akkor is, de érdemesebb a beforgatás előtt csinálni, hogy minél mélyebbre kerüljön a talajba.

2 m3 nagyon nem sok. Ha 20 cm vastagon osztod szét, akkor 10 nm-re elég.

A talajszerű komposzt kialakulásának időtartama 2-3 év.

Leírom akkor nálam hogy működik.

Ahova lehet oda zöld trágyát vetek pl krumpli hagyma uborka stb helyét eső után felrotálom aztan bevetem mustárral vagy repcével.

Aztán hagyom magasra megnőlni és vagy beásom a földbe késő ősszel vagy úgy hagyom. Ha nem ásom fel is laza marad tavaszra a föld. Elég ismét csak rotálni.

Azokar a részeket amiket mindenképpen ásózok: nem kell késő őszig varni az ásással, volt hogy már szeptemberben elkezdtem. Nem kell megvárnod a novembert csináld amikor időd van. Sokkal roszabb lesz a sáros földet ásni mint most a szárazabbat.

A trágyát ugy szórom, hogy felások egy sort hosszan aztán a keletkező hosszú gödröcskébe szórok végig komposztot vagy trágyát majd ujabb sort ások és ismét trágyázom.

De úgy is lehet, hogy az asás előtt szórod szét csak aztán ragad a cipődre az asóra, valahová jut valahová nem.

M2-enként olyan 30 liter elég. Ha nincs annyi, akkor még 20 l is ér valamit.

Szétterítve romlik a komposzt minősége. Tápanyag csak minimális van benne, viszont a baktériumflóra a növények számára felvehetővé alakítja a komposztban, valamint a talajban lévő növényi maradványokat. Szétterítve és kiszáradva ezek a mikroorganizmusok elpusztulnak. A komposztban lévő nitrogén egy része elpárolog, ha kiszárad az az anyag, amiben van.

Ha van rotációs kapád (vagy a szomszédtól tudsz kölcsönkérni), akkor először fellazítod vele a földet, szétteríted a komposztot (esetleg egy napot vársz, ha ragad), utána beforgatod. Aztán ásod, amikor akarod. (Hagyd minél hantosabbra, hogy a fagy meg tudja dolgozni.) Tavaszra jó anyag lesz.

Ha rendes kerted van, akkor ez a szűk 1 m3 nem sokra elég. Kb. annyi tápanyag van benne, mint egy pohár műtrágyában. (A túlnyomó része víz és szénvegyület, ami előbb humusszá válik, utána meg CO2-ként elpárolog a levegőbe.) Vagyis, kelleni fog még istállótrágya, vagy műtrágya.

Műtrágyából érdemes keresni komplexet, amiben mikroelemek is vannak. (Vagy külön NPK-t és mikroelemet.) Ha csak egyoldalúan trágyázod, akkor lehet éppen szerencséd is, viszont lehet, hogy egy relatív tápanyaghiány lép fel, azaz egyes túl nagy mennyiségben lévő anyagok miatt más anyagokat a növények nem tudnak hasznosítani. (Ezt hívják antagonizmusnak.) A legtöbb műtrágya azonnal oldódó, tehát elég tavasszal kiszórni. Én úgy szoktam, hogy átrotázom a szántást jó mélyen keresztben, hogy sima legyen a felszínt nagyjából, kiszórom a műtrágyát, és még hosszában is végigrotázom, simításképpen, és az már beviszi a műtrágyát is.

Én mélymulcsozok. Ez azt jelenti, hogy ősszel, pontosabban januárban szereztem annyi falevelet, amennyit tudtam és azt leraktam a kert kb felébe, mert annyira volt elég. Hagytam tavaszig, akkor elkezdtem belerakni az aprómagvakat, amiből nem lett semmi. Ezt nem érdemes megpróbálni, legalábbis első évben nem, ez az első évem volt.

Aztán később palántáztam, aminek kétharmadát kiették a meztelen csigák, de később meglett a megoldás, ez ma már nem annyira nagy probléma. A megmaradó palánták viszont baromi erősek lettek, lett valamennyi krumplim, azt sima bolti étkezésiből vetettem, a paradicsom és a karalábé szép lett, a többi a csigák miatt kuka. Nagyon fontos, hogy mélymulcsnál is kell valami trágya, azt én pelletált szerves trágyával oldottam meg. Az működik.

Ami előny: nem kell ásni, ha jól csinálod, akkor gyomirtani sem. Nem használtam egyetlen vegyszeres kezelést sem (ezt lehet érdemes lett volna). Most annyi feladatom van, hogy szerezzek annyi falevelet, amennyi a teljes kertre kell és korán tavasszal kezdjem el a csigák számának csökkentését, illetve a levélterítéssel együtt a szerves trágyát el kell helyezni, de aztán a szezonban más trágyázást nem kell csinálni. Ez a technológia 20 éves távlatban értelmezhető. Minden évben kb 1 cm-el nő a levél miatt a termőréteg vastagsága. 20 év alatt lesz 20 cm. A talajlakó állatok baromira értékelik a levéltömeget. Rengeteg giliszta vakon és egyéb állat mocorog a földben. A veszteségekkel főleg kezdetben számolni kell.

Mi is mélymulcsolunk, ez volt a második évünk. Ősszel szalmával takarunk, kb. egy nagy bála megy el rá (mezőgazdász cimbora gurít nekünk mindig egyet-egyet), idén nem tudom még mi lesz, mert szeretnénk alakítani egy kicsit a kert elrendezésén és már komposztunk is akad bőségesen.

Most ez sokak számára idegenül fog hangozni, de első évben még nem volt trágyánk, így a szalma terítést saját vizeletes vízzel locsoltuk be. Tavaly ősszel már a szomszédtól szereztünk tyúk trágyát, az idei évre már lovastól fogunk tudni 24 órás almot szerezni, ezzel keverjük be a szalmát, az összeesettre pedig valószínű ráterítjük a már kiszórni szükséges komposztot most jobb híján és azzal forgatjuk valamelyest össze a talaj megbolygatása nélkül.

Én egyébként nagyon elégedett vagyok a kis kertünkkel, minket ellát és alig foglalkozunk vele. Az tény, hogy a csigák sajnos nálunk is aktívan jelen vannak, így a salátánknak pl. nyoma sem maradt, ahogy semmilyen más palántánknak sem, amit még viszonylag pici növényként ültettünk ki. Ellenben elképesztően sok paradicsomunk, paprikánk, padlizsánunk, tökünk, uborkánk, stb. van/volt, így feledhető élmény, hogy salátánk nem lett idén.

Ha kihelyezed a komposztot, forgasd is be egyből.

Nagyon tetszik a mélymulcsos módszer, csak az merül fel, hogy ha valahonnan szerzek istállóalmot, akkor abban mennyi lehet a gyógyszer- vagy vegyszermaradvány? Vagy állítólag esélyes a trágyával a lótetűt is bevinni a kertbe, ezt hogy lehet kiküszöbölni?

Nemsoká szeretnék elkezdeni egy kertet, minél vegyszermentesebben.

Sehogy és nem is kell. Annál természetesebb trágyát, mint ami istállóból jön, nem fogsz találni (arra figyelni kell, hogy ne összetömörödött mély alom legyen) és mindent kiküszöbölni sem tudsz. A természet intézi.

Ehhez a kertművelési formához hozzá tartozik, hogy az első években számítani kell kudarcokra. Aztán szépen beindul a komposzthagyás, beáll a természetes egyensúly. Én a csigákat sem gyűjtöm be a kertből. Úgy voltam vele, hogy ha nem bírunk velük, szerzünk futókacsákat. De valami gyéríti őket nálunk, vagy idén a szomszéd kertje finomabb volt, nem tudom... Idén jóval kevesebbet találtam, mint tavaly.