Mennyire volt jellemző régen, falun, hogy kiszáradtak a kutak?És akkor szomjanhaltak az akkori emberek?Vagy hogyan tudtak vízhez jutni?

Itt, ahol lakom, (Budafokkülső) a házépítéshez ástak egy kutat..8 méter pont elég volt. Aztán húsz évvel ezelőtt pár centisre csökkent a vízszint. Nagy a telkem, kellett az öntözővíz, ezért 4 métert mélyítettem(két év alatt) ugyanis a kútfúró azért állt meg nyolc méternél, mert mélyebben már palarétegek voltak.

Megnéztem az eredeti engedélyt, megvolt, tehát baj nem leht. A Főváros levéltárában láttam egy katonai térképet(1939) melyen ez a kút már lóitatónak volt feltüntetve.

A kérdezőnek: régen nem volt semmi bélés, főleg betongyűrű, max deszkabélés...ha kiapadt, akkor mélyítették tovább..szomjan sosem haaltak...addig ástak, míg nem volt elegendő víz. Itt a hegy van 30 méteres téglabélésű kút..el nem tudom képzelni, hogy bélelték(a ma már víztelen kutat)

Most is szivattyúzok, 6 méter a vízoszlop magassága a talptól. Az örökzöldeknek most is kell a víz.

Nem a csapadék volt több, hanem sokkal sűrűbben esett az eső, aszályos időszak volt lényegesen rövidebb. Télen is volt kellő mennyiségű csapadék, ráadásul hó formájában, az lassan olvadt el, nem egy szombat délután volt a tavasz, nyáron sűrűbben esett az eső, az augusztus volt igazán száraz hónap. Idén egyébként pont relatíve sok csapadék volt, az előző 4-5 év volt aszályos.

A kutak azért sem apadtak el, mert sokkal kevesebb vizet emeltünk ki, mint ma! Ha belegondolsz rengeteg helyi víznyerőhely van, amivel az egész települést ellátják, nagyobb 2-4 ezer fős településeken nem ritka a 6-7 vízmű tulajdonában lévő víznyerőhely, sok kút ezért is apadt ki, nem feltétlen azért, mert hosszú aszályos időszakok vannak, tény, hogy az is közrejátszik. Nálunk pl. az előző 5 évben minden nyáron előfordult, hogy egészen egyszerűen nem tudtak vizet felhozni a víznyerőhelyek többségéből sem (na ez az aszály következménye és a megnövekedett vízhasználat következménye), és ennek okán kénytelen volt a település ideiglenesen átállni Dunavízre (még az a jó, hogy ezt megtudjuk tenni). Továbbá sokan medencét töltenek fel vele, kisebb-nagyobb medencéket, ma már megfizethető bárkinek a föld feletti medence. Akinél csak kút víz van, ott az rá van kötve a házra nyilvánvalóan, azaz ezzel mosogat, ezzel mos, ezzel zuhanyzik, ezzel húzza le a WC-t, amíg régen a WC csak egy lyuk volt, mosakodás történt lavórban (sváboknál a kurtz-wasche történt egy pohár vízzel, de azért szélsőségekbe nem akarok túlzottan belemenni!!!), sokkal kevesebbet mosogattak, kevesebbet mostak stb.

A talajvíz régen, amikor még mindenki csak egy gödörbe szart, és a legtöbb kút téglázva volt, sokkal-sokkal szennyezettebb volt, mint ma, a talajvíz és rétegvíz közötti szakaszt kivétel nélkül sikerült mindenhol kvázi "átkötni", így mindenhol be lett szennyezve a rétegvíz a talajvízzel. Senki sem vizsgálgatta a kút vizének tisztaságát!

Érdekes, mennyien gondolják, hogy régen nem voltak aszályos idők...

Pedig régen is előfordultak ilyenek. Kb. 1980-ból magam is emlékszem ilyenre, mikor a helyi tó kiszáradt.

De az 1930-as és 1910-es években is voltak ilyenek. Sok napi hőmérsékleti rekordot még az 1910-es évek óta nem sikerült megdönteni. A hőségek persze aszállyal is jártak általában.

Pár még régebbi dolog:

"1494 Magyarország: Nyara oly száraz, heves, hogy hat hónapig semmi eső nem esett, még a nagy folyók is majd elapadtak."

[link]

"1819— 1821. Az Alföldön minden rétek, mocsárok,

de a kútak is kiszáradván, a nyájak és csordák a távol

hegyes vidékekbe hajtattak legelő és vízhiány miatt a

a kopár és kiszikkadt síkokról."

[link]

1965 szeptemberére teljesen kiszáradt a Fertő, és 1969-ig nem is volt benne víz. Kb. 100-120 évente ez előfordul a feljegyzések szerint. És még más érdekességekről is lehet itt olvasni:

[link]

A kérdésre: a kutak bizony időnként kiszáradtak, ez benne volt a pakliban. De ugye, még a kutak előtt is éltek emberek, és voltak állataik... A kutak kiszáradásakor elzarándokoltak azokhoz a vízfolyásokhoz, amik még folytak. Az állatokat ezen részen tartották.

Minden faluban volt egy vagy több kút, ami sokkal tovább adott vizet, mint a többi. Vagy mert mélyebb volt, vagy mert jobb helyre volt ásva. Ide járt a falu összes embere. A tulajdonos nem tilthatta meg, és nem is merte megtiltani, ha kedves volt az élete...

(Nem a témához tartozik, de ha jól tudom, Hollókőn a falu második kútja csak a XX. sz-ban készült el, addig egyetlen nagyon mély kút volt az egész faluban, ivásra, főzésre, mosdásra, mosásra, állatok itatására.)

Gyerekkoromban egy alföldi faluban éltem. Akkor még két artézi kút volt a faluban, jó vízzel. (Ezek elapadtak azóta, a külszíni bánya szivattyúi miatt.) Nagyapám gyerekkorában (1920-as évek vége) az egész falu ezekről hordta az ivóvizet, többnyire a gyerekek dolga volt, hogy kannában naponta vizet szállítsanak. Az ásott kutakból az emberek nem ittak, legfeljebb a bort meg a 15 kilós dinnyéket hűtötték benne.