Kérhetek vázlatos összefoglalót, mikor kell metszeni a gyümölcsfákat? Goldenalma, birs, őszibarack, szilva.

Amit a rózsáról írnak a cikkben, az nem mindenben jó, ill. csak fenntartásokkal.

Igaz, hogy jobb február végén-március elején, de ha már hajtani kezd a rózsa, abból se lesz gond. Nekem a sok metszeni való miatt néha csak olyankor jut időm a rózsákra, amikor már 5 cm-es hajtások is vannak. Ezek a nagyok nyilván a legfelsők, amiket le kell metszeni. Soha nem volt még belőle gond. Ilyenkor csak annyival másabb, hogy későn metszve csak a legfelső 1-2 rügy indul erősen növekedésnek, ha hamarabb metszeném, 3-4 is nőne. (De nincs jelentősége, a teljes növény ugyanúgy fejlődik tovább, tavasszal a gyökérzet határozza meg a fejlődést, az pedig nyomja a nedveket. Az alsók fejlődése később úgyis lelassulna.)

Én már többször láttam április közepén-végén visszafagyott rózsát is (védett fekvésben), szóval ez se teljesen igaz, hogy márciusban nem fagyhat el.

Az, hogy borús időben metsszünk, nehogy megégjenek az ágak, értelmetlen. Mert mi van, ha másnap kisüt a nap? Akkor már nem égnek meg?

Arra kell még odafigyelni a rózsánál, meg minden másnál is, hogy a metszett ág könnyebben visszafagy, a nedvkeringés megzavarása miatt. Ezért a rózsát nem szabad korán "készre" metszeni. Ha nagyon zavar valakit, a tél eleji visszametszéskor is legfeljebb a bokor tetejét szabad levágni, hogy a majdani meghagyandó részek felett elfagyhasson 30-40 centi gond nélkül.

Soha nem lehet tudni, melyik évben jön kemény fagy tél végén. Viszont február közepe után már annyira nagy hideg nem nagyon várható. Tehát ha február elején a hosszú távú települési előrejelzés nem mond komoly fagyokat, akkor a különösen elfagyós növényeken kívül a többit már el lehet kezdeni metszeni. (A csonthéjas gyümölcsök kivételével, mert azok ilyenkor érzékenyebbek a farontó baktériumokra.) Február közepén már a fagyérzékenyebb növények is metszhetőek, az előrejelzési oldalak tanulmányozása után.

Nem elfagyós, február elején metszhető (vagy némi reszkírral akár már most is) a kérdezettek közül a birs meg az alma. Meg minden almatermésű, mert ezeknek téli betegségük nincs. Tulajdonképpen ezeket már lombhullástól bármikor lehetne ilyen szempontból, csak hát soha nem lehet tudni, nem jön-e be egy kemény fagy, akár -25 fok, amikor már fagysérülések lehetnek a visszavágásoknál.

A csonthéjasokkal érdemes várni márciusig, ha nem sok fád van. Minél melegebb van, és minél szárazabb a levegő, annál kisebb a fertőzésveszély. A sárgabarackokat általában csak a nyílás előtti héten metszem, de ilyen neked nincs. Viszont az őszivel azért érdemes megvárni a nagy rügyes állapotot, mert az őszi érzékeny a rügyelfagyásra, és március közepe felé már jól látod, melyik rügy él, melyik nem. Mivel hiába lesz szép formás a fád, ha nem terem egyáltalán, mert lemetszetted a túlélő rügyeket.

Természetesen érdemes metszeni az öreg fákat is. Mivel a gyengébb hajtások hajlamosak több virágot (azaz több termést, azaz több magot) hozni. Ez pedig még jobban legyengíti a fát, aztán kinyírják a betegségek. Emellett, persze, a gyümölcsök is aprók maradnak. A metszés hatására kevesebb, de erős, gyorsan fejlődő hajtás lesz, és ez "fiatalsághormonokat" juttat a fa idősebb részeibe is. Erős metszéssel még teljesen lepukkant, beteg fákat is elég sokáig életben lehet tartani, és értékelhető minőségű termést szedni róluk. Én jópár olyan fán is termelek piacon eladható gyümölcsöt, ami már rég nem is élne, ha nem metszeném.

Érdemes kölcsönkérni egy láncfűrészt. (Ha ház melletti kert, akkor egyértelműen az elektromos a jobb, a fa tetején berángatni nem jó buli.) Amelyik ágat se létráról, se famászással nem éred el, azt vágd le, minek az. (Vastag ágat vágni mindig úgy kell, hogy alulról bevágod a negyedéig, és utána felülről, így nem hasad le. Ha van láncfűrész, akkor még előtte levághatod fél méterrel a szükséges hely előtt, hogy biztosan ne hasadjon.) A maradékot pedig ritkíts, vágd vissza.

A szőlők nem egyformán fagytűrők. A direkttermők meg a legtöbb borszőlő jól bírja a hidegeket, a csemegeszőlők nagyobb része viszont kevésbé. Van, aminek -15 elég, hogy minden tavalyi vesszője elfagyjon, metszve még ennyi se kell. Most persze nem néz ki -15, de hát tudni előre nem lehet, volt már március elején is ekkora hideg az én földjeimen.

Nem sok szőlőm van, csak úgy 100 tőke körül, úgyhogy én azok közül is csak azokat metszem február elején, amikről tudom, hogy úgyse fagynak el. Az elfagyósakat csak február közepétől.

A szőlő amúgy olyan, mint a dió meg a kivi, hogy későn metszve folyik a leve. Elvinni persze ez nem tudja, de sok tápanyag elfolyik, ami a növényben tárolva várta a tavaszt. Ezért érdemes még februárban metszeni. (Hosszú, hideg tél esetén még lehet március elején, de ezen a télen szerintem már február legvége is kérdéses.)

A Youtube-on van millió metszős videó. Olyanokat nézz, ahol láthatóan profik metszenek nagy gyümölcsösben, nem házikertben. (Tekintve, hogy az amatőrök metszése vagy jó, vagy nem, és te ezt nem tudod kiszűrni.)

Ráérsz márciusban.

Keress videókat fák ifjító metszéséről!

Én a sárgabarckot pirosbimbós állapotban(rügypattanás előtt) és aznap a szilvát, őszibarackot, ribizlit. Almát, körtét, birset, szőlőt korábban.

Az öreg cseresznyefától ne ijedj meg, hogy kétévente terem, ilyen az időjárás, éghajlat. nekem még nem volt olyan szezonom, hogy minden jól termjen.